kólint szinonimái

ige
  • (fejbe kólint): fejbe üt, lecsap, somodorint (régies)
  • (fejbe kólint): meglep, megdöbbent, elképeszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szemtanú

főnév
  • tanú, testis (szaknyelvi), jelenlevő, néző, nézelődő, bámészkodó

alja II.

melléknév
  • aljas, hitvány, semmirekellő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kólint szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kispekulál

ige
  • kieszel, kiagyal, kigondol, kitalál, kiókumlál, kifundál

kehes

melléknév
  • köhögős, köhécselő, göthös (régies), ziháló
  • (tájnyelvi): sápadt, halvány, beteges

káplár

főnév
  • tizedes, altiszt

indignáció

főnév
  • méltatlankodás, felháborodás, megbotránkozás
  • neheztelés, bosszankodás, harag, méreg, bosszúság

kivételez

ige
  • előnyben részesít, kedvez, favorizál, preferál

közelálló

melléknév
  • közeli, bizalmas, meghitt, bensőséges, szoros, szűk, közvetlen

távolbalátás

főnév
  • telepátia, látnoki képesség, jövőbe látás, megsejtés, megérzés

helyőrség

főnév
  • védőrség (régies), garnizon (régies), garnizonőrség (régies)
  • laktanya, katonai állomáshely

hátulgombolós

melléknév
  • (bizalmas): pöttöm, pici, pelenkás, totyogó, kicsi, taknyos, dedós (bizalmas), pisis (pejoratív), nokedli (szleng), porbafingó (durva)
  • bakfis, tinédzser, tizenéves
  • (pejoratív): gyerekes, infantilis

exkavátor

főnév
  • kotrógép, forgókotró (szaknyelvi), kanalas kotró (szaknyelvi), földkotró, markoló, ásógép
  • (szaknyelvi): fúró

hitetlenkedik

ige
  • kételkedik, kétkedik, bizalmatlankodik, gyanakodik, él a gyanúperrel, tamáskodik, nem hisz a szemének

közügy

főnév
  • politikum, államügy

legalább

határozószó
  • minimum, minimo calculo (idegen), legkevesebb, testvérek között is, csak
  • legalábbis

alkalmaz

ige
  • használ, felhasznál, igénybe vesz, bánik (valamivel), boldogul (valamivel), él (valamivel)
  • gyakorol, űz, folytat
  • foglalkoztat, szerződtet, fogad, felfogad, fölvesz, megbíz, kenyeret ad (valakinek) (régies), fizet, bérel, felbérel, szegődtet (tájnyelvi)
  • vonatkoztat, foganatosít, átvisz, átfordít, lefordít, ráhúz (valamit valamire) (bizalmas)
  • átdolgoz, adaptál, átültet, hangszerel

mihaszna

melléknév, főnév
  • haszontalan, semmirekellő, hiábavaló, ingyenélő, naplopó, munkakerülő, dologtalan, here

megelégel

ige
  • megsokall, elege van (valamiből), torkig van (valamivel), eltelik, betelik
  • megun, megutál, belefárad, belefásul, megcsömörlik Sz: betelik a mérték; unja, mint vénlány a pártát; unja a banánt; tele van vele a hócipője
  • (régies): elégnek tart, beéri (valamennyivel)

kolonizál

ige
  • betelepít, benépesít
  • gyarmatosít

kísérletezik

ige
  • kutat, vizsgálódik, elemez, búvárkodik, tanulmányoz, tesztel, analizál, experimentál (idegen)
  • próbálgat, próbálkozik, fáradozik (valamin), vállalkozik (valamire), bajlódik (valamivel)

könyörög

ige
  • kér, kérlel, kérve kér, eseng, instál (régies), esedez, esedezik, rimánkodik, koldul (valamit), zsirmálkodik (régies), keserveskedik (tájnyelvi), pitiz (bizalmas), kunyerál, kuncsorog, kunyermálódik (tájnyelvi), kunnyog (tájnyelvi), kéricsél (tájnyelvi), apprekál (idegen)
  • imádkozik, folyamodik, leborul, letérdel, fohászkodik (választékos), segítségül hív, istenkedik (tájnyelvi), imád (régies), orál (idegen), szuplikál (idegen)

megbénít

ige
  • megnyomorít, paralizál (idegen)
  • megfélemlít, tehetetlenné tesz, megbűvöl, megdermeszt, lefegyverez
  • megakaszt, akadályoz, nehezít, meggátol, megállít, gúzsba köt

konzervál

ige
  • tartósít, befőz, elrak, eltesz
  • megóv, megőriz, állandósít, megvéd, védelmez, karbantart

kényes

melléknév
  • finnyás, finomkodó, kényeskedő, elkényeztetett, válogatós, válogató, háklis (bizalmas), nyafka, paszomántos (tájnyelvi), pintyös (tájnyelvi), fincos (tájnyelvi), undorodós, affekta
  • prűd, szemérmeskedő, szemérmeteskedő, álszemérmes
  • kifinomult, választékos, akkurátus, rafinált, pikákos (tájnyelvi) Sz: a sajtot hámozza; azt kívánná, hogy a szart is megrágnák neki; csak a vajasát eszi a kásának; nebáncsvirág a neve; nyimmel-nyámmal eszik; mindig pástétomot enne; rászokott a porcogósra; vigyáz magára, mint a selyemkendő
  • érzékeny, gyönge, gyenge, finom, törékeny, szenzitív (szaknyelvi), csecskebecske (tájnyelvi), mimóza, szubtilis (idegen), nyevere (tájnyelvi)
  • elpuhult, férfiatlan, nőies, asszonyias
  • rázós (szleng), csiklandós, kellemetlen, nehéz, húzós (szleng), súlyos, bajos, bizalmas, diszkrét, kínos, kritikus, fogas, difficilis (idegen), zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas)
  • büszke, rátarti, rátartós, hetyke, délceg, nyacki, nyalka (régies), difingós (tájnyelvi), pincos (tájnyelvi), pipes (tájnyelvi), cifrálkodó, nyakavági (tájnyelvi), peckes, begyes (tájnyelvi)

köszörű

főnév
  • köszörűkő, fenőkő

megdől

ige
  • oldalra dől, elferdül, elmozdul
  • meghajlik, lefekszik, félredől
  • meginog, megbillen, félrebillen, megroggyan, megtántorodik, megrendül (választékos)
  • megbukik, hatalmát veszti
  • érvénytelenné válik
  • tévesnek bizonyul
  • (szleng): elfárad, kikészül, kimerül