farkatlan szinonimái
melléknév
- csonka, suta (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
talpal
ige
- jár-kel, fáradozik, lót-fut, kutyagol, gyalogol, baktat, ballag, utánajár, lábal (tájnyelvi)
gátlásos
melléknév
- tartózkodó, félszeg, feszélyezett, aggályos, gátolt, frusztrált (választékos)
- hűvös
ellentét
főnév
- ellentmondás, kontraszt (választékos), antagonizmus, oppozíció (szaknyelvi), antitézis (szaknyelvi), kontroverzia (idegen), differencia, diszharmónia, antonímia (szaknyelvi), diszparitás (szaknyelvi), polaritás (szaknyelvi)
- szembenállás, nézetkülönbség, nézeteltérés, összeütközés, konfliktus, viszály, feszültség
- (valaminek): ellenkezője, visszája, fonákja, fordítottja, inverze (szaknyelvi)
félős
melléknév
- félénk, ijedős, gyáva, aggódó, rettegő, bátortalan, riadt, félszeg, szégyenlős, visszariadó, pipogya, bizonytalan, óvatos, szorongó, tartózkodó, félékeny (tájnyelvi), félelmes (régies), majrés (szleng), beszari (durva)
csalit
főnév
- csalitos, bozót, bozótos, cserjés, csere (régies), berek, liget, csenderes (tájnyelvi, szaknyelvi), csepőte (tájnyelvi), ciher (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): avar, haraszt
- faág, gally
feltankol, föltankol
ige
- (szleng): beiszik (bizalmas), berúg, becsiccsent, leissza magát, betintáz (bizalmas)
hozzáértés
főnév
- szakismeret, szakértelem, avatottság, kompetencia (szaknyelvi), tudás, felkészültség, jártasság, gyakorlottság, ügyesség, készség, rátermettség
fás
melléknév
- erdős, ligetes, bokros, cserjés, gesztes (régies), sűrű (régies)
- kemény, rostos, szálkás, taplós, pudvás
- (régies): kedvetlen, fásult
esemény
főnév
- történés, eset, epizód, mozzanat, közjáték, fordulat, incidens, kázus (idegen), faktum (régies), fejlemény, tény
felgyújt, fölgyújt
ige
- lángra lobbant, lángra gyújt, lángba borít, felizzít, hevít, fellobbant, feléget, felperzsel
- felkattint, felkapcsol, felcsavar, meggyújt
- fellelkesít, felvillanyoz, fölhevít, fölgerjeszt, fellángít (régies), feltüzel, tűzbe hoz, felajz, felfokoz, életre kelt, serkent, ösztönöz, ösztökél, bátorít, ingerel, gerjeszt, szít
habitus
főnév
- alkat, lelkialkat, érzület, magatartás, viselkedésmód, modor, szokás
- megjelenés, termet, testalkat
- öltözék, viselet, ruházat
felkiált, fölkiált
ige
- elkiáltja magát, felordít, felüvölt, felkurjant, felrivall, felsikolt, felvisít, felcsattan, feljajdul, kifakad, elbődül, kitör, rikkant, megsivall (tájnyelvi), felacsarkodik (tájnyelvi)
- felkiabál, felszól