készséges szinonimái

melléknév
  • segítőkész, szolgálatkész, előzékeny, udvarias, figyelmes, szívélyes, szíves, kész, jóakaratú, hajlandó, gondos, szófogadó, hűséges, alázatos, barátságos, baráti, engedelmes, kötelességtudó, gáláns, lovagias, engedékeny, kuláns (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csaplyuk

főnév
  • illesztőfurat (szaknyelvi)

teremt

ige
  • létrehoz, alkot, megalkot, készít, csinál, előállít, gyárt, produkál, kreál, megvalósít, szervez
  • termeszt, tenyészt
  • előidéz, okoz, kelt
  • szerez, kerít, előteremt, biztosít
  • (bizalmas): üt, vág, csap, ver
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a készséges szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kegyesség

főnév
  • jóakarat, jóság, jószívűség, jóindulatúság, szelídség, szívesség
  • engedékenység
  • ájtatosság, áhítatosság, buzgóság, istenfélés

ing2

ige
  • ingadozik, inog, hajladozik, leng, hajlong, reng, rengedez (régies), dülöng, dől, imbolyog, billeng, tántorog, himbálódzik, himbálózik
  • (vízen): ring, ringatózik

igazgatóság

főnév
  • direktorátus (idegen), főnökség, vezetőség

házfőnök

főnév
  • gvárdián (régies), perjel, prior, apát

kerékpározik

ige
  • biciklizik, karikázik, kerekezik (bizalmas), pedálozik (bizalmas), tapossa a pedált, teker (bizalmas), bicajozik (bizalmas), cangázik (szleng), bringázik (bizalmas)

kintorna

főnév
  • verkli, sípláda (régies), tekerőgép (régies), kornyika, zenélőláda

szertelen II.

határozószó
  • módfelett, rendkívül
  • (régies): nagymértékben

gyapotültetvény

főnév
  • gyapotföld

gömböc

főnév
  • disznósajt, disznófősajt (tájnyelvi), pucor (tájnyelvi), pálanyja (tájnyelvi)
  • hurka, préshurka (tájnyelvi)
  • disznóhólyag
  • (jelzőként): dundi, köpcös, kövér, testes, korpulens (idegen)

eloroz

ige
  • (választékos): ellop, elvesz, elszed, eltulajdonít, elidegenít (szaknyelvi), elbitorol, elemel, elcsen (bizalmas), eltüntet, elragad, elhurcol, elrabol, elcsór (szleng), elcsen, megcsap (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), megfúj (szleng), elköt (bizalmas), elsinkófál (bizalmas), bezsebel, elhappol (szleng), meglógat (bizalmas), meglovasít (szleng), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)

hab

főnév
  • tajték, duzma (tájnyelvi), nyál
  • hullám
  • buborék
  • tejszínhab
  • (szleng): mesebeszéd, rizsa (szleng), duma (szleng), sóder (szleng)

kísértet

főnév
  • jelenés, látomás, szellem, árny, rém, rémkép, lidérc, tünemény (régies), hazajáró lélek, bujdosó lélek, kósza lélek, mumus, éjváz (régies), tündevény (régies), kiméra (választékos), démon (idegen), fantom, lemur (idegen), vízió, illúzió, benga (tájnyelvi), fehérember (tájnyelvi), ijesztet (tájnyelvi)

kormány

főnév
  • kormánykerék, kormánymű, kormányszerkezet, volán (idegen)
  • minisztertanács, kabinet, kormányzat
  • irányítás, hatalom, uralom

megfordít

ige
  • irányt vált, fölcserél, reverzál (idegen), átfordít, invertál (idegen), elfordít, felborít, felfordít
  • kifordít, visszájára fordít

lekopog

ige
  • (bizalmas): legépel, lepötyög (bizalmas), leír

kétéltű I.

melléknév
  • kétlaki, kétéletű

kazal

főnév
  • rakás
  • halom, csomó
  • asztag, boglya, petrence

kihasználás

főnév
  • hasznosítás, utilizáció (idegen), felhasználás, kiaknázás
  • pumpolás, visszaélés, kizsigerelés, kiszipolyozás, élősködés

légnyomásmérő

főnév
  • barométer, légmérő (régies), légsúlymérő (régies), légnyomásíró (régies), aneroid (régies), storm-glass (régies)

kiadvány

főnév
  • publikáció, könyv, nyomtatvány, sajtótermék, közlemény, kiadás, lenyomat, kiadmány (régies), kötet, brosúra

iparos

főnév
  • mester, mesterember, szakember, szakiparos, kézműves, iparűző (régies), furulyagatyás (tájnyelvi)

kilátó

főnév
  • kilátópont, figyelőhely, magaslat

lejárat2

főnév
  • lejáró, lemenet
  • határidő, exspiráció (szaknyelvi)
  • terminus