jókor szinonimái

határozószó
  • időben, idejében, legjobbkor, kellőleg (régies), apropó (régies)
  • korán, idején, kelletekorán (tájnyelvi)
  • (pejoratív): későn, késve, rosszkor

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hány1

ige
  • dobál, szór, lapátol, dob, vet, hajít, hajigál
  • kiad (ételt, italt gyomrából), kipakol (szleng), okád (durva), bukik (csecsemő), (kisgyerek) bökékel (tájnyelvi), kiszámolja magát (tréfás), hánydokol (tájnyelvi), ipertelődik (tájnyelvi), spukkol (szleng), kidobja a taccsot (szleng), csandázik (szleng), rókázik Sz: eldobja a rókabőrt (szleng); eldobja a nyulat (szleng); hosszút köp; nyúzza a rókát (szleng); ötezer-ötszázötvenötöt mond (szleng); otthagyja a malacát; rókabőrt tereget; rókát nyúz; rókát fog; telefonál a nagy fehér kagylóba; viszontlátja a vacsoráját
  • hánytorgat, vádol, beolvas (valakinek), odamondogat, ráolvas
  • szemrehányást tesz, szemére hány
  • lövell, kivet, kibocsát
  • (tájnyelvi): kölykezik, kölykedzik, fiadzik, ellik
  • (bukfencet) vet

karima

főnév
  • szegély, perem, keret, párkány, káva
  • szél, kerület
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jókor szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

iszony, iszonyat

főnév
  • iszonyodás, irtózás, irtózat, borzalom, borzadály, borzadás, viszolygás, rémület, rettenet, rettegés, félelem, ijedelem, horror
  • fóbia (szaknyelvi), utálat, undor

hímpor

főnév
  • (régies): virágpor, pollen (szaknyelvi)
  • érintetlenség
  • üdeség, frissesség, természetesség

hegytető

főnév
  • tető, hegycsúcs, sziklacsúcs, csúcs, bérctető, bérc, magaslat, hegyorom, orom, bércorom (régies), szirt, fok, gyető (régies)

gyorsaság

főnév
  • sebesség, iram, tempó, lendület, rapiditás (régies), celeritás (régies)
  • élénkség, fürgeség, elevenség, virgoncság
  • hamarság (régies), hirtelenség, elhamarkodottság, kapkodás

jegypénztár

főnév
  • pénztár, jegyiroda, kassza, bérletpénztár

kémszer

főnév
  • (szaknyelvi): reagens (szaknyelvi), vegyszer, kémlelőszer (régies)

stoppol2

ige
  • (időt): mér
  • (autót): megállít, feltartóztat, föltartóztat
  • lefoglal

forral

ige
  • forrásba hoz, főz
  • ingerel, hevít, gerjeszt
  • tervel, kimódol, kifőz, kiagyal, főz (valamit)

fogász

főnév
  • fogorvos, fogszakorvos, dentista (régies)
  • fogtechnikus

egyöntetű

melléknév
  • egységes, egyforma, egyenletes, változatlan, állandó, hasonnemű, egynemű, folyamatos, homogén, egyenértékű, egybehangzó, egyhangú, konformis (idegen), uniformis, harmonikus

függőfolyosó

főnév
  • körfolyosó, gang (bizalmas)

kereskedés

főnév
  • kereskedelem, tőzs (régies), tőzslet (régies), szatócsság (régies), tőzsérkedés, kalmárkodás, kupeckodás, cserebere, elcserélés, adás-vevés, adásvétel, értékesítés, kufárkodás, üzérkedés, árucsere, csereüzlet, csereforgalom
  • üzlet, bolt, áruda, áruház, bodega, butik, pavilon
  • kimérés

kikotyog

ige
  • (titkot): elárul, elmond, elszól, kibök, kibeszél, kifecseg, kilocsog, kikottyant (bizalmas), kiad, elpletykál, elcsacsog, eljár a szája, elköp (szleng), elpöntyög (tájnyelvi), kipötyög (tájnyelvi), kivartyog (tájnyelvi)

liheg

ige
  • fúj, fújtat, szuszog, zihál, piheg, levegő után kapkod, lehicskel (tájnyelvi), lihel-pihel (tájnyelvi), lillékel (tájnyelvi), nyelvel (tájnyelvi) Sz: fúj, mint a gőzgép; úgy szuszog, mint a dugott liba
  • sóvárog, eped, epekedik, epedezik, áhítozik, ácsingózik (valami után), szomjaz (vmit, vmire), szomjúhoz (valamit), szomjazik, vágyik, vágyakozik, vágyódik (valamire)
  • eszi a fene (vmiért, vkiért) (bizalmas), veszkődik (vmiért, vkiért) (tájnyelvi), meghal (vmiért, vkiért)

középen

határozószó
  • középütt, közbül (tájnyelvi), középhelyt (tájnyelvi), középül (tájnyelvi), középaránt (régies)

jól-rosszul

határozószó
  • valahogy, úgy-ahogy
  • rendetlenül, összevissza, ebül-kutyául (tájnyelvi), kosul-bakul (tájnyelvi)

ismert

melléknév
  • ismerős, elterjedt, általános, köztudomású, köztudott, közismert, közhírű, közszájon forgó, tudvalévő, ismeretes, nyilvánvaló, publikus, elfogadott, hagyományos, használt
  • nevezetes, jelentős, nagyhírű, neves, prominens (idegen), nagynevű, hírneves, híres, tekintélyes
  • hírhedt (régies), cégéres (pejoratív), címeres (pejoratív)

karosszék

főnév
  • karszék, zsöllye (régies), fotel
  • búsulószék (tájnyelvi), gondolkozószék (tájnyelvi)

köteles2

főnév
  • kötélverő, kötélgyártó

kacsázik

ige
  • biceg, csámpázik, döcög, kacskarol (tájnyelvi)
  • (lapos kővel): csesztet (tájnyelvi), csúsztat (tájnyelvi), halaz (tájnyelvi)

hívás

főnév
  • szólítás, hívogatás, nevezés, invitálás (idegen), citálás, idézés
  • hívó szó, üzenet
  • felhívás
  • hívójel, aktiválás (szaknyelvi), telefonbeszélgetés, telefoncsengetés, tárcsázás, távválasztás (szaknyelvi)
  • szózat, segélykérés, megidézés, felszólítás, fohászkodás (múzsákhoz), invokáció (szaknyelvi), evokáció (idegen)
  • előhívás (fényképé)

kedves II.

főnév
  • szerető, szerelmes, jövendőbeli, választott, udvarló, barát, ideál
  • feleség, hitves, mátka, angyalka, galambocska, tündér, baba, barátnő, cuca (régies), maca (bizalmas)

közelálló

melléknév
  • közeli, bizalmas, meghitt, bensőséges, szoros, szűk, közvetlen