kémény szinonimái

főnév
  • kürtő (régies), kamin (régies), füstös (tájnyelvi), füstkieresztő (régies)

kemény szinonimái

melléknév
  • szilárd, acélos, törhetetlen
  • rágós, nyers, főtlen (étel)
  • éles, szikár
  • katonás, férfias, erős, erélyes, határozott, szívós, edzett, stramm (bizalmas), keménykötésű, keménytökű (tájnyelvi), markos (tájnyelvi)
  • könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, durva, kőszívű, keményszívű, szívtelen, érzéketlen, rideg, hideg
  • szigorú
  • zord, zordon, nehéz, szigorú, fáradságos
  • konvertibilis (szaknyelvi)
  • dúr (szaknyelvi)(szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kész

melléknév
  • elkészült, előkészített, rendezett, használható
  • felkészült, képesített, kitanult
  • kialakult, befejezett, kiforrott
  • valóságos, teljes, tiszta, teli, egész, hiánytalan, tökéletes, perfekt (idegen), kifejlett, kézenfekvő, nyilvánvaló, effektív, kifogástalan, komplett, totális
  • hajlandó, készséges, prompt (idegen), elszánt, eltökélt, hajlamos, előzékeny, szíves, szolgálatkész
  • vége, kaput (idegen), punktum (bizalmas)
  • elromlott, tönkrement, kinyiffant (szleng), totálkáros (szleng), lerobbant (szleng), bedöglött (bizalmas), kampec (szleng), lestrapált (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kémény szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kantár

főnév
  • (régies): szíjfék, lófék, kötőfék, fék, zabola, kapicány (régies)
  • szalag, szíj, kötél
  • tartóheveder, tartó
  • táska
  • vállpánt, pánt

idióta

melléknév
  • buta, ostoba, bárgyú, szamár, tökfilkó, bamba, tyúkeszű, dinka (bizalmas), kuka (bizalmas), süsü (bizalmas), barom (durva), marha (durva), hatökör, stupid

hömpölyög

ige
  • folyik, özönlik, árad, zúdul, patakzik, dől
  • (füst): gomolyog, tolul
  • (tömeg): tódul, nyomul, áramlik, ömlik
  • (régies): hengereg, hömpörög (tájnyelvi)

harc

főnév
  • harcolás, összecsapás, háború, hadviselés, ütközet, csata, csatározás, tusa, viadal, viadalom (régies), baj (régies)
  • verekedés, mérkőzés, vetélkedés, dulakodás, hadakozás, viaskodás
  • civakodás, civódás, torzsalkodás, ellentét, konfliktus, viszály, perpatvar, csetepaté
  • küzdelem, küzdés, küszködés, igyekezet, erőfeszítés, erőlködés, vesződés, kínlódás

katonadolog

főnév
  • semmiség, csekélység, kicsinység, apróság
  • csapás, elemi csapás

kifogásol

ige
  • beleköt, fennakad, nehezményez, sérelmez, rosszall, kritizál, bírál, inkriminál, kifogása van (valami ellen), kifogást emel (valami ellen), szóvá tesz, panasza van, panaszt emel (valami ellen), hiányol, helytelenít, felpanaszol, kivetnivalót talál, óvást emel, becsmérel

szelídség

főnév
  • jámborság, jóság, kegyesség, nyájasság, gyengédség, galambepe

gógyi

főnév
  • (szleng): ész, értelem, tudás, ravaszság, sütnivaló (bizalmas), dörzsöltség (bizalmas)

gardrób

főnév
  • ruhásszekrény, gardróbszekrény
  • öltözőszoba
  • ruhatár
  • ruhakészlet, ruhaállomány

eljegyez

ige
  • elgyűrűz, meggyűrűz, elkendőz (régies), elmátkásít (régies), kézfogót tart, jegybe ad (régies)

gyanakodás, gyanakvá

főnév
  • gyanú, gyanítás, bizalmatlanság, bizalmatlankodás, tamáskodás, kételkedés, kétkedés, kétely

kikopik

ige
  • elvékonyodik, kilyukad, szétfoszlik, kifoszlik, kifeslik, szétszakad, kirojtosodik, szétmegy, tönkremegy, kikeshed (tájnyelvi), kikeslik (tájnyelvi), kikoszpitolódik (tájnyelvi), kimelled (tájnyelvi)
  • kifogy (valamiből), megfogyatkozik (valamiben)
  • (valahonnan): elmarad, kimarad, kikerül

kobold

főnév
  • szellem, manó, törpe

megalázkodó

melléknév
  • meghunyászkodó, szolgalelkű, csúszó-mászó, szolgai, talpnyaló, hódoló, hajbókoló, szervilis (pejoratív), lakájtermészetű

lazul

ige
  • tágul, lazodik (tájnyelvi)
  • gyengül, oldódik, enged
  • (szleng): pihen, lazít

kémikus

főnév
  • vegyész

kamarás

főnév
  • kincstárnok, kincstartó, kamerárius (régies)
  • (régies): hivatalnok

kézmozdulat

főnév
  • gesztus, kézlegyintés, taglejtés

lándzsa

főnév
  • dárda, kopja, gerely, alabárd, dzsida (régies), kelevéz, cúca (tájnyelvi), pika (tájnyelvi)

kerekezik

ige
  • kerékpározik, biciklizik, bringázik (bizalmas), teker, pedálozik, tapos, cangázik (bizalmas)
  • karikázik

igyekezet

főnév
  • szándék, akarat, törekvés, törekedés, fáradozás, munkálkodás, iparkodás, buzgóság, iparosság (tájnyelvi), iparság (tájnyelvi), igyekvés, tetterő, próbálkozás, agilitás (idegen), szorgalom, becsvágy, ambíció, erőfeszítés, buzgalom, serénység

kidob

ige
  • kihajít, kivet, kizuhint, kiszór, kihajigál, ejiciál (idegen), kilök
  • kiselejtez, félredob, eldob, kiszuperál (bizalmas), kimustrál
  • kipenderít, kiakolbólít, kiebrudal, lapátra tesz (szleng), kigór (tájnyelvi), kivág, kibillent, kirúg (bizalmas), eltanácsol, kitessékel, eltávolít, kituszkol, kizavar, kipaterol (bizalmas), elzargat (tájnyelvi), kiutasít, kirepít, kilódít, elbocsát, elküld, kilakoltat Sz: ajtót mutat (valakinek); kiad rajta, mint eb a taligán; kiad vkin, mint a pataiak a szőrön; kiadja a nyargalót vkinek; kiadja az útját; kiteszi a szűrét; kivágja, mint a taknyot; megmutatja, hol csinálta az ács az ajtót; ebrúdra tesz; ebrúdon hány ki

látványosság

főnév
  • érdekesség, különlegesség, kuriozitás, látnivaló, látvány, nevezetesség, vonzerő, nézedelem (régies), spektákulum (régies)
  • mutatvány, attrakció, szenzáció (bizalmas)