gravitáció szinonimái

főnév
  • tömegvonzás, nehézségi erő, nehézkedés (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

homály

főnév
  • sötétedés, sötétség, este, esteledés, esthajnal (régies)
  • alkony, alkonyat, szürkület, szürkeség, barnulat (tájnyelvi), irám (tájnyelvi)
  • hajnalodás, derengés, pirkadat, pitymallat (tájnyelvi), hajnalfény
  • ború, borulat
  • árny, árnyék
  • köd, pára, por, gőz, felhő, gőzlecsapódás
  • hályog
  • bizonytalanság, ismeretlenség, rejtélyesség, titokzatosság, rejtelem, talány, titok

bárhol

határozószó
  • akárhol, akármerre, bármerre
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gravitáció szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

garzonlakás

főnév
  • garzon, legénylakás, kis lakás

felrobbant, fölrobba

ige
  • levegőbe repít, szétrepeszt, szétpukkaszt, szétvet, felvettet (régies), felrobbaszt (tájnyelvi)
  • szétrombol, elpusztít, megsemmisít

felhős

melléknév
  • borús, borongós, borult, ködös, homályos, szürke, felleges (régies), felhőkkel borított, sötét, nebulózus, tarjagos (régies), bogdályos (tájnyelvi)
  • komor, szomorú, bús, gondterhes, gondterhelt, gyászos

erotikus

melléknév
  • érzéki, izgató, pikáns, sikamlós, szexepiles, szexis (bizalmas), testi, buja

gombóc

főnév
  • galuska, nokedli, knédli (idegen), gödölény (régies), dödölle (tájnyelvi), gombóca (tájnyelvi)

halálfélelem

főnév
  • halálveríték, tanatofóbia (szaknyelvi)

ösztöndíj

főnév
  • stipendium (régies)

ellen2

főnév
  • (régies, választékos): ellenség, ellenfél, küzdőfél

elhalványodik

ige
  • elhalványul
  • elsápad, elfehéredik
  • elszíntelenedik, színét veszti, kifakul, megkopik, kikopik
  • (emlék): elmosódik, elhomályosodik, gyengül, meggyengül, tompul, eltűnik, kitörlődik, elfelejtődik
  • eltörpül, nyomába se ér

bélyeg

főnév
  • postabélyeg
  • jel, jelzés, jegy, ábra, védjegy, nyom, billog (tájnyelvi)
  • szégyenbélyeg, bűnbélyeg, szégyenfolt, folt, pecsét, szenny, szeplő, makula (idegen), stigma
  • ismérv, jellegzetesség, ismertetőjel, jellemző, attribútum (szaknyelvi)
  • (szleng): LSD, tripp (szleng), lecsó (szleng)

előle

határozószó
  • tőle

hanghordozás

főnév
  • akcentus, ejtésmód, hangsúly, hangszín, hangnem, tónus, hanglejtés, intonáció (szaknyelvi), hangvétel
  • beszédmód, beszédmodor, kiejtésmód

heverészik

ige
  • hever, pihen, lustálkodik, henyél, lopja a napot, tétlenkedik, tesped, lébecol, lebzsel, lézeng, tunyálkodik (régies), döglődik (pejoratív), ejtőzik, elbivalykodik (tájnyelvi), hencsikél (tájnyelvi), hencserkedik (tájnyelvi)

kézirat

főnév
  • manuscriptum (idegen)
  • kódex (szaknyelvi)

izolált

melléknév
  • elszigetelt, elszigetelődött, izolálódott, egyedülálló, elhagyatott, magányos, társtalan
  • leválasztott, elkülönített, szeparált, különálló

grund

főnév
  • (bizalmas): telek, tér

galandféreg

főnév
  • bélgiliszta, szalagféreg (régies), pántlikaféreg (tájnyelvi), pántlikagiliszta (tájnyelvi)

háborgó

melléknév
  • viharos, zivataros, örvénylő, tajtékos, fergeteges, dühöngő, zaklatott, felkavart, felbőszült, fodrosodó, szilaj, vad, zabolátlan, féktelen, hánykódó
  • lázadó, zavargó, békétlen, zendülő, zajongó, csendetlen (régies), veszekedő, csendzavaró, viszálykodó, elégedetlen, forrongó, nyugtalan
  • indulatos
  • émelygő, kavargó, kevergő, kóválygó

ismétel

ige
  • utánamond, visszhangoz, hajtogat, hajt (tájnyelvi), hangoztat, mondogat, szajkóz (bizalmas), verkliz, kérődzik (valamin) (bizalmas)
  • gyakorol, bifláz, magol, sulykol
  • újráz, repetál (bizalmas)
  • (osztályt) újra jár

gyarmatáru

főnév
  • koloniáláru
  • fűszer, specerej (idegen)

féltékenység

főnév
  • szerelemféltés (választékos), féltés (régies), féltékenykedés

hajigál

ige
  • dobál, ide-oda lökdös, hány-vet, szór, hajingál (tájnyelvi), górál (tájnyelvi)

izgága

melléknév
  • izgő-mozgó, nyugtalan, nyughatatlan, fészkelődő, izgékony, idegember, zaklatott, nyüzsgölődő (régies)
  • kötekedő, akadékoskodó, okvetetlenkedő, kötözködő, civakodó, összeférhetetlen, veszekedős, kötölőzködő (tájnyelvi), aggancsos (tájnyelvi), gurbáncsos (tájnyelvi), zakotás (tájnyelvi), kekeckedő (szleng)
  • (régies): bolond, bolyóka (tájnyelvi)