izmosodik szinonimái

ige
  • erősödik, acélosodik, izmosul, köpcösödik (régies)
  • (kapcsolat): elmélyül, megszilárdul
  • erősödik, fejlődik, gazdagodik, gazdagszik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zengő

melléknév
  • éneklő, daloló, zengedező (választékos)
  • csengő, csilingelő, dallamos
  • érces, harsogó, harsány, hangzatos, éles, metsző, telt, erőteljes, messze hangzó, öblös, zengzetes

gombozik

ige
  • gombfocizik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a izmosodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

infantilis

melléknév
  • visszamaradt, fejletlen, kialakulatlan
  • éretlen, gyerekes, gyermeteg, gyermekded, naiv, zöldfülű, kiforratlan, komolytalan, felelőtlen

hazugság

főnév
  • valótlanság, hamisság, csúsztatás, torzítás, kitaláció, falsum (idegen), hazudság (régies), koholmány, kacsa (bizalmas), blöff, mese (bizalmas), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng), hamuka (szleng), tészta (szleng), kefe (szleng), humbug (bizalmas), füst (szleng) Sz: álmodta, mint macska az esőt; borbélyműhelyben faragott újság; cigányul van ez mondva; hat cigány is megesküdne rá; mese a zöld disznóról; mese habbal (bizalmas); olyan igaz, mint az öklöm, bizonyítja a könyököm
  • hazudozás, kitalálás, füllentés, őszintétlenség, mellébeszélés
  • félrevezetés, ámítás, álnokság, kétszínűség, becsapás, rászedés

hasonlít

ige
  • megegyezik (valakivel, valamivel), emlékeztet (valakire, valamire), szakasztott mása (valakinek), hajaz (valakire, valamire) (tájnyelvi), formáz (valakit, valamit) (tájnyelvi), lelkedzik (valakitől, valamitől) (tájnyelvi), üt (valakire)
  • összehasonlít, összemér, hozzámér, összevet, rokonít

gravitáció

főnév
  • tömegvonzás, nehézségi erő, nehézkedés (régies)

iskolás

főnév
  • tanuló, diák

karám

főnév
  • istálló, kerítés, akol, delelőhely, esztena (tájnyelvi), cserény (tájnyelvi)
  • vityilló, kalyiba, kunyhó, gunyhó (tájnyelvi), gurgying (tájnyelvi), viskó, gurgyolag (régies)

sírfelirat

főnév
  • sírvers, sírirat (régies), epitáfium (szaknyelvi), epigramma (szaknyelvi)

fixál

ige
  • rögzít, véglegesít, állandósít, megszilárdít, stabilizál, alátámaszt, megerősít, bebiztosít
  • előír, megszab, meghatároz, limitál, megállapít
  • lefoglal, leköt

fénykor

főnév
  • virágkor, aranykor, hőskor, virágzás, kiteljesedés

dülledt

melléknév
  • domborodó, kidomborodó, guvadt (szem)

forr

ige
  • fő, lobog, zubog, zuhog, gyöngyözik, bugyborékol, bugyog, buzog (régies), habzik, pezseg, hólyagot vet, bizseg (tájnyelvi), lohog (tájnyelvi), bruhézik (tájnyelvi)
  • erjed
  • forrong, fortyonkodik (régies), zajdul (régies)
  • mérgelődik, haragszik, dühöng

kazetta

főnév
  • doboz, ládika, ládikó, szelence, skatulya, szekrényke
  • rekesz
  • magnószalag, hangszalag
  • videókazetta

kicsinyell

ige
  • kicsinek tart
  • kevesell, kevésnek tart

lényegtelen

melléknév
  • mellékes, jelentéktelen, másodrendű, másodrangú, harmadrendű, harmadrangú, huszadrangú, elhanyagolható, imponderábilis (idegen), irreleváns (szaknyelvi), formális, érdektelen, tárgytalan, közömbös, almás (szleng)
  • apró-cseprő, kisszerű, csip-csup, piszlicsáré (bizalmas), piti, pitiáner (bizalmas), vicik-vacak, szir-szar (durva)
  • kicsi, elenyésző, parányi, szemernyi, mákszemnyi, mákszem, csepp, cseppnyi, csipet, csipetnyi, fikarc, fikarcnyi, szikrányi, hajszál, hajszálnyi, paraszthajszálnyi, árnyalatnyi, gondolatnyi
  • csekély, csekélyke, minimális

kölyök

főnév
  • fióka, állatfióka, ivadék, leszármazott, kicsiny (választékos)
  • kisfiú, lurkó, nebuló (bizalmas), gyerkőc (bizalmas), bikfic (bizalmas), poronty (bizalmas), rajkó (bizalmas), vasgyúró, csibész, srác, skalapca (régies), klapec (szleng), kölök (tájnyelvi), fattyú (tájnyelvi), hátulgombolós (pejoratív)
  • kamasz, tini, siheder, süvölvény, suhanc, ifjonc, legény, fickó, bikfic (bizalmas), suttyó (tájnyelvi), surján (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), taknyos (bizalmas), tacskó (bizalmas)
  • (jelzőként): fiatal, éretlen

izzik

ige
  • parázslik, parázsol (régies), piroslik, hevül, forrósodik, tüzesedik

impresszió

főnév
  • benyomás, hatás, érzés

kacifántos

melléknév
  • nyakatekert, körülményes, bonyolult, túlbonyolított, szövevényes, faramuci (bizalmas)

korrupt

melléknév
  • megvesztegethető, megvásárolható, lefizethető, megkenhető (szleng), korrumpálható (idegen), venális (régies) Sz: pénzért az ördögnek is eladná magát
  • romlott, züllött, erkölcstelen, tisztességtelen, becstelen

jegyzet

főnév
  • feljegyzés, emlékeztető, diktátum
  • megjegyzés, magyarázat, kiegészítés, utalás, észrevétel, annotáció (szaknyelvi)
  • kommentár, glossza, széljegyzet, lábjegyzet
  • kisokos (bizalmas), napló, diárium (régies), agenda (idegen), vademecum (idegen), notesz, jegyzetfüzet, jegyzettömb, blokk, tárca (régies)
  • (egyetemi, főiskolai): tankönyv

helytelen

melléknév
  • téves, hibás, hamis, rossz, pontatlan, valótlan, fals, bal (régies)
  • illetlen, neveletlen, ízetlen, megbotránkoztató, erkölcstelen, kifogásolható, elítélendő, bántó, visszás, fonák
  • (régies): éktelen, formátlan, idomtalan, csúnya, rút
  • (régies): éretlen, idétlen, sületlen, balgatag, balyókás (tájnyelvi), dilló (tájnyelvi)

kandalló

főnév
  • (régies): kályha, kemence, tűzhely, katlan, kamin (tájnyelvi), langalló (tájnyelvi)

köldök

főnév
  • púp (tájnyelvi), burik (tájnyelvi), melleszája (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): facsap, ék, pecek, tipli