kiröppen szinonimái

ige
  • kiröpül, felrepül, felröppen, felszáll, kirepül, kiszáll, szárnyra kel, felszárnyal (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mondás

főnév
  • szállóige, szólás, közmondás, kádencia (régies), aforizma, szentencia (régies), aranyköpés (bizalmas), beköpés (szleng), benyögés (szleng)

kirendeltség

főnév
  • képviselet, lerakat, fiók, delegáció
  • külképviselet, misszió
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiröppen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kihágás

főnév
  • törvényszegés, szabályszegés, szabálysértés, rendbontás, garázdálkodás, csendháborítás, vétség, vétek, áthágás, megszegés, botlás, törvénytelenség, eltévelyedés, jogsértés, jogtiprás, excesszus (idegen)

kábult

melléknév
  • kába, bódult, tompult, szédült, álomittas, álomkóros, álmatag, kótyagos, beléndekes (tájnyelvi), maszlagos (tájnyelvi), mákonyos (tájnyelvi), letargikus, gőzös (szleng)
  • másnapos, ittas, öntudatlan, eszméletlen, ájult, alélt, kómás

jelentőség

főnév
  • fontosság, horderő, súly, lényeg, kihatás, nyomaték, relevancia (szaknyelvi)
  • érdem, érték, becs

hulldogál

ige
  • szállingózik, harmatozik, szitál, permetez, pilinkézik (tájnyelvi), pilinkél (tájnyelvi), pelyhedzik (tájnyelvi), havazkál (tájnyelvi)

kín

főnév
  • fájdalom, szenvedés, gyötrődés, gyötrelem, kínszenvedés, fájás, nyilallás
  • keserv, nyomor, ínség, küszködés, vesződés, bánat, aggodalom, szorongás, szorultság, megpróbáltatás, baj, nehézség, büntetés, sorscsapás

korcsolyapálya

főnév
  • jégpálya, jég (bizalmas)
  • műjégpálya, műjég

tájkép

főnév
  • tájfestmény
  • tájfelvétel
  • kilátás, panoráma, látvány

haragos I.

melléknév
  • bosszús, bősz, mérges, felindult, dühödt, dühös, ingerült, haragvó, zsémbes, paprikás kedvű, zabos (szleng)
  • indulatos, harapós, morózus, kardcsörtető, neheztelő, veszett, dúló-fúló, ádáz, haragtól izzó, kapcás (tájnyelvi), dorzsanyós (tájnyelvi), durmanyós (tájnyelvi), komparodott (tájnyelvi), darazsas (tájnyelvi) Sz: bokájában is tűz van; közel van a füstje a lánghoz; nehezen köszönt ma neki a nap; rosszul imádkozott; szeme-szája vérzik; széna van a szarván; tűz van a ház közepén; tűzről pattant gesztenye; úgy áll a szeme, mint a vasvilla
  • (természeti jelenség): félelmet keltő, félelmetes, fenyegető

hall1

ige
  • felfog, érzékel, érez, ért, neszez (régies), megneszel, neszét veszi, fülel, fülét hegyezi, halldokol (tájnyelvi)
  • értesül, megtud (valakiről valamit), hírül vesz(valami elől)
  • hallgat, meghallgat

épületes

melléknév
  • példás, üdvös, tanulságos, felemelő, lélekemelő, didaktikus

hazafias

melléknév
  • hazaszerető, hazafiúi, nemzeti, honfias (régies), patriotikus (régies), nacionális (régies)

köhögés

főnév
  • köhécselés, köhintés, fulladozás, keh (régies)

kutyafuttában

határozószó
  • gyorsan, sietősen, kapkodva, felületesen, rohanva, lihegve, futólag, hevenyészve, elhamarkodottan(bizalmas)

ágál

ige
  • gesztikulál, hadonászik, motollál (tájnyelvi)
  • szónokol, handabandázik, hetvenkedik, nagyzol, pofázik (durva), szájhősködik, hangoskodik, fontoskodik, felvág
  • vitatkozik, tiltakozik, szájaskodik, kapálódzik (valami ellen)

megveszteget

ige
  • megvásárol, megvesz, lepénzel, lefizet, lekenyerez, megken (szleng), korrumpál (idegen), bundázik (szleng), megfaggyúz (szleng), bezsebel (tájnyelvi) Sz: aranyírt ken a kezére (valakinek); hájazza a kereket, hogy jobban csússzon a szekér; megaranyozza a keze fejét (valakinek); megkeni a tenyerét (valakinek); megkeni a markát (valakinek); oldalba nyom (valakit)
  • megnyer, meghódít, elbűvöl, megigéz

mammutfenyő

főnév
  • óriásfenyő, ceruzafenyő, mammutfa

kisded I.

melléknév
  • kis, kicsi, kicsiny, kicsike, kicsinyke, apró, aprócska, pici, picike, pöttöm, parányi, falatka, morzsányi, kicsinyded (tájnyelvi)
  • (pejoratív): szerény, ártatlan, tiszta, naiv

kifizetődik

ige
  • megtérül, jövedelmez, megéri, bejön

koherens

melléknév
  • összefüggő, összeillő, összetartozó

magasztal

ige
  • egekig magasztal, dicsér, agyondicsér, feldicsér, áradozik (valakiről), dicsőít, áld, istenít, bálványoz, tömjénez, dicshimnuszt zeng (valakiről), imád, fölemel (régies)

kiszökik

ige
  • távozik, kimegy, kimenekül, kisurran, kioson, eloson, kilóg (szleng), kipucol (szleng), kisunnyog (bizalmas), kioldalog, kicsusszan, kilopózik, kiszelel (tájnyelvi), kilókhecol (tájnyelvi), kidobbant (szleng), kidobizik (szleng)
  • kibuggyan, kilövell, kitódul, kicsordul

kamion

főnév
  • teherautó, teherkocsi, tehergépkocsi

konfirmáció

főnév
  • jóváhagyás, megerősítés
  • (szaknyelvi): konfirmációlevél, megerősítő okirat
  • (szaknyelvi): befogadás (egyházközségbe)

malária

főnév
  • váltóláz, mocsárláz (régies), sárgaláz, harmadnapos hideglelés (régies), forróbetegség (tájnyelvi), gyujtoványhideg (tájnyelvi)