hál szinonimái
ige
- alszik, megszáll, éjszakázik, fekszik, nyugszik, meghál
- (valakivel): összefekszik, közösül
hal1 szinonimái
főnév
- halhús
hal2 szinonimái
ige
- meghal, elhalálozik, elhuny (választékos), elpusztul, elvész, döglik (durva)
- pusztul, fogy
- elhal, beleolvad, belevész
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
ide-oda
határozószó
- erre-arra, fel-alá
- idestova, hovatovább, körülbelül (tájnyelvi)
- mindegy, nem számít, akár ide, akár oda
kombinál
ige
- összekapcsol, összeköt, összecsatol, összeilleszt, társít, egyesít, ötvöz, egybeolvaszt, egybeszerkeszt
- elképzel, találgat, következtet, kikövetkeztet, kitalál, számításba vesz
- ügyeskedik, manipulál, machinál (bizalmas)
ficánkol, fickándozi
ige
- ficánkodik (tájnyelvi), ugrándozik, ugrabugrál, szökdel, szökdécsel, igrebugrál (tájnyelvi), izeg-mozog
fegyverkezik
ige
- felfegyverkezik, fegyverbe öltözik, fegyvert ölt, fegyverkedik (régies), fegyvereskedik (régies)
- háborúra készül
elreppen, elröppen
ige
- elrepül, elszáll, elrebben, tovaszáll, szárnyra kel
- eltűnik, elmúlik, eltelik
bogos
melléknév
- (tájnyelvi): csomós, görcsös, göcsörtös, bütykös
- (tájnyelvi): bonyolult, nehéz, szövevényes
epekedik
ige
- eped, epedezik (választékos), sóhajtozik, sóvárog, kíván, kívánkozik, óhajt, áhít, áhítozik, vágyik, vágyódik, vágyakozik, eseng (választékos), él-hal (valamiért), ácsingózik, szomjazik
heverő I.
melléknév
- elterült, leborult, fekvő
- henye, tunya, munkátlan, lusta, fölösleges, rest, lomha, tétlen, naplopó, dologtalan, renyhe, lebzselő, pihenő, nyugvó, haszontalan
- félretett, tartalékolt (pénz)
kirohan
ige
- kifut, kiszalad, kiront, kiszáguld, kirobog, kitódul, hanyatt-homlok kifut
- kitör, kinyomul, kicsap, kiront
- kifakad, kitör, rátámad, nekiugrik, nekitámad, felfortyan, torkának ugrik
kár
főnév
- káreset (szaknyelvi), veszteség, csapás, hátrány, ártalom, kárvallás (régies), sérelem, csorba, rövidség (tájnyelvi), csorbulás (tájnyelvi) , detrimentum (idegen), havária (régies), laesio (idegen)
- (szleng): szeméremtest
haláleset
főnév
- halálozás, gyászeset (választékos), elhunyta (valakinek), kimúlás, távozás az élők sorából, az árnyékvilág elhagyása
gyilkos I.
melléknév
- halálos, pusztító, öldöklő, megsemmisítő, brutális, végzetes, mérges, toxikus (szaknyelvi), emberöldöklő (régies)
- kegyetlen, elvetemedett, embertelen, rosszindulatú
- lesújtó, ledorongoló, megsemmisítő
- megerőltető, rendkívüli, halált hozó
hazakerül
ige
- hazajut, hazamegy, hazaér, hazaérkezik, hazakerekedik (tájnyelvi), hazavágódik (tájnyelvi), megkerül