kétségkívül szinonimái

határozószó
  • bizonyosan, bizonyára, kétségtelenül, kétségbevonhatatlanul, tagadhatatlanul, nyilván, nyilvánvalóan, vitathatatlanul, mindenesetre, igazán, valóban, tényleg, okvetlenül, valószínűleg, határozottan, minden kétséget kizáróan, alighanem

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

akkortájban, akkortá

határozószó
  • akkor, akkoriban, akkortájban, olyantájt (tájnyelvi), akkorta (tájnyelvi), akkorjában (tájnyelvi), akkoron (régies), azidőtt (választékos)

éberség

főnév
  • ébrenlét, virrasztás
  • figyelés, figyelem, vigyázat, vigyázás, elővigyázat, körültekintés, előrelátás, megfontoltság, meggondoltság, óvatosság, készenlét, vigilancia (idegen), őrködés, szemfülesség, szemesség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kétségkívül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

keleti

melléknév
  • napkeleti, orientális (idegen)

innenső

melléknév
  • közelebbi, közelebb eső, innétső (tájnyelvi)

igénytelen

melléknév
  • egyszerű, szerény, kisigényű, primitív, alázatos, mértékletes, takarékos, beosztó, spórolós (bizalmas), aszkéta (választékos), spártai, puritán
  • szegényes, dísztelen Sz: elhál a mezítelen földön is
  • hitvány, silány, értéktelen, bóvli

hazug

melléknév
  • hazudozó, hazudós, szavahitetlen, hazugó (tájnyelvi), macskaszalajtott (tájnyelvi), csempe (tájnyelvi), szavajátszó (régies), messziről jött (tájnyelvi), két nyelvet ért (régies) Sz: beillene vajdának a cigányok között; botlékony szájú; dézsmálni kell a szavait; elhagyta az országútját; félreállt a lőccsel; fillent regimentjében tisztet viselhet; fodor a haja, sík a szája; foltos szájú; füst árán szelet ád; szája se áll arra, hogy igazat mondjon; horgasan esik-e, vagy egyenesen; kenyere a hazugság; Krisztust is letagadná a keresztfáról; letagadná a napot az égről; olyan egyenes a beszéde, mint a kasza; sima a szája; sokat ráncigálják a mentéje ujját; szája sem áll arra, hogy igazat mond; tizedeld a szavait
  • álnok, csalárd, kétszínű, képmutató, csaló
  • színlelt, tettetett, megjátszott, őszintétlen, hiteltelen, hamis, koholt

keresztelő

főnév
  • keresztelés, megkeresztelés
  • paszita (tájnyelvi), keresztelői lakoma

kiömlik

ige
  • kifolyik, kihull, kidől, kiborul, kicsordul, kibugyog, kibuggyan, kicsurog, kibugyborékol, kilöttyen, kiloccsan, kicsöpög, kiszivárog, kitör, kiárad, kilövell, kiöklik (tájnyelvi), elomlik (tájnyelvi), kiguvad (tájnyelvi)
  • (tömeg): kitódul, kiáramlik, kiözönlik, kizúdul

szerződés

főnév
  • megállapodás, megegyezés, kontraktus (régies), frigy (régies), ügylet, egyezmény, egyezség, konvenció (szaknyelvi), megalkuvás (régies), paktum (régies), konkordátum (idegen)
  • szövetség

gyáva

melléknév
  • félénk, ijedős, nyúlszívű, pipogya, pulya, bátortalan, poltron (régies), férfiatlan, félős, kishitű, kislelkű (régies), betoji (szleng), beszari (szleng), spenóthuszár (szleng), nyuszi (szleng), szívbajos (szleng), majrés (szleng) Sz: a maga árnyékától is megijed; a nyúl is megszalasztja; aligha nyúl nem volt az apja; anyámasszony katonája; árnyékától is fél; az anyja szoknyája mögé bújik; az árnyékától is megijed; bátor a katonák háta mögött; bátor a kenderben, de nem a lenben; bátor katona a kemence mellett; bátor katona, ha a kőhíd alá juthat; bátor, ahol senki sincs; bátor, mint a nyúl az agarak előtt; egy hólyaggal a világból kiűzheted; előtte a hajszál is dorong; fél éjjel kimenni csak a pitvarba is; gyáva, mint a nyúl; káposztalé folyik az ereiben; kivették a szívét; maga árnyéka ellen sem vitéz; megszalasztja a nyúl; mellén acél, hátán vas, de belül a nyúl, nem pedig a sas; nem Bátorban, hanem Futakon lakik; nem találta fel a bátorságot; nincs tiszta gatyája; nincs vér a pucájában; ott volna jó katona, ahol gombóccal lövöldöznek; pápa katonája; pendelyházi regementből való; retteg a széltől is; rettenik, mint a talált ember fia; savóvá vált a vére; szélről van a lélek benne; szoknya mögé való ember; vakmerő, mint a cigány lova

görög2

melléknév, főnév
  • görögországi, hellén (idegen), ógörög
  • görög hitű, görög katolikus, görögkeleti, pravoszláv, óhitű, ortodox
  • (régies): kereskedő, kalmár

előfutár

főnév
  • hírnök, futár, herold, hírvivő, kengyelfutó
  • előkészítő, előhírnök, előharcos, előd (régies), szálláscsináló, úttörő

hadállás

főnév
  • hadrend
  • helyzet, pozíció

kisorsol

ige
  • sorsot vet, kockára bocsát, kockázással eldönt, kihúz
  • szétoszt
  • kijelöl

korrepetál

ige
  • felkészít, előkészít, gyakoroltat, ismételtet

meggyökerezik, meggy

ige
  • gyökeret ver, gyökeret ereszt, megfogamzik, legyökerezik (tájnyelvi), meggyökeresedik
  • megtelepszik, letelepszik, otthonra talál
  • meghonosodik, megrögződik, belegyökeresedik, belerögződik, beivódik

lélektelen

melléknév
  • érzéketlen, közömbös, közönyös, gépies, mechanikus (régies), szellemtelen, részvétlen, élettelen, sivár, száraz, unalmas, sablonos, lélekölő, lélekpusztító
  • rideg
  • művészietlen, kifejezéstelen
  • ájult, alélt
  • (régies): alávaló, gyalázatos, lelketlen

kettes

főnév
  • kétforintos, bélás (szleng)
  • elégséges, béla (szleng), görbe egyenes (szleng), hattyú (szleng), hurok (szleng), kanyaró (szleng), libanyak (szleng), proletárjeles (szleng), talponálló (szleng)

kedvtelés

főnév
  • időtöltés, szórakozás, hobbi, passzió (bizalmas), mánia, hóbort
  • játék, öröm, gyönyörűség, kellemérzet (tájnyelvi), élv (tájnyelvi)
  • ügyszeretet (régies)

kijavít

ige
  • megjavít, helyreállít
  • átjavít, helyesbít, helyreigazít, módosít
  • kipofoz (bizalmas), reparál, tataroz, befoltoz, kiigazít, rendbe hoz, korrigál, emendál (régies), restaurál, helyrehoz, jóvátesz, rekonstruál, renovál, bestoppol

legyőz

ige
  • lever, leteper, kiüt, meghódít, két vállra fektet, megsemmisít, lehengerel, kenterbe ver, lebír, kifog (valakin), felülmúl, diadalmaskodik, túlszárnyal, letipor, alávet, felmorzsol, felülkerekedik, lehagy, megver, túltesz (valakin), megfékez, megelőz
  • elhárít, lenulláz (szleng), lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), leradíroz (szleng), letöröl, megtetejéz (tájnyelvi), fölöz (tájnyelvi)
  • lelép (szleng), lemos (szleng) Sz: kiüt a nyeregből; zsebre tesz; diadalmaskodik felette; felmossa vele a padlót
  • (valamit): leküzd, megbirkózik, legyűr, lenyom, elfojt

kibékít

ige
  • összebékít, megbékít, összeegyeztet, összhangba hoz, összehangol, eligazít, elsimít
  • megengesztel, kiengesztel, megnyugtat, lecsendesít, olt, enyhít, csillapít

írástudó II.

főnév
  • deák (régies)
  • értelmiségi, intellektuell
  • irodalmár, literátus (régies)

kimegy

ige
  • távozik, elmegy, kilép, kisétál, kiballag, kijut, kioson, kislisszol, kilopódzkodik, kidugja az orrát, kiszagol, kibújik, kifordul
  • kimászik, kikecmereg, kicsúszik, kibaktat, kitántorog, kibotorkál, kitámolyog, kitakarodik, kisiet, kiszalad, kiugrik, kifut, kilódul, kiered (régies)
  • kimozdul, kificamodik, kibicsaklik, kimarjul, kiugrik, kirándul, kibillen
  • kivándorol, kibujdosik, kimenekül, disszidál
  • WC-re megy, illemhelyre megy, dolgát végzi

lekuporodik

ige
  • lekucorodik, leül, leguggol, legubbaszt, lekukkan (tájnyelvi), lekutyorodik (tájnyelvi)