kétéltű I. szinonimái

melléknév
  • kétlaki, kétéletű

kétéltű II. szinonimái

főnév
  • amfíbia (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rejteget

ige
  • dugdos, rejt, dugdal (régies), zsugorgat, bújtat, duggat (tájnyelvi), regget (tájnyelvi)
  • eltitkol, takargat, palástol, kendőz, álcáz, leplez, fedez
  • elhallgat(bizalmas)

nagykorúság

főnév
  • felnőttség, érettség
  • szabadság, függetlenség, önállóság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kétéltű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kék

melléknév, főnév
  • sötétkék, mélykék, tintakék, indigókék, tengerészkék, tengerkék
  • középkék, molnárkék, enciánkék, hupikék, búzavirágkék, búzakék, szilvakék, királykék, kobaltkék, acélkék, párizsi kék, vízkék, szürkéskék, levendulakék, ultramarinkék, akvamarinkék
  • világoskék, halványkék, pasztellkék, égszínkék, égszínű, lazúrkék, azúrkék
  • zöldeskék, türkizkék, türkiz

ingerkedik

ige
  • tréfálkozik, kötözködik, kötekedik, bolondozik, ugrat, mókázik, pajkoskodik, csipked, huncutkodik, csipkelődik, bizgelődik (tájnyelvi), bojtorkodik (régies), pántolódik (tájnyelvi), frocliz (bizalmas), szurkapiszkál, baszkurál (szleng)
  • dévajkodik, évődik, pajzánkodik, enyeleg, böllenkedik (tájnyelvi)

igazolvány

főnév
  • irat, tanúsítvány, bizonyítvány, bizonylat, certifikátum (idegen), okmány, dokumentum, tagkönyv, flepni (szleng), vás (szleng), bumáska (szleng)
  • személyi igazolvány, személyi (bizalmas)

házinyúl

főnév
  • nyúl, tengerinyúl (régies), lapin (régies), tapsifüles

keresetlen

melléknév
  • egyszerű, természetes, hamisítatlan, mesterkéletlen, kendőzetlen, őszinte, palástolatlan, spontán, ösztönös, közvetlen, nyílt, akaratlan, cifrázatlan, önkéntelen, hevenyészett, díszítetlen, nyers, szókimondó, natív (szaknyelvi), valódi, ősi, eredeti, naiv

kinyomoz

ige
  • megtudakol, kikutat, kivizsgál, kifürkész, kiszimatol, kiszaglász, kiszagol (bizalmas), kikémlel, kipuhatol, kitapogat, kinyomász (tájnyelvi), kiderít, megtud, kibogoz, felfed, feltár, tisztáz, felgöngyölít, napfényre hoz, napvilágra hoz, fényt derít (valamire), felderít, inkvirál (idegen), kitájékoz (tájnyelvi), kitud (tájnyelvi), kitudokál (tájnyelvi)

szervezet

főnév
  • életműség (régies), organizmus (idegen)
  • fizikum, alkat
  • apparátus, közület, intézmény, egyesülés, társaság, testület, egyesület, cég, organizáció (idegen)
  • gépezet
  • felépítés, rendszer, tagozódás, kötelék

gyarmatosít

ige
  • kolonizál (szaknyelvi), meghódít, leigáz, elfoglal

göngyöleg

főnév
  • burkolat, burkoló, takaró, csomagolóanyag, csomagolóeszköz
  • csomagolás, tok, héj, burok
  • bála, csomag, köteg, csomó, türedék (régies), tekercs, gombolyag, gomolyag (tájnyelvi), nyaláb, paksaméta

előadódik

ige
  • adódik, előfordul, közbejön, előadja magát, előáll, előjön (régies)

háborgó

melléknév
  • viharos, zivataros, örvénylő, tajtékos, fergeteges, dühöngő, zaklatott, felkavart, felbőszült, fodrosodó, szilaj, vad, zabolátlan, féktelen, hánykódó
  • lázadó, zavargó, békétlen, zendülő, zajongó, csendetlen (régies), veszekedő, csendzavaró, viszálykodó, elégedetlen, forrongó, nyugtalan
  • indulatos
  • émelygő, kavargó, kevergő, kóválygó

kisír

ige
  • kikönyörög, kikunyerál, elkunyerál (bizalmas), elkér, kijár
  • kiérződik (valami valamiből)

kormányzó II.

főnév
  • helytartó, elöljáró, bán, nádor, gubernátor (régies), régens (régies), alkirály (régies), satrapa (régies), adminisztrátor (régies)

meggátol

ige
  • megakadályoz, meghiúsít, gátat vet (valaminek), keresztez, feltart, útját állja, lehetetlenné tesz, megbénít, késleltet, keresztülhúz, hátráltat, leállít, megakaszt, visszaszorít, visszaver, féken tart, megállít

leküzd

ige
  • legyőz, úrrá lesz (valamin), ellenáll, megfékez, átverekszi magát, túljut
  • átjut
  • legyőz, leigáz, megver, győzedelmeskedik, felülkerekedik, lepipál, lefőz, lebír
  • (indulatot): erőt vesz magán, megfékezi magát, uralkodik magán

ketrec

főnév
  • kalitka, kalit (tájnyelvi), kalicka (tájnyelvi), rekesz (tájnyelvi), kutrica (tájnyelvi), rekeszték (tájnyelvi), kas

kedély

főnév
  • lelkialkat, kedélyvilág, lélek, természet, hajlam
  • vérmérséklet, temperamentum, habitus (választékos)
  • hangulat, indulat, szeszély, kedv, kedélyállapot
  • jókedv, kedélyesség, derű, vidámság

kihord

ige
  • kivisz, kicipel, kihurcol, kiszállít, kitalicskáz
  • házhoz szállít, kikézbesít, kolportál (régies)
  • méhében hord, kivisel

leguggol

ige
  • lekuporodik, lekucorodik, lekutyorodik (tájnyelvi), lecsücsörödik (tájnyelvi), leguggan (tájnyelvi), lekecel (tájnyelvi), lelippen (tájnyelvi), letopik (tájnyelvi)

kiállít

ige
  • kirak, kitesz, exponál (idegen), bemutat, prezentál, mutogat, közszemlére tesz, csillogtat, fitogtat
  • kizár, kiküld, eltilt, letilt
  • elkészít, megalkot
  • megír, megszövegez
  • rendelkezésére bocsát, kitölt

iránta

határozószó
  • feléje, irányába

kiló

főnév
  • kilogramm, kila (tájnyelvi)
  • (szleng): százas (bizalmas), százforintos

lekenyerez

ige
  • megveszteget, lekötelez, elkötelez
  • korrumpál, megvesz