hál szinonimái

ige
  • alszik, megszáll, éjszakázik, fekszik, nyugszik, meghál
  • (valakivel): összefekszik, közösül

hal1 szinonimái

főnév
  • halhús

hal2 szinonimái

ige
  • meghal, elhalálozik, elhuny (választékos), elpusztul, elvész, döglik (durva)
  • pusztul, fogy
  • elhal, beleolvad, belevész

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tünékeny

melléknév
  • elmúló, futó, röpke, tiszavirág-életű, mulandó, tünelgő (régies), változékony, efemer (idegen)
  • szertefoszló, tovatűnő, eltűnő

altest

főnév
  • altáj, alhas, has, abdomen (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyopár

főnév
  • gyapjasfű (régies), edelveisz (idegen)
  • (szleng): újonc

fokos

főnév
  • csákány, fokoscsákány

ficánkol, fickándozi

ige
  • ficánkodik (tájnyelvi), ugrándozik, ugrabugrál, szökdel, szökdécsel, igrebugrál (tájnyelvi), izeg-mozog

fegyverkezik

ige
  • felfegyverkezik, fegyverbe öltözik, fegyvert ölt, fegyverkedik (régies), fegyvereskedik (régies)
  • háborúra készül

hadtest

főnév
  • hadkar (régies), corps (régies)

hegység

főnév
  • hegyvidék, hegyvonulat, hegykoszorú, hegylánc, hegy

perzsa I.

melléknév
  • iráni

eltunyul

ige
  • ellustul, elrenyhül, eltunyhul (tájnyelvi)

elreppen, elröppen

ige
  • elrepül, elszáll, elrebben, tovaszáll, szárnyra kel
  • eltűnik, elmúlik, eltelik

bogos

melléknév
  • (tájnyelvi): csomós, görcsös, göcsörtös, bütykös
  • (tájnyelvi): bonyolult, nehéz, szövevényes

epekedik

ige
  • eped, epedezik (választékos), sóhajtozik, sóvárog, kíván, kívánkozik, óhajt, áhít, áhítozik, vágyik, vágyódik, vágyakozik, eseng (választékos), él-hal (valamiért), ácsingózik, szomjazik

heverő I.

melléknév
  • elterült, leborult, fekvő
  • henye, tunya, munkátlan, lusta, fölösleges, rest, lomha, tétlen, naplopó, dologtalan, renyhe, lebzselő, pihenő, nyugvó, haszontalan
  • félretett, tartalékolt (pénz)

hűtőszekrény

főnév
  • frizsider, jégszekrény, hűtőgép, hűtő, fagyasztó, fagyasztóláda

kirohan

ige
  • kifut, kiszalad, kiront, kiszáguld, kirobog, kitódul, hanyatt-homlok kifut
  • kitör, kinyomul, kicsap, kiront
  • kifakad, kitör, rátámad, nekiugrik, nekitámad, felfortyan, torkának ugrik

kár

főnév
  • káreset (szaknyelvi), veszteség, csapás, hátrány, ártalom, kárvallás (régies), sérelem, csorba, rövidség (tájnyelvi), csorbulás (tájnyelvi) , detrimentum (idegen), havária (régies), laesio (idegen)
  • (szleng): szeméremtest

haláleset

főnév
  • halálozás, gyászeset (választékos), elhunyta (valakinek), kimúlás, távozás az élők sorából, az árnyékvilág elhagyása

gyilkos I.

melléknév
  • halálos, pusztító, öldöklő, megsemmisítő, brutális, végzetes, mérges, toxikus (szaknyelvi), emberöldöklő (régies)
  • kegyetlen, elvetemedett, embertelen, rosszindulatú
  • lesújtó, ledorongoló, megsemmisítő
  • megerőltető, rendkívüli, halált hozó

határos

melléknév
  • szomszédos, környező, érintkező, megyés (tájnyelvi)

kamion

főnév
  • teherautó, teherkocsi, tehergépkocsi

hamvazkodik

ige
  • (tájnyelvi): vezekel, gyászt ölt, megvall (bűnt)

forgópisztoly

főnév
  • revolver, pisztoly

hazakerül

ige
  • hazajut, hazamegy, hazaér, hazaérkezik, hazakerekedik (tájnyelvi), hazavágódik (tájnyelvi), megkerül

kapkodás

főnév
  • zűrzavar, fejetlenség, összevisszaság, szeleskedés, hebehurgyaság, sietség, rohanás