igézet szinonimái

főnév
  • varázslat, varázslás, varázs, bűbáj, rontás, ráolvasás, bűvölet, bűvölés, bűverő, szemfényvesztés, bűvészet, bájolás, elbájolás, lenyűgözés
  • (régies): révület, hipnózis

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

közbeékelődik

ige
  • beiktatódik, közé kerül, behelyeződik, beillesztődik

meddő I.

melléknév
  • terméketlen, steril, csíramentes, magzattalan, magtalan, gyümölcstelen, virágtalan, paszkonca (tájnyelvi), gyermektelen, kiszáradt
  • hasztalan, haszontalan, hiábavaló, eredménytelen, improduktív, hatástalan, fölösleges, sziszifuszi, sikertelen, kárba veszett
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a igézet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hozzávaló I.

melléknév
  • hozzáillő, méltó
  • hozzátartozó, kiegészítő

hallgató I.

melléknév
  • néma, fülelő, figyelő, csendes
  • szótlan, hangtalan

hadijelentés

főnév
  • kommüniké (szaknyelvi), hadiközlemény
  • haditudósítás

fuvarlevél

főnév
  • szállítólevél, menetlevél

idegeskedik

ige
  • izgul, nyugtalankodik, bosszankodik, mérgelődik, dühöng, aggódik, szorong, krenköli magát (szleng)

jávorfa

főnév
  • juharfa, iharfa (tájnyelvi)

rothadás

főnév
  • korhadás, odvasodás, poshadás
  • enyészet, szepszis (szaknyelvi), bomlás
  • aszúsodás, penész
  • senyvedés (régies), sínylődés, tespedés
  • romlottság, lealjasodás, romlás, pusztulás, züllöttség, feslettség

felőröl, fölőröl

ige
  • szétmorzsol, szétzúz, porít, felaprít, szemcséz
  • fogyaszt, soványít, emészt, meggyötör, kimerít, megkínoz, tönkretesz
  • megsemmisít, elpusztít, felemészt

felhasít, fölhasít

ige
  • felvág, fölmetsz, feltép, fölrepeszt, felszakít, felsért, megvág, felaprít, felszabdal, felhasogat, felrepít (tájnyelvi), szívol (tájnyelvi), szivatol (tájnyelvi)

dekáz, dekázik

ige
  • aprólékoskodik, kicsinyeskedik, deciz (tájnyelvi), fukarkodik, méricskél
  • (labdát) emelget

fémjelzés

főnév
  • ponc (szaknyelvi), poncolás (szaknyelvi), próba, nemesfém-hitelesítő jel

jogos

melléknév
  • megillető, kijáró, törvényes, legitim, jogszerű, szabályszerű, igazságos, méltányos
  • megalapozott, megindokolt, megokolt, helyénvaló, bizonyítható, motivált
  • szabályos, érvényes, helyes, megengedett, legális

kellemes

melléknév
  • jóleső, kellemetes (régies), kellemdús (régies), élvezetes, finom, ízletes, jóízű, édes, édesded, kényelmes, otthonos, kies (vidék) (régies), enyhe (időjárás), lágy (szellő), szép
  • megnyerő, rokonszenves, szimpatikus, barátságos, kedves, nyájas, szívélyes
  • kedvező, előnyös, örvendetes

lámpaüveg

főnév
  • cilinder, lámpacilinder

kivesz1

ige
  • kiemel, kiszed, kipiszkál, kipakol, kirak, kirámol
  • kilop, elcsen, eloroz
  • előhúz, kihúz, kivon, kiránt
  • kioperál, eltávolít
  • kikölcsönöz, bérbe vesz, kölcsönkér
  • kibérel, lefoglal, kiárendál (régies)
  • kitisztít, kiszed, eloszlat, kikap, eltüntet
  • kitöröl, megsemmisít
  • elvisz, átirat
  • észlel, érzékel, észrevesz, felfog, megért, kiérez, meglát, felismer, megkülönböztet, kihámoz, excipiál (szaknyelvi)
  • visszavesz, kivált
  • (járandóságot, szabadságot): felhasznál, igénybe vesz
  • kiver, kicsal, kicsikar
  • szóra bír

ihatatlan

melléknév
  • poshadt, romlott

hovatovább

határozószó
  • egyre inkább, egyre jobban, az idő haladtával

ismertetőjegy

főnév
  • ismérv, ismertetőjel, kritérium, megkülönböztető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, karakterisztikum (idegen), specialitás (idegen)

kitárul

ige
  • kinyílik, felnyílik, szétnyílik, kipattan, kicsapódik
  • (világ): megnyílik, feltárul
  • megmutatkozik, megnyilatkozik, napvilágra kerül, fény derül (valamire), nyilvánossá lesz, köztudomásúvá lesz

incidens

főnév
  • összetűzés, zavar, kellemetlenség, félbeszakítás, baleset

hanglemez

főnév
  • lemez
  • gramofonlemez
  • CD

ízlik

ige
  • jólesik, fogára van (valakinek) (bizalmas), kedvére van (valakinek), smakkol (bizalmas), ínyére való (bizalmas), tetszik, csúszik Sz: a tíz ujját is megnyalja utána

kíván

ige
  • vágyik (valamire), vágyakozik, vágyódik, óhajt, áhít, akar, sóvárog, szomjaz, eped, ácsingózik Sz: feni rá a fogát; vásik rá a foga; fáj rá a foga; folyik a nyála utána; a lelke üdvösségét odaadná érte; áhítja, mint kecske a zöld ágat; kiveri érte a hideg
  • kér, elvár, megkövetel, szükségel (régies)
  • igényel, szorul (valamire)