etikett szinonimái

főnév
  • illemtan, protokoll

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szemétkosár

főnév
  • papírkosár, szemétgyűjtő

menyecske

főnév
  • fiatalasszony, asszonyka, új asszony, menyemasszony (tájnyelvi), ifiasszony (régies)
  • fehérszemély (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a etikett szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

erdeipáfrány

főnév
  • erdei pajzsika

elgurul

ige
  • tovagördül, elgurigázik (tájnyelvi)
  • elmegy, elkerekezik, elhajt

elcsitul

ige
  • elhalkul, elcsendesedik, elhallgat
  • elcsendesedik, elhal, elenyészik, alábbhagy, elpihen
  • lecsillapul, lecsillapodik, megnyugszik, csihad (tájnyelvi)

derít

ige
  • (fényt derít vmire): megmagyaráz, megvilágít, megvilágosít, kifejt, tisztáz
  • (régies): megvilágít, bevilágít
  • (jókedvre derít): felderít, felélénkít, megvidámít, felvidít, jókedvre hangol
  • (szaknyelvi): szűr, filtrál, iszaptalanít, tisztít

érzelem

főnév
  • érzés, érzület, fellobbanás, indulat, emóció (idegen), affektus (idegen), érzemény (régies), szenv (régies), gerjedelem (választékos)

felette, fölötte

határozószó
  • fölöttébb, igen, nagyon, igencsak, túlságosan, nagymértékben, rendkívül, szerfelett, erősen, módfelett

messzelátó II.

főnév
  • távcső, látcső, teleszkóp, gukker (bizalmas)

célszalag

főnév
  • célvonal, cél

buktató

főnév
  • akadály, gát, nehézség, probléma
  • (szleng): detektív, nyomozó, szimat (szleng), farkas (szleng)

csalafinta

melléknév
  • ravasz, fortélyos, furfangos, furmányos (tájnyelvi), agyafúrt, csavaros eszű, csavaros észjárású, fondor (választékos), fondorlatos, ördöngös, cseles, huncut, elmés, fifikás (bizalmas), trükkös (bizalmas), hóhem (bizalmas), macher (bizalmas), bogáncseszű (tájnyelvi), csalavér (tájnyelvi), cselefendi (tájnyelvi)

felkap, fölkap

ige
  • fölemel, felcsíp, felragad, felfog, felnyalábol, felszed, összeszed, összemarkol
  • felhúz, magára vesz, magára húz, magára ránt, felvesz
  • divatba hoz, keletbe hoz (régies)
  • felszáll, felugrik

filodendron

főnév
  • könnyezőpálma, levélfa

hirtelen II.

határozószó
  • rögtön, hirtelenében, gyorsan, sietősen, sietve, hamar, hamarjában, tüstént, hevenyében, ripsz-ropsz, egykettőre, egyszerre, egyszer, egyszeriben, egyszer csak
  • váratlanul, rögtönözve, elhamarkodva, meglepetésszerűen, egyik napról a másikra Sz: mint derült égből a villámcsapás; mint derült égből a lórúgás; mintha az égből esett volna; hopp hírével; hűbelebalázs módjára

gyógyszer

főnév
  • orvosság, ír, balzsam, ellenszer, patikaszer, medicina (szaknyelvi)
  • tabletta, pirula, pasztilla, kapszula, főzet, elixír, szirup

étlap

főnév
  • menü, étrend, spájzcédula (régies)

eper

főnév
  • földieper, szamóca, szeder (tájnyelvi)
  • faeper, fái eper, fái szeder, eperfa, selyemeper, selyemeperfa

fejes I.

melléknév
  • konok, önfejű, makacs, megátalkodott

gyapjú

főnév
  • gyapjúszövet, gyapjúanyag
  • gyapjúfonal

fabatka

főnév
  • (régies): garas, fillér, fitying

elijeszt

ige
  • megijeszt, elrémít, elrettent, elbátortalanít, eltántorít, elriaszt, elzavar, megfélemlít
  • visszariaszt, visszatart

felborul, fölborul

ige
  • feldől, felbillen, felbukik, felfordul, oldalára billen, összerogy, elesik, kidől, elvágódik, elnyal (szleng), összeesik, összecsuklik, összeroskad
  • felbomlik, megbomlik (választékos), meghiúsul, szétzilálódik, összekuszálódik

gyilkol

ige
  • öl, öldököl, leszúr, lemészárol, megsemmisít, kiirt, agyonüt, pusztít, levág, vérengzik, kicsinál (szleng), hidegre tesz (bizalmas), kinyiffant (szleng), kinyír (szleng), kinyuvaszt (durva) Sz: eltesz láb alól, kivon a forgalomból (szleng, tréfás)
  • zaklat, kínoz, gyötör
  • (motort) rongál, nyű, nyúz