hanglemez szinonimái

főnév
  • lemez
  • gramofonlemez
  • CD

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

piktor

főnév
  • festő, festőművész
  • mázoló, szobafestő

konfekció

főnév
  • készruha
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hanglemez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hadbiztos

főnév
  • intendáns (választékos)

főként, főképp

határozószó
  • főképpen, leginkább, különösen, különlegesen, különösképpen, különösképp, sajátképpen, főleg, kivált, kiváltképp, nagymértékben, nagyobbára, jobbára, jórészt, elsősorban, nagyrészt, többnyire, jelesül, jelesen (választékos), pláne (bizalmas)

fogdos

ige
  • tapogat, piszkál, markolász, birizgál (bizalmas), babrál, dögönyöz (bizalmas), buzerál (szleng), nyúlkál (szleng), tapizik (szleng), mértéket vesz (szleng), babirkál (tájnyelvi), baszkurál (tájnyelvi), gögyörész (tájnyelvi), macál (tájnyelvi), mancsol (tájnyelvi)

felcsigáz, fölcsigáz

ige
  • felajz, felfokoz, felkorbácsol, feszültté tesz, felsrófol (bizalmas), felizgat, stimulál, végsőkig fokoz
  • (régies): (árat) felsrófol, felver
  • (régies): kínoz, (csigára) felhúz

halánték

főnév
  • vakszem (tájnyelvi), halánk (tájnyelvi), nemlátó (tájnyelvi), póka (tájnyelvi), szólító (tájnyelvi), szólóka (tájnyelvi)

hiányosság

főnév
  • hiba, hézag, kivetnivaló, baj, csonkaság, fogyatékosság, szépséghiba, zavar, probléma, hátrány, gyengeség, elégtelenség, visszásság, elmaradottság, lakúna (idegen), defektus (idegen)
  • (régies): hiány

pitypalatty

főnév
  • (tájnyelvi): fürj

emelőrúd

főnév
  • feszítőrúd, emeltyű (régies), pájszer (bizalmas)

eltévelyedik

ige
  • megtéved, rossz útra tér, hibázik, vétkezik, megbotlik Sz: letér az országútról

borotválatlan

melléknév
  • borostás, szőrös, tüskés, szúrós, szakállas

erőlködik

ige
  • fáradozik, igyekszik, iparkodik, megfeszíti az erejét, töri magát, kínlódik, strapálja magát (bizalmas), hajtja magát (bizalmas), gyűri az ipart (szleng), küszködik, vesződik, bajlódik, kaparkodik (tájnyelvi), peszterkedik (tájnyelvi), veselkedik (tájnyelvi), körmösködik (régies), markoskodik (régies), szepelkedik (tájnyelvi), keccsöl (szleng)

hitetlen

melléknév
  • kétkedő, hitszegő, kételkedő, kétségeskedő, tamáskodó, szkeptikus, hitetlenkedő, bizalmatlan, gyanakvó
  • istentagadó, ateista, istentelen, pogány, vallástalan, agnosztikus (szaknyelvi)
  • kutyahitű, gyaur Sz: se istene, se hite
  • (régies): megbízhatatlan, hűtlen, hitszegő, áruló, csalárd, kérdéses, gyanús

igenis II.

határozószó
  • de bizony, bizony, csakugyan, valóban

kitart

ige
  • kinyújt, kiad
  • (pejoratív): eltart, pénzel, támogat, segít, gyámolít, fenntart, gondoskodik (valakiről)
  • (szaknyelvi): hangoztat, kizenget
  • (valaki, valami mellett): küzd, ragaszkodik (valamihez), hű (valamihez), megmarad (valami mellett), tartja magát
  • tűr, elszenved, elvisel, kibír, kiáll
  • (tájnyelvi): eltart, elegendő (valameddig), elég, megmarad

kecskebak

főnév
  • bakkecske, kecskehím, cáp (tájnyelvi), hirkus (régies)
  • kecskeláb, fűrészbak

hangsúlyoz

ige
  • megnyom (szótagot), nyomatékol (szaknyelvi), nyomatékoz (régies), kiemel (szót), akcentuál (idegen)
  • aláhúz, megjelöl, állít, kidomborít, előtérbe állít, előtérbe helyez, nyomatékossá tesz, hangoztat, rámutat, súlyt fektet (valamire), felhívja a figyelmet, megerősít

gyűrődik

ige
  • ráncolódik, türemlik, torlódik
  • fárad, igénybe van véve

háziúr

főnév
  • házigazda, háztulajdonos, lakástulajdonos, főbérlő, bérbeadó (szaknyelvi), házibácsi (bizalmas)

karnis

főnév
  • függönytartó, függönyrúd

harmat

főnév
  • ködpára, nedvesség, lust (tájnyelvi), lam (tájnyelvi), cseter (tájnyelvi), cafat (tájnyelvi)
  • harmatcsepp, gyöngyharmat, harmatgyöngy (régies), csépgyöngy (régies)
  • (régies): vízcsepp, könny, verejték

fricska

főnév
  • ütés, pöccintés, koppintás (szleng)
  • orrpattintás, orrpecek, ravaszpöc (tájnyelvi)
  • bosszantás

helytálló

melléknév
  • igaz, helyes, megfelelő, érvényes, kétségtelen, bizonyos, kifogástalan, ésszerű, logikus, értelmes, alapos, megbízható, elfogadható

kavalkád

főnév
  • díszfelvonulás
  • forgatag, kavargás