humanizmus szinonimái

főnév
  • emberség, emberiesség, emberszeretet, emberközpontúság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

habitus

főnév
  • alkat, lelkialkat, érzület, magatartás, viselkedésmód, modor, szokás
  • megjelenés, termet, testalkat
  • öltözék, viselet, ruházat

röpke

melléknév
  • könnyed, szárnyaló, röpködő, repkedő, röpdöső, repdeső, szállongó
  • változékony, állhatatlan, ingatag
  • rövid, múló, mulandó, múlékony, futó, futólagos, tűnő, tünékeny, efemer (idegen), tiszavirág-életű, kérészéletű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a humanizmus szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hitszegő

melléknév
  • hazug, áruló, megbízhatatlan, állhatatlan, hűtlen, hittörő, szószegő
  • esküszegő
  • perfid (régies), hitehagyó, renegát
  • kétkulacsos, kétszínű, ludas, csalfa, csalárd, illojális
  • (házastárs, szerelmes): hűtlenkedő, erkölcstelen

habkő

főnév
  • súrlókő (régies), tajtékkő (régies), tufa (szaknyelvi)

gyengédség, gyöngéds

főnév
  • figyelem, kímélet, tapintat, diszkréció
  • becézés, simogatás, kedvesség, szeretet, jóindulat, ragaszkodás
  • szerelem

forgalmi

melléknév
  • közlekedési
  • kereskedelmi, eladási, értékesítési

horror

főnév
  • (bizalmas): iszonyat, iszony, félelem, rémület
  • undor, utálat

irodaház

főnév
  • irodaépület

részvétlen

névmás
  • érzéketlen, közönyös, közömbös, rideg, indifferens (idegen), szenvetlen (régies), fásult, passzív, impasszíbilis (idegen), szívtelen, lelketlen, lélektelen, könyörtelen, szőrösszívű (bizalmas), keményszívű

felette, fölötte

határozószó
  • fölöttébb, igen, nagyon, igencsak, túlságosan, nagymértékben, rendkívül, szerfelett, erősen, módfelett

fejsze

főnév
  • balta, bárd, szekerce, fokos, szakóca (tájnyelvi), topor (régies), tagló (régies), balaska (tájnyelvi), butika (tájnyelvi), hasogató (tájnyelvi)

csombor

főnév
  • borsfű, borsikafű, angolnafű, köszvénymenta (régies, tájnyelvi), putnok (régies, tájnyelvi), poláj (régies, tájnyelvi)

felől2

határozószó
  • fölül

ízes

melléknév
  • ízletes, jóízű, finom, zamatos, ínycsiklandó, étvágygerjesztő, fűszeres, kívánatos, gusztusos
  • lekváros, dzsemes
  • hatásos, élvezetes, szellemes, találó, elmés, zamatos (beszéd, nyelvjárás)

kapitalista

főnév
  • tőkés, magántőkés, tőkepénzes

kukoricázik

ige
  • packázik, kitol (bizalmas), szemtelenkedik, szívat (szleng)
  • habozik, tétovázik

kisajátít

ige
  • köztulajdonba vesz
  • (egyházi vagyont): szekularizál (idegen), konfiskál (régies), monopolizál (idegen), nacionalizál (régies)
  • birtokba vesz, tulajdonává tesz, megszerez, szert tesz, lefoglal, elhódít, megkaparint, ráteszi a kezét, expropriál (szaknyelvi)
  • eltulajdonít, ellop, elcsen, elemel, elhappol (szleng), elcsakliz (bizalmas)
  • (tájnyelvi): átvesz

hunyó

melléknév
  • kialvóban levő
  • lehanyatló, leáldozó, eltűnő

hírhedt, hírhedett

melléknév
  • rossz hírű, hírben álló, megbélyegzett, gyanús, cégéres, címeres, csihés (tájnyelvi) Sz: veszett híre van; ismerik, mint a rossz pénzt
  • (régies): ismert, híres, nevezetes, hírneves, neves, tekintélyes, tisztes

impulzus

főnév
  • hatás, lökés
  • ösztönzés, indítás
  • (szaknyelvi): mozgásmennyiség

kínrím

főnév
  • verselmény (pejoratív), rímelvény (pejoratív), mesterkélt rím, klapancia (régies)

idegfeszítő

melléknév
  • idegtépő, idegborzoló, idegőrlő, izgalmas, izgató
  • kimerítő, fárasztó

hajcihő

főnév
  • hűhó, felhajtás, felfordulás, zűrzavar, kalamajka, cécó (bizalmas), balhé (szleng)
  • veszekedés, csetepaté, verekedés
  • lárma, ribillió, zsivaj

interjú

főnév
  • nyilatkozat, riport, tudósítás, beszélgetés, meghallgatás, kérdezősködés, érdeklődés, tudakozódás, informálódás

kiránt1

ige
  • kitép, kihúz, kiszakít, kikap, kivesz, kivon, kiszed, kiemel, kiragad, kimozdít, kirándít (régies)
  • kiment, kihúz (csávából), megszabadít, megsegít