kijózanodik szinonimái

ige
  • kitisztul a feje, magához tér, magához jön (tájnyelvi), kiocsúdik (tájnyelvi)
  • lehiggad, észre tér, lecsillapodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rigolya

főnév
  • szeszély, hóbort, különcség, vesszőparipa, rögeszme, mánia, rapli (bizalmas), fakszni (bizalmas), bogara (valakinek), dili

proletárdiktatúra

főnév
  • munkásuralom, proletáruralom
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kijózanodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kézen-közön

határozószó
  • szőrén-szálán, tisztázhatatlanul, kideríthetetlenül, nyomtalanul

jéger

főnév
  • jégeralsó, alsónadrág, alsóruha, fehérnemű

ismertető

főnév
  • prospektus, tájékoztató, plakát, falragasz, hirdetmény, reklám, recenzió (szaknyelvi), annotáció (szaknyelvi), katalógus, brosúra, szórólap

hóbortos

melléknév
  • szeszélyes, kiszámíthatatlan, bolondos, bogaras, zsizsikes (szleng), hangyás (szleng), kerge, rigolyás, mániákus, huzatos (szleng), kelekótya, dilinyós (bizalmas), raplis (bizalmas), habókos (tájnyelvi), hőbörgős (tájnyelvi), gaborgyás (tájnyelvi), fuzsitos (tájnyelvi), hőbörödött (tájnyelvi), csajbókos (tájnyelvi), taszított eszű (régies) Sz: hiányzik egy kereke; nincs ki a négy kereke; meg van húzatva

kifacsar

ige
  • kicsavar, kinyom, kiprésel, kifolyat, kisajtol
  • kiforgat, eltorzít
  • kicsikar, kierőszakol, kikényszerít, kizsarol
  • kimerít, kifáraszt, kiszipolyoz

klán

főnév
  • nemzetség, nagycsalád
  • törzs, törzsszövetség

szószóló

főnév
  • közbenjáró, patrónus, pártfogó, képviselő, szócső, szóvivő, tolmács, prókátor (régies)

hajózás

főnév
  • hajóközlekedés, kabotázs (szaknyelvi), navigáció (szaknyelvi), navigálás (szaknyelvi)
  • tengerhajózás, tengerészet
  • vitorlázás, evezés
  • léghajózás, repülés

gyümölcsöztet

ige
  • hasznosít, felhasznál, kamatoztat, alkalmaz, megforgat (szaknyelvi)

elül

ige
  • átül
  • elüldögél, megül, eltanyázik (tájnyelvi)
  • elcsendesedik, lecsillapodik, enyhül, alábbhagy, csitul, elpihen (választékos), elnyugszik (választékos), abbamarad, elhallgat, (zaj) elhal, (szél) eláll

hanyatt

határozószó
  • háton, hátra, vissza, hátlag (tájnyelvi), hanyattást (tájnyelvi), hanyattánt (tájnyelvi), hanyattág (tájnyelvi)

komplett

melléknév
  • teljes, hiánytalan, egész, tökéletes
  • normális, épelméjű, épeszű

középső

melléknév
  • közbülső, közbenső, közbeeső, mediális (szaknyelvi)
  • felező

megrendszabályoz

ige
  • megfegyelmez, szabályoz, megreguláz
  • (bizalmas): megfékez, zaboláz, rendbe szed, ráncba szed, megfincoltat (tájnyelvi), megnyaggat (tájnyelvi)

lóhere

főnév
  • here, háromlevelűfű, fenyér (tájnyelvi), lucerna (tájnyelvi)
  • trifólium (idegen)

kikászálódik

ige
  • kivergődik, kikecmereg, kikeveredik, kibújik, kiszabadul

kettétörik

ige
  • széttörik, széjjeltörik, eltörik, derékba törik, kettéhasad, kettéválik

kiszenved

ige
  • meghal, elpusztul, kimúlik, kileheli lelkét
  • elvisel, kiáll, elszenved, átszenved

lever

ige
  • leüt, lelök, ledönt, lesodor, letaszít
  • lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi), leberhel (tájnyelvi)
  • legyőz, megsemmisít, szétver, szétzúz, szétmorzsol, megdönt, elpusztít, elnyom, eltipor, eltapos, elfojt, vérbe fojt, diadalt arat (valaki fölött)
  • elcsüggeszt, elszomorít, elbúsít, lesújt, letör, lehangol, megrendít, porba sújt, letaglóz, megráz, földhöz vág, elkedvetlenít, kedvét szegi (valakinek), kedvét veszi (valakinek), elszontyolít, indiszponál (idegen), deprimál, lehervaszt (szleng), lelomboz (szleng)
  • (tájnyelvi): rávesz, lábáról levesz
  • lebeszél
  • (földbe): rögzít, leüt, ledöngöl (tájnyelvi), lesulykol, ledöböcsköl (tájnyelvi), lesupál (tájnyelvi), lezuhol (tájnyelvi)
  • (figurát): kiüt, leszed, levesz, leüt
  • (eső növényt): megdönt, földre dönt, megtör
  • (árat): lecsökkent, lenyom, leszorít
  • (bizalmas): legépel, lekopogtat, lepötyögtet, leír

kimondott

melléknév
  • határozott, igazi, valóságos, valódi, nyilvánvaló, kifejezett, szembetűnő, szembeszökő, észrevehető, kivehető, megfigyelhető, szemmel látható, kétségtelen, félreérthetetlen, jellegzetes, kihangsúlyozott, erős
  • szóbeli, beszélt, íratlan

jénai

melléknév, főnév
  • tűzálló (edény)

kiüt

ige
  • kiver, kitör
  • kiöklöz, knockoutol (szaknyelvi), legyőz, megver, leterít, földre terít
  • kibuktat, megbuktat, kigolyóz (szleng), eltávolít
  • megjelenik, feltűnik, kiütközik, kirajzolódik, meglátszik
  • (járvány): megkezdődik, kitör, elterjed, lábra kap

lobogtat

ige
  • lenget, lebegtet, lebbeget (tájnyelvi), löbögtet (tájnyelvi), luhajgat (tájnyelvi)
  • (régies): forgat, ráz, szédelget