iddogál szinonimái

ige
  • boroz, ivogat, iszogat, pityizál (tájnyelvi), hörpöget, kortyol, kortyolgat, poharaz, italozik, öblöget (szleng), tütükél (szleng), szörpölget

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gombolyag

főnév
  • motring, gomolyag, spulni, tekercs, gubolya (tájnyelvi), tekerék (tájnyelvi), csomólék (tájnyelvi)

rágondol

ige
  • emlékezik, ráemlékezik, visszaemlékezik, visszagondol, felidéz, visszatekint, felelevenít, emlékezetébe idéz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a iddogál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

holmi II.

névmás
  • valamiféle, afféle, akármiféle, akármilyen, néminemű (régies)
  • valami

hajdankor

főnév
  • őskor, előkor (régies), múlt, régmúlt, előidő (régies)

gyorsul

ige
  • fokozódik, felélénkül, megnő
  • élénkül, frissül

földreform

főnév
  • agrárreform, földbirtokreform, földbirtokrendezés (régies), földosztás

húg

főnév
  • nőtestvér, lánytestvér, nővér
  • unokahúg

ítél

ige
  • dönt, határoz
  • (valamire): kötelez, obligál
  • ítéletet mond, ítélkezik, igazságot szolgáltat, törvénykezik, bíráskodik, törvényt hoz, bírósági határozatot hoz, bírósági végzést hoz, törvényt ül (régies), törvényt lát (régies), igazságot tesz, igazságot oszt, judikál (szaknyelvi)
  • büntet, elítél, sújt (valamivel)
  • megállapít, véleményt mond, véleményt alkot, vélekedik, gondol, tart, értékel, tekint, vél

ringló

főnév
  • ringlószilva, rengőszilva (tájnyelvi), ringalló (tájnyelvi)

felhúz

ige
  • felvon, felemel, fölteker
  • felvonszol, felrángat, felcibál, felcsaptat (régies), fölcsévél (régies)
  • felakaszt, fellógat, felköt
  • felvesz, felölt, felcsatol, magára ölt, belebújik
  • (falat): felépít, felállít, rak
  • (sátrat): felver
  • (rugós szerkezetet): működésbe hoz
  • felingerel, felbosszant, felmérgesít, feldühít, felidegesít, felizgat, felbőszít, zabosít (szleng), dühbe hoz, dühbe gurít, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felcukkol (szleng), bepörget (szleng), begerjeszt (szleng), bezsongat (szleng), bepöccent (szleng)

felcserél, fölcserél

ige
  • megcserél, kicserél
  • megváltoztat, helyettesít
  • váltogat, felvált, pótol, áthelyez, áttesz
  • megmásít, módosít, megfordít, (sorrendet) felborít, összekever
  • összecserél, összetéveszt

csúcsíves

melléknév
  • boltíves, bolthajtásos, gót, gótikus

felszabadítás, fölsz

ige
  • megszabadítás, kiszabadítás, szabadon bocsátás, szabadlábra helyezés, kiengedés, elbocsátás
  • visszafoglalás, felmentés
  • fölmentés, feloldás, mentesítés, tehermentesítés, kiváltás, törlés, megváltás, elengedés
  • bocsánat, bűnbocsánat, megbocsátás, büntetéselengedés
  • egyenjogúsítás, emancipáció (idegen), liberáció (idegen)
  • önállósítás, nagykorúsítás

játszótárs

főnév
  • játszópajtás
  • partner, cimbora, cinkos (tájnyelvi)

kártalanít

ige
  • kárpótol, kármentesít (választékos), jóvátesz, megtérít, visszatérít, regresszíroz (idegen, régies), rekompenzál (idegen), bonifikál (idegen), gratifikál (régies)

küld

ige
  • meneszt, szalaszt, szalajt (tájnyelvi), ugraszt, rendel, indít, ereszt, (levelet) megereszt (bizalmas)
  • expediál (szaknyelvi), kiküld, elküld, elmozdít, elbocsát, nyugdíjaz
  • kijelöl, megválaszt, deputál (idegen), vezényel (valahova)
  • vitet, juttat, irányít, utal
  • (szaknyelvi): odadob, odaüt, odarúg

kiszed

ige
  • kivesz, kitép, kihúz, kiszaggat, kiszakít
  • kiás, kihantol, kikapar
  • kimer, kikanalaz
  • kipiszkál, kisodorít (tájnyelvi)
  • kiválogat, kiselejtez
  • eltávolít
  • (valakiből valamit): kihúz, kicsikar, kierőszakol, kiprésel, kifacsar, kicsavar, kipisz (tájnyelvi), kisrófol (tájnyelvi), kiorvosol (tájnyelvi)

ideér

ige
  • megérkezik

hódítás

főnév
  • diadal, győzelem, nyerés, siker, előretörés
  • leigázás
  • birtok, zsákmány, foglalás (régies)

intelem

főnév
  • figyelmeztetés, intés, megrovás, óvás, prédikáció (bizalmas), felszólítás (régies), dorgálás, feddés, szemrehányás, fejmosás (bizalmas), lelkifröccs (bizalmas), hegyi beszéd (szleng)
  • tanács, intő beszéd, parainézis (választékos), buzdítás

kiröppen

ige
  • kiröpül, felrepül, felröppen, felszáll, kirepül, kiszáll, szárnyra kel, felszárnyal (tájnyelvi)

igazság

főnév
  • igaz, való, bizonyosság, valóság, tény, tényállás, ténylegesség, hitelesség, realitás, őszinteség, veritas (idegen)
  • igazságszolgáltatás, bíróság

hál

ige
  • alszik, megszáll, éjszakázik, fekszik, nyugszik, meghál
  • (valakivel): összefekszik, közösül

irodalom

főnév
  • literatúra (régies), szépirodalom, belletrisztika (szaknyelvi)
  • szakirodalom, bibliográfia
  • kitalálás, kitaláció, mese

kisugárzás

főnév
  • kibocsátás, kiáradás, szétáradás, kiáramlás, kilövellés, kiömlés, kiválás, eradiáció (idegen), irradiáció (idegen), emanáció (idegen), emisszió (szaknyelvi)