hemzseg szinonimái
ige
- nyüzsög, tolong, özönlik, rajzik, zsibong, bizseg (tájnyelvi), bozsog (tájnyelvi), pezseg (régies), pizseg (tájnyelvi)
- bővelkedik, tele van (valamivel)(valaminek)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
járom
főnév
- iga, hám, fakeret (szaknyelvi)
- tok (tájnyelvi)
- elnyomás, szolgaság, teher, rabság, rabszolgaság, rabiga
sikamlós
melléknév
- (régies): síkos, csúszós, jeges
- tükörsima
- kétértelmű, pajzán, pikáns, malac, csiklandós, pajkos, illetlen, frivol, ízléstelen, trágár
- erotikus
- kényes, ciki (bizalmas)
gikszer
főnév
- baklövés, tévedés, ballépés, botlás, melléfogás, hiba, malőr (bizalmas)
- baki (bizalmas), nyelvbotlás
fűzfapoéta
főnév
- (pejoratív): költőcske, versfaragó, verselő, verskoholó, rímfaragó, rímgyártó, rímkovács, poetaszter (idegen), verzifikátor (idegen)
feltétel, föltétel
főnév
- kívánalom, kikötés, megszorítás, megkötés, kondíció, alapfeltétel, előfeltétel, posztulátum (szaknyelvi)
- adottság
házigazda
főnév
- családfő, a ház ura, családapa
- vendéglátó
- háztulajdonos, háziúr, főbérlő, szállásadó, házibácsi
hústorony
főnév
- melák (bizalmas), dagi, hájpacni (szleng), hurkagyurka (szleng), mozgó fasírt (szleng, tréfás), szalámigyuri (szleng, tréfás), töltött zokni (szleng), zsírpacni (szleng), tömör gyönyör (szleng), húsmalac (szleng)
rácáfol
ige
- megdönt, megcáfol, halomra dönt (érvet), bizonyít, bebizonyít
- ellentmond, ellenkezik, meghazudtol
érvényesül
ige
- boldogul, előrejut, előrehalad, előlép, prosperál, célt ér, sikert arat, viszi valamire, zöldágra vergődik
- érvényre jut, kidomborodik
- megmutatkozik, hat (valahogyan)
cikornyás
melléknév
- túldíszített, díszes, cicomás, kacskaringós, cirádás, cirkalmas (régies), cifra, ékes, hímes (régies), pompózus (régies), cifornyikás (tájnyelvi), cikornyikás (tájnyelvi), karmantyús (tájnyelvi)
- mesterkélt, modoros, sallangos, terjengős, fellengzős, bombasztikus, dagályos, tekervényes, körülményes, finomkodó
fatális
melléknév
- végzetes, végzetszerű, sorsszerű, fátumszerű, bekövetkező, elkerülhetetlen, kivédhetetlen, kikerülhetetlen, megelőzhetetlen, halálos, katasztrofális, tragikus, ominózus
- kellemetlen, sajnálatos, kínos, szerencsétlen, átkos, gyászos, jóvátehetetlen, javíthatatlan
ízléstelen
melléknév
- giccses, ízlésromboló, csúnya, cifra, tarka, rikító, csiricsáré (pejoratív), vásári (pejoratív), finc-fanc (tájnyelvi)
- idétlen, ostoba, torz, durva, illetlen, sikamlós, visszataszító, gusztustalan, obszcén
kiállás
főnév
- tűrés, szenvedés, kibírás, elviselés
- támogatás, mersz, bátorság, állásfoglalás
- fellépés, megjelenés, külső
henyél
ige
- lustálkodik, tétlenkedik, hever, heverészik, hasal, lazsál (bizalmas), lóg (bizalmas), lebzsel, lézeng, tesped, döglik (durva), tücskérez (régies), amerikázik (szleng), herélkedik (tájnyelvi), hedergél (tájnyelvi), döglődik (pejoratív) Sz: csak a lábát lógázza; ölbe tett kézzel ül; süti a makkot (valahol); lopja a napot; a köldökét vakarja; henyél, mint a kopott ispán; megüli Szent Heverdel napját; hever, mint a kuvasz a szalmán; elnyúlik, mint a kunok ebe; mereszti a seggét (durva); a tökét vakarja (durva)
harmat
főnév
- ködpára, nedvesség, lust (tájnyelvi), lam (tájnyelvi), cseter (tájnyelvi), cafat (tájnyelvi)
- harmatcsepp, gyöngyharmat, harmatgyöngy (régies), csépgyöngy (régies)
- (régies): vízcsepp, könny, verejték
hontalan
melléknév
- hazátlan, számkivetett, száműzött, üldözött, bujdosó, földönfutó, menekült
- otthontalan, elhagyott, ágrólszakadt, sehonnai, hajléktalan, lakástalan
kétséges
melléknév
- bizonytalan, kérdéses, vitatható, megkérdőjelezhető, problematikus, valószínűtlen, határozatlan, rejtélyes, talányos, misztikus, homályos, ingatag, reménytelen
- kétértelmű, félreérthető
- gyanús, kétes, dubiózus (idegen), kétségbevonható, vitatott, polemikus
higgadt
melléknév
- megfontolt, érett, okos, bölcs, józan, komoly, hidegvérű, szenvtelen, visszafogott, mértéktartó, mértékletes, óvatos, előrelátó, elővigyázatos, körültekintő, nyugodt
- (folyóvíz) (tájnyelvi): leülepedett, kiforrott, letisztult, megtisztult, lecsendesedett
hozzávetőleg
határozószó
- körülbelül, megközelítőleg, mintegy, csaknem, hozzávetőlegesen, nagyjából, approximatíve (idegen), cirka (bizalmas), kábé (bizalmas)
kiabál
ige
- kiált, kiáltozik, kajabál (tájnyelvi), ordibál, ordít, ordítozik, rikolt, rikkant, rikoltoz, rikácsol, harsog, üvölt, süvölt, kurjongat, bőg, bömböl, rivalg (régies), óbégat, csatít (tájnyelvi), arcsít (tájnyelvi), vákog (tájnyelvi), kajdász (tájnyelvi), kornyikál (tájnyelvi)
- veszekszik, ricsajozik, lármázik, kajdál, hangoskodik Sz: kinyílt a bárzsingja; üvölt, mint akit nyúznak; üvölt, mint a sakál; bőg, mint a marha
- rikít, kirí, virít, ordít