felszánt, fölszánt szinonimái

ige
  • feltör, megművel, felkapál, felás, feltúr, megforgat, meghánt, ugarol, ugart feltör, felbarázdál, felborozdál (tájnyelvi), hornyol, árkol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

húz

ige
  • von, vontat
  • vonszol, ráncigál, rángat
  • harangoz, kongat (tájnyelvi)
  • vonz
  • vonzódik, hajlik
  • felvesz, magára vesz
  • eltávolít, kiránt, kihúz
  • kihagy, töröl
  • kifeszít, feszít, kinyújt
  • billent, dönt
  • (falat): épít, készít, emel
  • (szleng): bosszant, ingerel, ugrat, heccel, frocliz (bizalmas), csipked (szleng)
  • nyújt, halogat, elodáz
  • játszik, hegedül
  • iszik, szív, hörpöl, kortyint
  • üt, ráüt, ráver, ráhúz, sóz
  • vonul, húzódik
  • (szleng): szalad, rohan, iszkol, lelép (bizalmas), olajra lép (szleng), oson, tép (szleng), tűz (szleng)
  • (tájnyelvi): hasonlít, hajaz rá (tájnyelvi), ráüt
  • (hasznot): kap, élvez

földesúr

főnév
  • földbirtokos, nagybirtokos, bojár, uraság (régies), jószágbirtokos (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felszánt, fölszánt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felfrissül, fölfriss

ige
  • felüdül, felélénkül, kipiheni magát, erőre kap, feléled, fölpezsdül, megújul, elevenné válik, megerősödik, megújhodik, újjászületik, restaurálja magát (szleng), rekreálja magát (szaknyelvi), frissedik (tájnyelvi)

emésztő

melléknév
  • nyomasztó, mardosó, kínzó, györtő, marcangoló, étető (tájnyelvi), idegölő, idegőrlő, pusztító

eltekint

ige
  • mellőz, figyelmen kívül hagy, fütyül (valamire, valakire), oda se bagózik (valamire) (szleng)
  • lemond (valamiről), eláll (valamitől), renunciál (régies)(valamihez)

elégia

főnév
  • panaszdal, kesergő, alagya (régies)
  • gyászdal, gyászének

féloldalt

határozószó
  • féloldalasan, ferdén, oldalt, félre, oldalvást, oldaltok (tájnyelvi), keszegoldalvást (tájnyelvi), félszakra (tájnyelvi)

fontoskodó

melléknév
  • tudálékos, okoskodó, mindentudó (pejoratív), akadékoskodó, szőrszálhasogató, túlbuzgó, tolakodó, ügybuzgó, kotnyeles
  • nagyképű, önelégült, öntelt, önhitt, gőgös, beképzelt, elbizakodott, felfuvalkodott, pöffeszkedő

népszerűsítő

melléknév
  • ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő, propagatív (idegen)

depresszió

melléknév
  • levertség, lehangoltság, elkedvetlenedés, nyomottság, búskomorság, kedvetlenség, mélabú, életuntság, letörtség, szomorúság, kétségbeesés, csüggedtség, reménytelenség, elesettség, melankólia, szplín (választékos)

csuklya

főnév
  • kámzsa, kapucni, csuha, kápa (régies), kapucium (régies), kukla (régies), csucska (tájnyelvi), süsü (tájnyelvi)

angyalgyökér

főnév
  • angelikagyökér, angyelika

dombocska

főnév
  • boly, halom, halmocska, bucka, kupac, magaslat, földrakás, földtúrás, földhányás, hant, rakás, homp (tájnyelvi), ponk (tájnyelvi), dombika (tájnyelvi)

fölényes

melléknév
  • döntő, meghatározó, jelentős, lehengerlő, elsöprő, átütő, ragyogó, biztos, óriási
  • kihívó, hetyke, prepotens, rátarti, parancsoló, basáskodó, fennhéjázó, fennsőbbséges, pöffeszkedő, pökhendi, arrogáns, öntelt, beképzelt, felfuvalkodott, vállveregető, lekicsinylő, lenéző, leereszkedő, lekezelő, felvágó, hetyenpetty (tájnyelvi), hickivicki (tájnyelvi)

gömbölyít

ige
  • összegöngyölget, összeteker, göngyölít, rundol (idegen), domborít

irodalom

főnév
  • literatúra (régies), szépirodalom, belletrisztika (szaknyelvi)
  • szakirodalom, bibliográfia
  • kitalálás, kitaláció, mese

hekus

főnév
  • (szleng): rendőr, nyomozó, detektív, zsaru (szleng), bobi (bizalmas), közeg (tréfás), szerv (szleng), hé (szleng), zsernyák (szleng), zsé (szleng), jard (szleng), szimat (szleng), kopó (szleng), fakabát (szleng), andris (szleng), fagylaltos (szleng), jagelló (szleng), pingvin (szleng), tuskó (bizalmas)

felszín

főnév
  • felület, külső, kéreg, szín (régies), talaj, fölep (régies), héj (régies)
  • domborzat

feleség

főnév
  • nej, hitves, házastárs, hitvestárs, hitestárs (régies), élete párja (valakinek), asszony, oldalborda (bizalmas), asszonytárs, hátizsák (szleng), házi kereszt, anyjuk (tájnyelvi), oldalkocsi (szleng), kegyes (régies), bába (tájnyelvi), duduka (tájnyelvi), feletárs (tájnyelvi)

fityegő

főnév
  • függelék, mütyürke, mütyür, zsuzsu, bigyó (bizalmas), fütyölék (régies), csilleng (régies), csingilingi (bizalmas), toldalék (régies), csüllöngő (tájnyelvi), pillempáty (tájnyelvi)

házal

ige
  • kereskedik, ügynökösködik, házról házra jár, kéreget, kilincsel, batyuzik (bizalmas), házagol (régies), kujtorog (régies), kolportál (régies), antichambríroz (régies)

felvirrad, fölvirrad

ige
  • megvirrad, kihajnalodik, kivirrad, kivilágosodik, pirkad, pitymallik
  • elérkezik, eljön, megkezdődik, beköszönt
  • jóra fordul

épít

ige
  • emel, rak, felrak, felhúz, készít, csinál, alkot, szerkeszt, állít, ácsol, tákol (pejoratív), eszkábál (pejoratív), összeró, ró, illeszt, rakogat (régies), gányol (régies)
  • építkezik
  • alkot, tervez, szerkeszt
  • alapít, létrehoz
  • (valamire, valakire): alapoz, bazíroz (bizalmas), számít (valakire), támaszkodik

fogó I.

melléknév
  • szorító, markoló, kapaszkodó

hegyes2

melléknév
  • éles, hegyes végű, kihegyezett
  • tüskés, szúrós, tövises
  • fullánkos, csípős
  • csúcsos, csúcsíves, elvékonyodó, csúpos (tájnyelvi), csücskös (tájnyelvi), csülkös (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): hetyke (járás)