jelentős szinonimái

melléknév
  • fontos, lényeges, alapvető, esszenciális (régies), jelentékeny, jelentőségteljes, komoly, nyomós, meghatározó, döntő, nagy fontosságú, nagy horderejű, sarkalatos, súlyos, sokatmondó, pregnáns (idegen), releváns (szaknyelvi)
  • tekintélyes, befolyásos, ismert, nevezetes, nagyhírű, hírneves, illusztris, előkelő, notábilis (választékos)
  • kimagasló, kiemelkedő, emlékezetes, kiváló, kitűnő, kolosszális (bizalmas), korszakalkotó
  • bőséges, gazdag, jókora, számottevő, nagymérvű, tetemes, nagy, óriási, kiadós
  • (pillantás): sajátos, sokat sejtető

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sietős

melléknév
  • gyors, fürge, serény, élénk, szorgos
  • (pejoratív): kapkodó, elhamarkodott, hevenyészett, elsietett, felületes
  • sürgős, sürgető, halaszthatatlan, elodázhatatlan, sietséges (régies)

horgászik

ige
  • pecázik, (halat) fog, picéz (tájnyelvi), cincázik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jelentős szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

írisz2

főnév
  • szivárvány
  • szivárványhártya (szaknyelvi)
  • (régies): fényrekesz

hétrét

határozószó
  • földig, mélyen

hazaküld

ige
  • hazarendel, hazaparancsol, elküld, visszaküld, elenged, elbocsát, szélnek ereszt, meneszt, leszerel, kiszuperál (bizalmas), elpaterol (szleng), hazaóferol (tájnyelvi)

gyékény

főnév
  • szőnyeg, takaró, terítő, lábtörlő, ponyva
  • háncs

jámbor

melléknév
  • szelíd, békés, nyugodt, kezes, nyájas, kedves, engedelmes, jóságos, jóindulatú, angyalarcú, béketűrő, békeszerető, csendes, türelmes, alázatos, jótét (tájnyelvi), belénd (tájnyelvi), birkatürelmű, tehénvérű (tájnyelvi)
  • istenfélő, vallásos, hívő, ájtatos, áhítatos, szent életű, istenes, angyali, erkölcsös, kegyes (régies), alázatos, devótus (régies), religiózus (régies)
  • gyámoltalan, élhetetlen, mafla, együgyű, mulya, gyermeteg, naiv, bárgyú, pipogya, teddide-teddoda, szimplex (régies)

kedves II.

főnév
  • szerető, szerelmes, jövendőbeli, választott, udvarló, barát, ideál
  • feleség, hitves, mátka, angyalka, galambocska, tündér, baba, barátnő, cuca (régies), maca (bizalmas)

sötétedés

főnév
  • szürkület, alkonyat, alkony, esteledés, este, félhomály, homály, barnulás (tájnyelvi)

folyadék

főnév
  • ital, lé, nedv, nektár, nedű (választékos), nedvesség, fluidum (szaknyelvi), víz
  • főzet, liquor (szaknyelvi)
  • (régies): ér, folyomány, forrás, forradék (tájnyelvi), csorgó, csorogvány (régies), csermely, patakocska, vízfolyás

finom

melléknév
  • bársonyos, selymes, lágy
  • habkönnyű, lenge
  • kecses, vékony, törékeny, filigrán, légies, kecsteli (régies)
  • gyengéd, kíméletes, disztingvált, szubtilis (választékos), delikát (választékos), decens (választékos), csiszolt, kifinomult, kifinomodott
  • előkelő, úri
  • aprólékos, apró, precíz, hajszálfinom, leheletfinom, árnyalatos, árnyalt, rafinált
  • ízletes, ízes, jóízű, zamatos, ínycsiklandó, étvágygerjesztő, kitűnő, nagyszerű, jóféle, pompás, deliciózus (régies), delikát, difinyós (tájnyelvi), fájin (tájnyelvi), fínom-fánom (tájnyelvi) Sz: mind a tíz ujját megnyalhatja utána; megnyalja a száját utána
  • (pejoratív): haszontalan, mihaszna, semmirekellő, semmirevaló
  • (műszer): pontos, precíziós

egyéni

melléknév
  • szubjektív, individuális, egyedi, magán-, privát, saját, személyes, személyi, alanyi
  • eredeti, sajátos, sajátságos, originális, jellegzetes, karakterisztikus, speciális, specifikus, különös, különleges, szokatlan, rendkívüli, öntörvényű, autonóm

frottírtörülköző

főnév
  • dörzstörülköző

kényszerűség

főnév
  • szükség, szükségszerűség, szorongatottság, szorultság, muszáj, kénytelenség, kényszer, kényszerültség, kényszerhelyzet

kigyúl, kigyullad

ige
  • felgyullad, felgyúl, fellángol, fellobban, lángra lobban, meggyullad, égni kezd, izzásba jön, tüzet fog, lobbot vet, lángba borul, tűzbe borul, lángot vet
  • világítani kezd
  • elpirul, kipirul, kipirosodik, elvörösödik
  • (régies) (háború): kirobban, kitör

letörik

ige
  • letöredezik, leválik, leesik, elrogyázik (tájnyelvi)
  • elkedvetlenedik, elcsügged, kedvét veszti, lehangolódik, elszontyolodik, lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), elkeskenyedik (bizalmas), elanyátlanodik, elszomorodik, elbúsul, reményét veszti, elhagyja magát, elkámpicsorodik, elkeseredik, nekibúsul, kétségbe esik, elbúsulja magát (tájnyelvi)

kötélhúzás

főnév
  • vetélkedés, versengés

jellegtelen

melléknév
  • semmitmondó, kifejezéstelen, tartalmatlan, színtelen, szürke, ízetlen, seízű, középszerű, lapos, tucat, hétköznapi, prózai
  • se íze, se bűze, szagtalan

ír1

ige
  • betűt vet, följegyez, körmöl (bizalmas), kapar (bizalmas), ró, firkál, firkant, kanyarít (bizalmas), skribál (régies)
  • írásba foglal, fogalmaz, alkot, költ, (zeneművet) szerez, megörökít
  • említ, mond, szól
  • üzen
  • (tájnyelvi): fest, rajzol
  • vés, farag

kapcsolás

főnév
  • összekötés, összefűzés, csatolás, társítás
  • asszociáció
  • összeköttetés

köpeny

főnév
  • köpönyeg, felsőkabát, felöltő, lebernyeg, körgallér, pelerin, vállravető, palást, tóga (régies), plundra (régies), malaclopó (tréfás), mantil (régies), ebenlógó (tájnyelvi), kacagány (régies)
  • (szaknyelvi): gumiabroncs, autógumiburok, autógumi
  • köntös

jószerével

határozószó
  • jószerivel, jóformán, voltaképp, voltaképpen, szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, valójában, gyakorlatilag, lényegében

hímnem

főnév
  • masculinum (idegen)(idegen)

kárpitoz

ige
  • párnáz
  • bevon, áthúz
  • tapétáz

köszörű

főnév
  • köszörűkő, fenőkő