garázs szinonimái

főnév
  • gépkocsitároló
  • kocsicsarnok, kocsiszín, gépszín

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

táj

főnév
  • tájék, vidék, környék, környezet, terület, térség, régió

hígít

ige
  • felereszt, vizez
  • old
  • (bort): hamisít, felvizez
  • (pénzt): értéktelenít, lenyom, ront
  • sekélyesít, felszínessé tesz, kevesbít, gyengít, tompít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a garázs szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

földieper

főnév
  • eper, szamóca, komócsin (tájnyelvi)

félénk

melléknév
  • ijedős, félős, gyáva, nyúlszívű, asszonyszívű (régies), majrés (szleng), beszari (durva), nyuszi (bizalmas), pelenkavitéz (pejoratív), betoji (szleng), cseszke (tájnyelvi), félékeny (tájnyelvi), illikes (tájnyelvi), ijeszke (tájnyelvi)
  • meghunyászkodó, pipogya
  • félszeg, szégyenlős, szemérmes, bátortalan
  • mamlasz, gyámoltalan, visszahúzódó, tartózkodó, elfogódott, megilletődött, kishitű, tétova

fegyverraktár

főnév
  • fegyvertár, lőszerraktár, hadszertár (régies), hadszertelep (régies), arzenál (szaknyelvi)

elvét

ige
  • elhibáz, eltéveszt, elnéz, megvét (tájnyelvi), elveszt (régies)

fül

főnév
  • hallóérzék, hallószerv, hallműszer (régies), hallóka (régies, bizalmas), halló (bizalmas, tájnyelvi), legyező (szleng), lapát (szleng), vitorla (szleng)
  • hallás
  • fogó, fogantyú, fogató (régies)
  • nyél, markolat
  • akasztó
  • (szleng): besúgó, júdás, spicli, kagyló (szleng)

gyorsaság

főnév
  • sebesség, iram, tempó, lendület, rapiditás (régies), celeritás (régies)
  • élénkség, fürgeség, elevenség, virgoncság
  • hamarság (régies), hirtelenség, elhamarkodottság, kapkodás

öreg I.

melléknév
  • idős, agg, megvénült, hajlott korú, koros, matuzsálem, veterán, élemedett, éltes, vén, kipróbált, trottyos (bizalmas), idejeveszett (tájnyelvi), öregecske (tájnyelvi) Sz: megette már kenyere javát; elhullatta már a csikófogait; a szöszt is pösznek mondja; a hamut is mamunak mondja; a cinterem felé fordult már a rúdja; a málét se rághatja; a kriptakulcsot keresi; alkonyodik a napja; attól is fél, hogy az árnyékban megbotlik; csisz el, csosz el, bocskor; csoszog, nem jár; csüng a feje bal felé; egyidős a postaúttal; egyik lába a koporsóban van; eleget próbálja a tűfokot, mégsem találja; elérte a sok péntek (tájnyelvi); elkopott a foga; elunta a frisset, csak a lassút járja; estefelé van; görnyed évei súlya alatt; három lábon jár; hosszú belet húztak neki; inában van már a lotyogó nadrág; kenyerének javát megette; kettő helyett hármat lát; kikopott a sátoros ünnepekből; leánya is vénasszony (nőről); már a bíróságból is kiaggott; már lotyog a nadrágja; már sok karácsonyi szilvát evett; másodszor gyermek; mihelyt botlik, mindjárt esik; nem mai gyerek; nem bírja már a farát; öreg, mint az országút; pép az étke; régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta; sok pénteket ért már; sok húsvéti bárányt megevett; sokat szólott neki a kakukk; szájában két foga tartja az istrázsát; szemheggyel lát, fülheggyel hall; tisztes korú; töpörtő az orcája; tudja, mikor veszett Belgrád; túl van már az innenen; unja már a frisset, csak a lassút járja; vén, mint a postaút; vénebb az országútnál; vénebb a tízparancsolatnál; vénebb a Mátránál; virág volt, kóró lett
  • kemény, rágós, inas, porcogós, csimbókos (tájnyelvi)
  • régi, ócska, viseltes, avult, kopott, ósdi, özönvíz előtti
  • (idő) késő
  • (régies): nagy

elérkezik

ige
  • (valakibe): megérkezik, eljut, odaér, elér, kilyukad, elkerül (régies)
  • eljön, elkövetkezik, bekövetkezik, felvirrad (választékos), felderül (választékos), beköszönt, ráköszönt (régies), eljő (régies)
  • (tájnyelvi): ráér, érkezése van

elaltat

ige
  • elringat, álomba ringat, elzsongít, elszenderít, elcsicsít (tájnyelvi)
  • elbódít, elkábít, narkotizál (szaknyelvi)
  • elgyengít, lecsillapít
  • megnyugtat, eloszlat, lecsendesít, lecsöndesít
  • (ügyet): holtpontra juttat, elfektet

befektetés

főnév
  • beruházás, invesztálás, invesztíció (szaknyelvi)

eljuttat

ige
  • elküld, továbbít, felad, postáz, átutal, kézbesít

habozás

főnév
  • tétovázás, ingadozás, bizonytalankodás, határozatlanság, hezitálás, vacilláció (régies), tanácstalanság, akadozás
  • félénkség, bátortalanság

határőr

főnév
  • határvadász, végőr (régies), határszak (régies), granicsár (régies), gazvigyázó (szleng), vahur (szleng), hákás (szleng)

kényes

melléknév
  • finnyás, finomkodó, kényeskedő, elkényeztetett, válogatós, válogató, háklis (bizalmas), nyafka, paszomántos (tájnyelvi), pintyös (tájnyelvi), fincos (tájnyelvi), undorodós, affekta
  • prűd, szemérmeskedő, szemérmeteskedő, álszemérmes
  • kifinomult, választékos, akkurátus, rafinált, pikákos (tájnyelvi) Sz: a sajtot hámozza; azt kívánná, hogy a szart is megrágnák neki; csak a vajasát eszi a kásának; nebáncsvirág a neve; nyimmel-nyámmal eszik; mindig pástétomot enne; rászokott a porcogósra; vigyáz magára, mint a selyemkendő
  • érzékeny, gyönge, gyenge, finom, törékeny, szenzitív (szaknyelvi), csecskebecske (tájnyelvi), mimóza, szubtilis (idegen), nyevere (tájnyelvi)
  • elpuhult, férfiatlan, nőies, asszonyias
  • rázós (szleng), csiklandós, kellemetlen, nehéz, húzós (szleng), súlyos, bajos, bizalmas, diszkrét, kínos, kritikus, fogas, difficilis (idegen), zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas)
  • büszke, rátarti, rátartós, hetyke, délceg, nyacki, nyalka (régies), difingós (tájnyelvi), pincos (tájnyelvi), pipes (tájnyelvi), cifrálkodó, nyakavági (tájnyelvi), peckes, begyes (tájnyelvi)

indulás

főnév
  • rajt, kezdet, elmenés, start, menet
  • kiindulás, rajthely
  • kezdés, születés, elkezdődés, bevezetés
  • pályakezdés

gátfutás

főnév
  • akadályfutás, gát (bizalmas)

fórum

főnév
  • nyilvánosság, színhely, színtér, küzdőtér, közélet
  • hivatal, hatóság, bíróság
  • (régies): vásár, vásártér, piactér
  • köztér, főtér

gusztus

főnév
  • ízlés, tetszés, kedv
  • étvágy, ehetnék

illeget

ige
  • riszál, billeget
  • (tájnyelvi): illesztget, igazgat

gerinces

melléknév
  • szilárd, állhatatos, jellemes, becsületes, egyenes

felhatalmazás, fölha

főnév
  • meghatalmazás, megbízás, jogosultság, illetékesség, jogkör, hatáskör, jogosítvány, engedély

gyékény

főnév
  • szőnyeg, takaró, terítő, lábtörlő, ponyva
  • háncs

indignáció

főnév
  • méltatlankodás, felháborodás, megbotránkozás
  • neheztelés, bosszankodás, harag, méreg, bosszúság