hivatal szinonimái

főnév
  • hatóság, szolgálat, igazgatás, igazgatóság, iroda, büró (idegen), office (idegen), stallum (régies), kancellária (régies), magisztrátus (régies), szervezet, bürokrácia, adminisztráció
  • állás, tisztség, foglalkozás, tiszt, rang, funkció, megbízatás, munkakör, ügykör

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megrajzol

ige
  • lefest, megfest, lerajzol, ábrázol, szemléltet, megmintáz, felvázol, leskiccel
  • leír, érzékeltet, ecsetel, bemutat, megmutat, megvilágít, kifejez, körülír

köszörű

főnév
  • köszörűkő, fenőkő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hivatal szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hegyetlen

melléknév
  • tompa, gömbölyű
  • lapos, életlen

gyakornok

főnév
  • praktikáns (régies), volontőr (régies), demonstrátor, praxi (bizalmas)

gól

főnév
  • találat, dugó (szleng)
  • kosár
  • (szleng): ötös, jeles osztályzat

fiatalos

melléknév
  • ifjúi, ifjonti (választékos), friss

hidrogénbomba

főnév
  • fúziós atombomba, termonukleáris bomba

ijeszt

ige
  • rettent, riaszt, rezzent, ijesztget, megdöbbent, borzaszt, borzongat, rémisztget, rémít, rémiszt, riogat, megfélemlít, fenyeget

ráüt

ige
  • rávág, rácsap, ráhúz, ráver, rásóz (bizalmas), rálegyint, rásújt, rásuhint
  • rányom, rányomtat
  • (tojást): ráönt, hozzátesz
  • rátör, rátámad
  • hasonlít (valakihez, valakire)

fatális

melléknév
  • végzetes, végzetszerű, sorsszerű, fátumszerű, bekövetkező, elkerülhetetlen, kivédhetetlen, kikerülhetetlen, megelőzhetetlen, halálos, katasztrofális, tragikus, ominózus
  • kellemetlen, sajnálatos, kínos, szerencsétlen, átkos, gyászos, jóvátehetetlen, javíthatatlan

ezerjófű

főnév
  • százaranyosfű, százforintos földepe, százforintosfű, erősfű (tájnyelvi)

csattan

ige
  • cserdül, csattanít (tájnyelvi), csetten, pattan, durran, dörren, csörren, dördül, pukkan, rittyen (régies)
  • cuppan (csók)

felé

névutó
  • iránt, irányában, számára
  • táján, tájékán, környékén
  • tájt, tájban, körül

indulatos

melléknév
  • heves, lobbanékony, ingerlékeny, robbanékony, hirtelen haragú, rabiátus (választékos), féktelen, vad, szilaj, tüzes, szenvedélyes, vérmes, vehemens, zabolátlan, kolerikus (szaknyelvi), heveskedő, fékezhetetlen, pukkancs, faktúrás (tájnyelvi), mordály (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a puskaporos hordó; lobban, mint a száraz szalma; nem szilvalé a vére; a víz is méreggé válik benne; nincs kocsisa az eszének (tájnyelvi)
  • haragos, ingerült, felindult, dühös

jogtudomány

főnév
  • jurisprudentia (idegen)

köteles1

melléknév
  • kötelező, megállapított, előírt, obligát (idegen), obligatórius (régies)
  • lekötelezett (régies)

kihirdet

ige
  • nyilvánosságra hoz, kinyilvánít, közzétesz, közhírré tesz, kikiált, elhíresztel, kihíresít (tájnyelvi), közread, tudat, közrebocsát, publikál, promulgál (idegen), bejelent, deklarál, kikiabál, kiprédikál, dobra ver, kidobol, kiharangoz (tájnyelvi), kitrombitál, szétkürtöl, világgá kürtöl

hivatott

melléknév
  • (választékos): ihletett, predesztinált (idegen), vérbeli, rátermett, kompetens (szaknyelvi), autentikus, följogosított, illetékes, hozzáértő, szakértő, szakavatott, alkalmas, megbízható

háziszőttes

főnév
  • asszonyszőttes (tájnyelvi)

hüppög

ige
  • szipog, zokog

kierőszakol

ige
  • kikényszerít, kicsikar, kifacsar, kiforszíroz, kiprésel, kiverekszik, kinyúz, bevasal (szleng), kihajt, kitapos, kiharcol, kiszed, kiszorít, kiprovokál, ablézol (tájnyelvi), kihucsor (tájnyelvi)

honos II.

főnév
  • (régies): honfitárs, hazafitárs, honpolgár, állampolgár, polgár, földi

gyep

főnév
  • gyepszőnyeg, pázsitszőnyeg, pázsit, fű
  • mező, rét, legelő, mezsgye (tájnyelvi), zöld
  • (szleng): marihuána, fű (szleng), gyom (szleng), mariska (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)

időköz

főnév
  • időszak, időtartam, intervallum, periódus, ciklus

kihajtó I.

melléknév
  • kiűző, elűző, kikergető, elkergető, elhajtó