felőröl, fölőröl szinonimái

ige
  • szétmorzsol, szétzúz, porít, felaprít, szemcséz
  • fogyaszt, soványít, emészt, meggyötör, kimerít, megkínoz, tönkretesz
  • megsemmisít, elpusztít, felemészt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összetörik

ige
  • eltörik, széttörik, kettétörik, összetöredezik, izzé-porrá törik (bizalmas), ripityára törik, összeroncsolódik, széjjelroncsolódik, összezúzódik, széjjelzúzódik, összeroppan, összeszakad, összefakad (tájnyelvi)
  • elfárad, kifárad, kimerül, összetörődik, eltörődik
  • megtörik, összeroppan, tönkremegy, összeomlik

provokál

ige
  • kihív, párbajra hív
  • kivált, előidéz, okoz, kikényszerít
  • sarkall, ösztönöz, stimulál, buzdít, lelkesít, lázít, késztet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felőröl, fölőröl szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feldobál, földobál

ige
  • felhajigál, felszór (bizalmas), felhány, felgór (tájnyelvi), felgórál (tájnyelvi)

elveszett

melléknév
  • eltűnt, elkallódott, elpusztult, megsemmisült
  • értéktelen
  • reménytelen, kilátástalan, szertefoszlott, füstbe ment, menthetetlen

elsorvad

ige
  • elsenyved, elpusztul, lefogy, kiaszik, csonttá-bőrré aszik, elszárad, tönkremegy, lesoványodik, elfonnyad, meggyengül, elgyengül, fogy, megcsappan, erejét veszti, elhal, elenyészik, elerőtlenedik, emésztődik (régies), eleped (régies), degenerálódik (szaknyelvi)
  • hanyatlik

elbambul

ige
  • elmereng, magába mélyed, elméláz

feljegyez, följegyez

ige
  • felír, ráír, bejegyez, leír, beír, bevezet, írásba foglal, lejegyez, papírra vet, lefirkant, rögzít, beiktat, jegyzékbe foglal, nyilvántartásba vesz, lajstromoz, besoroz, regisztrál
  • megörökít

foglaló

főnév
  • előleg, letét, zálog, biztosíték, bánatpénz, előpénz (régies), felpénz (régies), fogádzó (tájnyelvi)
  • (régies): végrehajtó

nekiindul

ige
  • nekivág, elindul, nekilódul, startol, nekibódorodik (tájnyelvi), nekimegy, rajtol
  • (tájnyelvi): belefog, megkezd, nekikezd, nekilát, munkához lát(valamivel)
  • megindul, elindul, elkezdődik

dalnok

főnév
  • énekes, énekmondó, dalár (régies), lantos, regős (régies), igric (régies), trubadúr (régies), bárd
  • költő, poéta (választékos), rapszódosz (idegen)

csontritkulás

főnév
  • osteoporosis (szaknyelvi), mészhiány, kalciumhiány

általánosság

főnév
  • egyetemesség, univerzalitás, egyetemlegesség
  • felszínesség, semmitmondás, közhely

diskurál

ige
  • beszélget, társalog, tereferél, traccsol (bizalmas), trécsel, dumál (bizalmas), kaszinózik (bizalmas), fikciózik (tájnyelvi), fecseg, locsog

forgó II.

főnév
  • (tájnyelvi): örvény, víztölcsér, örvénylés
  • (régies): sisakdísz, dísz, tollbokréta, csótár (tájnyelvi)
  • propeller (régies)
  • papírforgó
  • (tájnyelvi): ízület, forgócsont
  • (tájnyelvi): körhinta
  • (tájnyelvi): napraforgó, napbanéző (tájnyelvi)
  • vetésforgó

girhes

melléknév
  • sovány, cingár, ösztövér, vékony, vézna, szikár, vékonydongájú, vékonypénzű, keszeg (bizalmas), konyhagyalázó (tréfás), csontos, csont és bőr, ványadt, geher (tájnyelvi)
  • göthös (tájnyelvi), beteges, gyenge, nyápic, nyüszüge Sz: zörögnek a csontjai

intenzitás

főnév
  • hatásfok, erősség
  • erőkifejtés, lendület, hatékonyság, teherbírás

hazárd

melléknév
  • kockázatos, vakmerő, merész, rizikós

felpillant, fölpilla

ige
  • felnéz, feltekint, felveti szemét, felemeli tekintetét

félbeszakad

ige
  • félbemarad, abbamarad, szünetel, kihagy, megszakad, felbomlik

feszélyez

ige
  • zavar, zavarba ejt, zseníroz (bizalmas), zsenál, alterál (választékos), terhére van, bosszant, ártogat (tájnyelvi)

határozott

melléknév
  • magabiztos, magabízó (régies), biztos, erélyes, erőskezű, keménykezű, kemény, karakán, tetterős, akkurátus (régies), szilárd, sziklaszilárd, elszánt, eltökélt, megingathatatlan, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, következetes, rezolút (régies)
  • megkülönböztethető, felismerhető, kivehető, világos
  • egyértelmű, félreérthetetlen, félremagyarázhatatlan, definitív (idegen), kategorikus (idegen), ellentmondást nem tűrő, nyomatékos, apodiktikus (szaknyelvi)
  • kétségtelen, nyilvánvaló, észrevehető, szembeszökő, szembeötlő, kifejezett, kimondott, jellegzetes, markáns, pregnáns (idegen)

felszólító, fölszólí

melléknév
  • felhívó, utasító, parancsoló

emelőrúd

főnév
  • feszítőrúd, emeltyű (régies), pájszer (bizalmas)

fivér

főnév
  • férfitestvér, fiútestvér, fitestvér (régies), testvér, egytestvér (tájnyelvi), édestestvér (tájnyelvi)
  • bátya, bratyó (bizalmas)
  • öcs

hazaárulás

főnév
  • országárulás, honárulás (régies), perduellió (régies)