irónia szinonimái

főnév
  • gúny, gúnyolódás, lekicsinylés, csipkelődés, csúfolódás, ingerkedés, él

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szavazó

főnév
  • választópolgár, választó, elektor (idegen)

sértődött

melléknév
  • bosszús, durcás (bizalmas), morcos, duzzogó, haragos, indignált (régies), rosszkedvű, méltatlankodó, felháborodott, megbántódott, megsértődött
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a irónia szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ihlet2

ige
  • sugall, sugalmaz, sugároz (tájnyelvi), inspirál, ösztönöz, motivál, lelkesít

hatásos

melléknév
  • eredményes, sikeres, hathatós, hatékony, célravezető
  • találó, csattanós, frappáns, imponáló, impozáns, megkapó, megragadó, impresszív (idegen), kifejező

hangzat

főnév
  • akkord (szaknyelvi), összhang, összhangzat, harmónia, konszonancia (szaknyelvi)
  • (régies): dallam (választékos), zengzet

gnóm

főnév
  • törpe, torzszülött, manó

innenső

melléknév
  • közelebbi, közelebb eső, innétső (tájnyelvi)

kalendárium

főnév
  • naptár, almanach (régies), évkönyv, csízió (tájnyelvi), kalendár (tájnyelvi)

semmiházi II.

főnév
  • senkiházi, jöttment, sehonnai, naplopó, mihaszna, semmirekellő, léhűtő, ingyenélő, széltoló (bizalmas)
  • csirkefogó, bitang

férfifodrász

főnév
  • borbély, figaró (régies), hasvakaró (pejoratív), koszkaparó (tréfás)

felterjeszt, fölterj

ige
  • felküld, beterjeszt, előterjeszt, javasol, javall

dödölle

főnév
  • (tájnyelvi): galuska, gombóc
  • (tájnyelvi): derelye, barátfüle

foglaló

főnév
  • előleg, letét, zálog, biztosíték, bánatpénz, előpénz (régies), felpénz (régies), fogádzó (tájnyelvi)
  • (régies): végrehajtó

kapzsi

melléknév
  • mohó, telhetetlen, pénzsóvár, pénzéhes, pénzvágyó, pénzkóros, harácsoló, nyerészkedő, nyereséghajhászó, haszonleső, koncleső, prédaleső
  • zsugori, fösvény, szőrösszívű, cinok (tájnyelvi), kaparkodó (tájnyelvi), harizs (tájnyelvi), bodzsa (tájnyelvi), húzmány (tájnyelvi), zsebrák (régies) Sz: a bika alatt is borjút keres; a tehénből is kihúzná a borjút; a bakot is megfejné; a rákban is faggyút keres; a szúnyogban is hájat keres; a kútágast is megfejné két garasért; a holtakon is adót szedne; az ökör alatt is borjút keres; azt is irigyli, hogy a nap az égen van; egy pénzért Bécsbe hajtaná a tetűt; egy pénzből, ha lehetne, kettőt csinálna; eladná Krisztus koporsóját is; eladná Istenét is; énes ember; igen facsarja a paréjt; inkább a sárba vetem, mint neked adom; jó ágyat vetett magának; kakas alatt tojást keres; kikérné a cigányból is a gyereket; kimarkolja a dohányt más zacskójából, s magáéba teszi; lehúzná a tetűnek is a bőrét, ha valaki megvenné; másnak javán aggódik; még a követ is megnyúzná, ha bőre volna; még a disznóalmot is el akarja adni; még a napot se eresztené másra, ha lehetne; megfejné az ágast is, ha tejet adna; pénzért az ördögnek is aláírná magát; tíz fillérért gyalog kísérné Pestre a békát

kettőshangzó

főnév
  • diftongus (idegen)

lehord

ige
  • levisz, leszállít, lehurcol
  • lemos, lesodor
  • megszid, összeszid, megdorgál, lekap (bizalmas), lebaltáz (szleng), lemar, leteremt (bizalmas), leszúr (bizalmas), megszapul (régies), letol (bizalmas), legorombít (bizalmas), orcáz (tájnyelvi), simfel (bizalmas), lepocskol (tájnyelvi), lerudal (tájnyelvi), megpupáz (tájnyelvi), lekap a tíz körméről

korlát

főnév
  • sorompó, kerítés, sövény, válaszfal
  • mellvéd, balusztrád (szaknyelvi), könyöklő, karfa, támla
  • akadály, gát, fék, béklyó
  • megkötés, megszorítás

irtóztató

melléknév
  • iszonyú, iszonyatos, undorító, félelmetes, rémítő, rémisztő, borzalmas, hajmeresztő, megdöbbentő, megrázó, visszataszító, irtózatos, szörnyűséges, rettentő, rettenetes, förtelmes
  • felháborító, megbotránkoztató, tűrhetetlen
  • nagyon, rendkívül, roppant

igazolás

főnév
  • tanúsítvány, igazolvány, bizonylat, bizonyítvány, attesztáció (idegen), legitimáció (szaknyelvi), certifikátum (idegen), elismervény, okirat, okmány, oklevél, írás, flepni (szleng)

jogerős

melléknév
  • (szaknyelvi): végleges, megfellebbezhetetlen, megtámadhatatlan, végérvényes, vitathatatlan, hatályos, érvényes, inappellábilis (régies)

kong

ige
  • visszhangzik, rezonál
  • szól, zúg, cseng, zeng, bong, döng

ízetlen

melléknév
  • sótlan, sótalan, se íze, se bűze, se sava, se borsa
  • seízű, íztelen, unalmas, lapos, ócska, elcsépelt, közhelyes, sekélyes, közönséges, semmitmondó, se íze, se bűze, se sava, se borsa, száraz, szellemtelen, színtelen, kedélytelen
  • kedvetlen, kedélytelen
  • rosszízű, sületlen, tapintatlan, illetlen, ízléstelen, ostoba, idétlen, durva, otromba

hazámfia

főnév
  • honfitársam, földim, földemi (régies), országombeli, hazámbeli, magyar

juh

főnév
  • birka, bárány, bari (bizalmas), ürü, kos, berbécs (tájnyelvi), bürge (tájnyelvi), toklyó (tájnyelvi)

koraszülött

melléknév, főnév
  • éretlen, idétlen (tájnyelvi)
  • korababa (bizalmas)