huny szinonimái

ige
  • lehuny, suny (régies)
  • elalszik, álomba merül, durmol, szunyál (szleng), szunyókál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyűrű

főnév
  • karika, acélcsat (régies)
  • bilincs, kapocs, abroncs
  • gyűrűhinta
  • hullám, csiga, lokni, göndörség
  • zártvonal, sánc

mindamellett

határozószó
  • mégis, mindazonáltal, ámbár, noha, azonban, de
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a huny szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hiúság

főnév
  • önhittség, önimádat, önteltség, beképzeltség, elbizakodottság
  • hivalkodás, tetszelgés
  • semmiség, hiábavalóság, haszontalanság, hívság

háborúskodik

ige
  • hadat visel, harcol, csatázik, hadakozik, küzd, vív, tusakodik, viaskodik
  • ellenségeskedik, gyűlölködik, viszálykodik, veszekedik, perel

gyepmester

főnév
  • sintér, kutyapecér (régies), csamangó (régies), serka (régies), kutyaverő (régies)

forgolódik

ige
  • sürög-forog, sürgölődik, szorgoskodik, ireg-forog (tájnyelvi), nyüzsög, fergelődik (tájnyelvi)
  • (valaki körül): udvarol, közelít, legyeskedik, settenkedik, hízeleg, kakaskodik (bizalmas), törleszkedik, dörgölődzik, dörgölőzik, kerülget, környékez, teszi a szépet, csapja a szelet
  • hempereg
  • hánykolódik, fészkelődik
  • (valamilyen körben, valahol): viselkedik, érintkezik (valakivel), forog, mozog

hosszú

melléknév
  • hosszúkás, hosszúdad
  • nagy, végeláthatatlan, végeérhetetlen
  • magas, nyurga, nyúlánk, langaléta, hórihorgas, lakli, nyakigláb (tréfás), szálas (régies), lingár (tájnyelvi), kalajdász (tájnyelvi)
  • hosszas, hosszadalmas, huzamos, terjengős, terjedelmes, hosszan tartó, hosszúra nyúlt, maratoni

irreális

melléknév
  • valószerűtlen, valószínűtlen, képzeletbeli, délibábos, megvalósíthatatlan, alaptalan, hihetetlen, utópisztikus, fantasztikus, abszurd, kiagyalt, lehetetlen, fiktív, illuzórikus, megalapozatlan, légből kapott, képzelet szülte

retirál

ige
  • visszavonul, hátrál, meghátrál, meghunyászkodik, visszahúzódik, visszakozik

felfed, fölfed

ige
  • kitakar, elétár, megmutat, látni enged, napvilágra hoz, feltár, lerántja a leplet (valamiről), leleplez, szellőztet, elárul, elmond, exponál (idegen), revelál (idegen), felplankol (idegen), kivilágosít (tájnyelvi)
  • megfejt, megold, kibogoz, fényt derít (valamire), megmagyaráz, tisztáz

fék

főnév
  • kötőfék, gyeplő, zabla, zabola (régies), ere (régies), kantár (régies)
  • keréksaru (régies)
  • korlát, gát, akadály, határ, visszahúzó erő
  • szigor, felügyelés, fegyelem, korlátozás

csonka

melléknév
  • megcsonkított, csonkolt, csonkult, amputált (szaknyelvi), kacska (tájnyelvi)
  • rokkant, nyomorék, mozgássérült, csonkabonka (tájnyelvi)
  • hiányos, befejezetlen, félbemaradt, tökéletlen, csorba (tájnyelvi)

félős

melléknév
  • félénk, ijedős, gyáva, aggódó, rettegő, bátortalan, riadt, félszeg, szégyenlős, visszariadó, pipogya, bizonytalan, óvatos, szorongó, tartózkodó, félékeny (tájnyelvi), félelmes (régies), majrés (szleng), beszari (durva)

izgatott

melléknév
  • ideges, nyugtalan, felindult, zaklatott, felkavart, dúlt, ingerlékeny, nervózus (régies), irritált (idegen)
  • türelmetlen
  • feszült, lélegzetvisszafojtott, lázas, heves, túlfűtött, idegfeszítő

kapós

melléknév
  • kelendő, keresett, kurrens, népszerű, kapatos, kelős (tájnyelvi) Sz: veszik, mint a borsot; viszik, mint a cukrot
  • közkedvelt, becsült, divatos, menő (bizalmas), dívás (régies)

kulcshelyzet

főnév
  • döntési helyzet, kulcspozíció (idegen), kulcsállás

kisebbség

főnév
  • nemzetiség, nemzeti kisebbség, minoritás (idegen), etnikum
  • ellenzék, ellenpárt, ellenlábas
  • (tájnyelvi): kár, hátrány
  • (régies): kudarc, szégyen, gyalázat, pironság (tájnyelvi)

hurkol

ige
  • csomóz, csomót köt, hurokra köt, csimbókot köt, bokrot köt
  • fon, sző
  • slingel

hirtelen II.

határozószó
  • rögtön, hirtelenében, gyorsan, sietősen, sietve, hamar, hamarjában, tüstént, hevenyében, ripsz-ropsz, egykettőre, egyszerre, egyszer, egyszeriben, egyszer csak
  • váratlanul, rögtönözve, elhamarkodva, meglepetésszerűen, egyik napról a másikra Sz: mint derült égből a villámcsapás; mint derült égből a lórúgás; mintha az égből esett volna; hopp hírével; hűbelebalázs módjára

index

főnév
  • mutató, indexszám, jelzőszám, árjelzőszám, mutatószám
  • mérőszám, viszonyszám
  • villogó (szaknyelvi), irányjelző
  • leckekönyv, bizonyítvány
  • tiltott könyvek jegyzéke (szaknyelvi), feketelista
  • névmutató, tárgymutató, szómutató
  • névjegyzék
  • (szaknyelvi): kitevő, exponens (régies)

kinyilvánít

ige
  • kijelent, kifejez, kimond, tudtul ad, közöl, tudomására hoz, kinyilatkoztat, kihirdet, nyilvánvalóvá tesz, felfed, feltár, manifesztál (idegen), deklarál, enunciál (idegen), proklamál (idegen), kivilágosít (tájnyelvi)

idejében

határozószó
  • jókor, időben, idején, a megfelelő időben, a kellő órában, a kellő percben, időnek idejében (tájnyelvi), idejekorán

hajfonat

főnév
  • copf, fonadék, varkocs, csimbók (tájnyelvi), cica (tájnyelvi), cucorka (tájnyelvi), csurka (tájnyelvi)

intézet

főnév
  • intézmény, hivatal
  • tanszékcsoport
  • nevelőintézet, javító (bizalmas), javítóintézet
  • diákotthon, internátus, konviktus (régies)
  • leánynevelde (régies)
  • (régies): rendelkezés, intézkedés

kirobbant

ige
  • előidéz, kelt, kivált, szít
  • meggyorsít, siettet