hegyetlen szinonimái

melléknév
  • tompa, gömbölyű
  • lapos, életlen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szőrzet

főnév
  • bozont, bunda, prém, szőrme
  • szakáll, bajusz, legénytoll (tájnyelvi)

vegyérték

főnév
  • vegyértékűség, valencia (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hegyetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

harcias

melléknév
  • harcos, katonás, hadi, háborús, harckedvelő, vérszomjas, marciális (régies), bellicosus (régies)
  • veszekedős, kötekedő, támadó, hadakozó, agresszív, civakodó, verekedős, házsártos, kardos, ellentmondást nem tűrő, pattogó (bizalmas)

geobotanika

főnév
  • (szaknyelvi): növényföldrajz

függőfolyosó

főnév
  • körfolyosó, gang (bizalmas)

felsőház, fölsőház

főnév
  • főrendiház, szenátus (idegen), szenátorok testülete

hátulról

határozószó
  • visszafelé, a tergo (választékos)
  • orvul, alattomosan, titkosan, kerülő úton, mellékúton, ahrem (szleng), cselesen (szleng), unfrankón (szleng)

hős I.

főnév
  • vitéz, bajnok, dalia, levente (régies), lovag, hérosz
  • hősi halott
  • főszereplő, alak
  • (tájnyelvi): nőtlen férfi, legényember

púp

főnév
  • kidudorodás, dudor, duzzanat, búb, kiemelkedés, kinövés, kitüremlés, csomó, csomósodás, göb, pukli (bizalmas), tipli (bizalmas), bütyök, bumedli (bizalmas), domborulat, domb
  • (tájnyelvi): köldök

eszméletlenség

főnév
  • önkívület, eszméletvesztés, paroxizmus (szaknyelvi), ájulás, aléltság, kóma (szaknyelvi), kollapszus (idegen), bódultság, kábulat, bódulat

ernyedt

melléknév
  • lankadt, fáradt, elerőtlenedett, erőtlen, erejét vesztett, elcsigázott, kimerült, enervált, bágyadt, gyenge, lagymatag, pilledt (tájnyelvi), tikkadt, tottyadt (tájnyelvi)
  • petyhüdt, megereszkedett, lottyadt
  • (tájnyelvi): elnyűtt, kopott, vásott, foszladozó

centiméter

főnév
  • centi (bizalmas), cm
  • centiméterszalag, mérőszalag, mérőrúd, centi (bizalmas)

falfehér

melléknév
  • hófehér, sápadt, halálsápadt, holtsápadt, krétafehér, halovány, vértelen, vérszegény Sz: fehér, mint a meszelt fal

iafia

főnév
  • gyermeke, rokonsága, hozzátartozója, leszármazottja, pereputtya (bizalmas)

korábbi

melléknév
  • előbbi, régebbi, azelőtti, előző, előzetes, hajdani, múltbeli, egykori, addigi

keveredik

ige
  • kuszálódik, gubancolódik, bonyolódik, kavarodik
  • vegyül, elegyedik, elegyül, vegyődik (régies)
  • jut, kerül, vetődik
  • sodródik
  • elhányódik, elkallódik
  • támad, keletkezik

hegyvidék

főnév
  • hegység, felvidék, felföld

hanyatlik

ige
  • dől, roskad, alél (választékos), bicsaklik, (nap) leáldozik (választékos), apad, esik, süllyed, fogy, csökken, alászáll, zuhan, bukik, megcsappan, fogyatkozik, lekókad, hervadozik, lekonyul, billen
  • romlik, tönkremegy, visszaesik, visszafejlődik, gyengül, devalválódik (szaknyelvi), degenerálódik (szaknyelvi), regrediál (szaknyelvi)

hogylét

főnév
  • egészség, közérzet, állapot

kerub

főnév
  • angyal, szeráf, arkangyal, főangyal

hétszilvafás

melléknév
  • bocskoros, elszegényedett, kis, kurta, kisbirtokos, vagyontalan

gleccser

főnév
  • jégár (régies)

horog

főnév
  • kampó, kankó (régies), karom, kamó (tájnyelvi), gamó (tájnyelvi), kajmó (tájnyelvi)
  • halászgamó, akasztó
  • (bizalmas): horogütés

kettecskén

határozószó
  • kettesben, párosan, négyszemközt, szemtől szembe, te meg én