fáradt szinonimái

melléknév
  • kimerült, megfáradt, elcsigázott, törődött, agyonhajszolt, bágyadt, lankadt, nyúzott, pilledt, tikkadt, kialvatlan, levert, megviselt, gyenge, lerobbant (bizalmas), lestrapált (bizalmas), tropa (szleng), enervált, kidöglött (durva), kipurcant (szleng), kolladt (tájnyelvi) Sz: alig áll a lábán; kilóg a nyelve; kivan, mint a liba; lankad, mint a tökvirág; nem győzi szusszal; olyan, mint a kifacsart citrom; úgy elfáradt, mint a lőtt kutya; úgy elfáradt, hogy restell még restellni is
  • (szín): halvány, tompa, világos, fakó, bágyadt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kábítószer

főnév
  • bódítószer, altatószer, mákony, drog, narkotikum (szaknyelvi), fű (szleng), energia (szleng), kábszer (szleng), cucc (szleng), por (szleng), narkó (szleng), téma (szleng), anyag (szleng), koksz (szleng)

acsarkodik

ige
  • áskálódik, ellenségeskedik, fenekedik (régies), bosszút forral, acsarog (tájnyelvi), agyarkodik (tájnyelvi), ordít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fáradt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

este I.

határozószó
  • esténként, estefelé, estidőben, napnyugtakor, naplementekor, napszállatkor (régies), alkonyatkor, szürkületkor, esthajnalkor, napestekor (régies), estenden (régies), sötétedéskor, sötétedés után

ellenségeskedik

ige
  • áskálódik, fenekedik (régies), viszálykodik, torzsalkodik, acsarkodik, gyűlölködik, háborúskodik

elhangzik

ige
  • elhallatszik, elhallik (régies)
  • (régies): elhalkul, elcsendesül, elül, lecsillapodik

doppingol

ige
  • stimulálja magát, kokszol (szleng)
  • serkent, stimulál, ösztönöz, ösztökél, sarkall, hajt, előrevisz

ezüstfa

főnév
  • olajfa

felől2

határozószó
  • fölül

mogyoró

főnév
  • csunga (régies), arachis (szaknyelvi)
  • (szleng): here, orchis (szaknyelvi), testis (szaknyelvi), hím ivarmirigy (szaknyelvi), tök (szleng), tojás (szleng)

csalafinta

melléknév
  • ravasz, fortélyos, furfangos, furmányos (tájnyelvi), agyafúrt, csavaros eszű, csavaros észjárású, fondor (választékos), fondorlatos, ördöngös, cseles, huncut, elmés, fifikás (bizalmas), trükkös (bizalmas), hóhem (bizalmas), macher (bizalmas), bogáncseszű (tájnyelvi), csalavér (tájnyelvi), cselefendi (tájnyelvi)

cigányzenész

főnév
  • szaloncigány (régies), muzsikus cigány

adózik

ige
  • adót fizet, kontribuál (régies)
  • hódol (valaminek)
  • (valamiért): bűnhődik, lakol, megfizet

csiger

főnév
  • vinkó, lőre (tájnyelvi), máslás (tájnyelvi), csavarinkabor (tájnyelvi), csege (tájnyelvi), bicskanyitogató (tréfás), rabvallató (tréfás), lötty, pancs

felszólít, fölszólít

ige
  • figyelmeztet, óv, óva int, utasít, megkér, felkér, nógat, ösztökél, ösztönöz, invitál, avizál (régies), intimál (régies), perszvadeál (régies)
  • felhív, kihív

fordítva

határozószó
  • ellenkezőleg, másképpen, fordítottan, visszafelé, ellenkező irányban, ellentétesen
  • megfordítva
  • helytelenül, balul, visszájára, visszájáról, fonákul

hóvirág

főnév
  • fehér tavaszika, Gergely-napi virág, hócsepp, árvavirág (régies), berkikata (tájnyelvi), gyolcsvirág (tájnyelvi), havadi (tájnyelvi), hólak (tájnyelvi)

hajcsár

főnév
  • marhahajcsár, baromhajtó (régies), sitár (régies), botos (tájnyelvi)
  • rabszolgahajcsár

farkasordító

melléknév
  • (időjárás): zord, hideg

érzésvilág

főnév
  • érzület, lelkület, érzelemvilág, kedélyvilág, lelkivilág, belvilág (régies), szív

felfut, fölfut

ige
  • felszalad, felrohan
  • felugrik, meglátogat
  • emelkedik, nő
  • felkúszik, felkapaszkodik, feltekergőzik
  • felér, felnyúlik

gyűszű

főnév
  • dedzsetár (tájnyelvi)

fejedelmi

melléknév
  • uralkodói, hercegi, kegyúri, vezéri, fővezéri, nagyúri, szuverén, monarchikus
  • fenséges, felséges, pompás, fényűző, nagyszerű, kiváló, előkelő, pazar, értékes, busás

elnéptelenedés

főnév
  • kiüresedés, kihalás

felkent, fölkent

melléknév
  • felszentelt, felavatott

hagy

ige
  • enged, nem akadályoz, hozzájárul, beleegyezik, elfogad, tűr, tolerál, tudomásul vesz
  • végrendelkezik, hagyományoz, ráhagy, örökít, testál (régies), hagyatkozik, megemlékezik
  • parancsol, rendel, meghagy, utasít
  • (valamiből): félretesz, tartalékol
  • (valakire): rábíz, átenged