irányadó szinonimái

melléknév
  • mérvadó, mértékadó, iránymutató, követendő, vezérfonalul szolgáló, előíró, normatív (idegen), szabályozó, meghatározó, alapvető, döntő, hiteles, példaadó
  • illetékes, hivatalos, kompetens (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fekete I.

melléknév
  • koromfekete, koromsötét, kormos, éjfekete, mélyfekete, hollófekete, hollószínű, ébenfekete, ébenszínű, szénfekete, szurokfekete, éjsötét, sötét, sötétfekete, bogárszínű, bogárfekete (tájnyelvi), hirtelenbarna (tájnyelvi), hollószőke (tájnyelvi, tréfás) Sz: akár a bogár
  • szennyes, piszkos, mocskos, szurtos
  • sötét, bűnös, gonosz, aljas
  • titkos, tiltott, illegális
  • komor, zord, nyomasztó, sötét, gyászos, borús, baljóslatú
  • morbid (humor)

kínoz

ige
  • bánt, üt, ver, gyötör, sanyargat, marcangol, szorongat, nyomorgat, csigáz (régies), epeszt, hóhérol (régies)
  • bosszant, zaklat, háborgat, nyugtalanít, ingerel, piszkál, emészt, nyaggat, nyúz, szipolyoz, öl, rág, mardos, szaggat, tép, nyüstöl (bizalmas), vegzál (régies), buzerál (szleng), molesztál, macerál, szekál, szekíroz, szurkapiszkál, frocliz (bizalmas), zrikál (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a irányadó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

igazhitű

melléknév, főnév
  • igazhívő, mohamedán
  • hithű

használhatatlan

melléknév
  • felhasználhatatlan, hasznavehetetlen, haszontalan, alkalmatlan, döglött (szleng), bedöglött (bizalmas), tropa (szleng) Sz: annyit ér, mint az ötödik kerék

hamvveder

főnév
  • urna
  • hamutartó, hamutálca, hamuzó

gerinces

melléknév
  • szilárd, állhatatos, jellemes, becsületes, egyenes

indukció

főnév
  • rávezetés, következtetés

kacsázik

ige
  • biceg, csámpázik, döcög, kacskarol (tájnyelvi)
  • (lapos kővel): csesztet (tájnyelvi), csúsztat (tájnyelvi), halaz (tájnyelvi)

segédtiszt

főnév
  • hadsegéd, szárnysegéd, adjutáns, ordonánctiszt (régies)

fenyeget

ige
  • fenyegetődzik, fenyegetőzik, fenyít (régies), ijeszt, ráijeszt, ijesztget, riogat, rémisztget
  • sakkban tart
  • veszélyeztet, küszöbön áll, a levegőben lóg

felszánt, fölszánt

ige
  • feltör, megművel, felkapál, felás, feltúr, megforgat, meghánt, ugarol, ugart feltör, felbarázdál, felborozdál (tájnyelvi), hornyol, árkol

dolgozó I.

melléknév
  • munkálkodó, működő, szorgoskodó, szorgalmas, iparkodó, tevékeny, tevékenykedő, serénykedő, gürcölő, robotoló, pénzkereső

fogad

ige
  • (valahova valakit): befogad, bevesz, felvesz, beenged
  • rendelkezésre áll, vár, vendégül lát
  • lát (valahogyan), üdvözöl
  • rendel
  • (valamivé): tesz, avat, nyilvánít
  • (valakit, valamit): felfogad, szegődtet, szerződtet, igénybe vesz
  • megfogad, tudomásul vesz
  • ígér, megígér, esküszik, fogadalmat tesz, szavát adja
  • fogadást köt, tippel

kapacitál

ige
  • győzköd, agitál, ösztökél, unszol, noszogat, rábeszél, rávesz, rábír

kesztyű

főnév
  • (régies): bilincs

leguggol

ige
  • lekuporodik, lekucorodik, lekutyorodik (tájnyelvi), lecsücsörödik (tájnyelvi), leguggan (tájnyelvi), lekecel (tájnyelvi), lelippen (tájnyelvi), letopik (tájnyelvi)

kopás

főnév
  • elhasználódás, elnyűvődés, ványolódás
  • értékcsökkenés, amortizáció (szaknyelvi)

írásbeli I.

melléknév
  • írott, írásos, leírt

idomvas

főnév
  • profilvas, rúdvas (szaknyelvi), idomacél, rúdacél

jellemtelenség

főnév
  • gerinctelenség, elvtelenség, lelkiismeretlenség, köpönyegforgatás, kétkulacsosság, aljasság, becstelenség

komornyik

főnév
  • lakáj, inas

iszik

ige
  • iddogál, iszogat, italozik, poharazik, kortyol, kortyant, kortyint, hörpint, húz, fogyaszt, hörpöl, felhajt, szlopál (szleng), csöll (tájnyelvi), hüböl (tájnyelvi)
  • lefetyel (állat)
  • alkoholizál, iszákoskodik, részegeskedik, kocsmázik, vedel, nyakal, poharazgat (bizalmas), locsolgatja a torkát (bizalmas), öblöget (szleng), kvaterkázik (régies), ürítgeti a poharat (bizalmas), tankol (szleng), piál (szleng), gyantáz (szleng), tütül (szleng), tütükél (szleng), tintázik (szleng), trinkel (szleng), lőtyöl (tájnyelvi), gödényezik (tájnyelvi) Sz: iszik, mint a gödény; jó huzata van; elissza az orrát a két szeme közül; nem a csizmába tölti a bort; borvirág a tulipánja; akkor látott vizet, amikor a bába megmosdatta; elinná az Isten köpönyegét is; gyakran látja a korsó fenekét; megy belé az ital, mint bőgőbe a húszas; lökd meg, bor buggyan belőle; abba a templomba jár, ahol poharakkal harangoznak
  • magába szív, magába fogad, élvez

hátsó II.

főnév
  • hátsó rész, fenék, ülep, far, popó (bizalmas), popsi (bizalmas), segg (durva), valag (durva), alapszerv (tréfás), sejhaj (tréfás), ülőgumó (tréfás), alfél, alváz (szleng), csücsülő (tréfás), délisarok (tréfás)

jószerével

határozószó
  • jószerivel, jóformán, voltaképp, voltaképpen, szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, valójában, gyakorlatilag, lényegében

konzervál

ige
  • tartósít, befőz, elrak, eltesz
  • megóv, megőriz, állandósít, megvéd, védelmez, karbantart