hideg I. szinonimái
melléknév
- fagyos, jeges, kihűlt, lehűtött, jégbe hűtött, hűs, hűvös, fűtetlen, dermesztő, zimankós, csípős (időjárás), metsző (szél), éles (szél)
- fagyasztott, izzítatlan, melegítetlen, préselt
- szenvtelen, szenvedélytelen, szenvedélymentes, érzéketlen, közönyös, frigid, rideg, közömbös, tartózkodó, begombolkozott, barátságtalan, egykedvű, fásult, élettelen
- szívtelen, keményszívű, kegyetlen, cinikus
- elfogulatlan, pártatlan, józan
hideg II. szinonimái
főnév
- fagy, cidri, zimankó, csikor (tájnyelvi)
- kamra, spájz, hűtő, frizsider, jég
- (szleng): börtön, fogház, kaptár (szleng), kóter, sitt (szleng), jég (szleng)
- fázás, reszketés, borzongás, remegés, vacogás, didergés, lúdbőrözés, fagyoskodás
- (régies): hideglelés
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
üldöz
ige
- követ, hajszol, kerget, űz, köröz, hajhász, hajkurász, vadászik (valamire)(valaki elől)
- nyugtalanít, zaklat, zargat, zavar, háborgat, molesztál, abajgat (tájnyelvi)
gödör
főnév
- mélyedés, horhó, kátyú, vápa (régies), üreg, akna, verem, lyuk, horpadás, katlan, süllyedés, odú, tárna, szakadék, medence, teknő, kopolya (tájnyelvi), padmaly (tájnyelvi), bögödik (tájnyelvi), lövészteknő (szleng)
- sírgödör, sírverem, sír
- gödröcske, grüberli (idegen)
gázolás
főnév
- taposás, tiprás, gyaloglás, lábalás, caflatás, cafogás (tájnyelvi), cankózás (tájnyelvi), copákolás (tájnyelvi)
- baleset, közlekedési baleset, szerencsétlenség
fennen
határozószó
- magasan, fenn
- gőgösen, büszkén
- nagy hangon, hangosan, hangoskodva, hangos szóval, fennhangon, fennszóval (régies), fennen, felszóval (tájnyelvi), emelt hangon, fennhéjázva, követelőn
rajongó
melléknév, főnév
- odaadó, lelkes, lelkesedő, bálványozó, bámuló, elragadtatott, lázas, megrészegült, átszellemült, hevülő (régies), rajka (régies), egzaltált (idegen), energumen (idegen)
- elvakult, elfogult, megszállott, vakbuzgó, fanatikus, túlzó, szélsőséges
- hódoló, imádó, udvarló, széptevő, tisztelő, bámuló, szerető, kedves, csodáló, lovag (bizalmas), gavallér (régies), barát
- szurkoló
fejfedő
főnév
- fejrevaló, sapka, sipka (tájnyelvi), süveg, birétum, kalap, kalpag (tájnyelvi), cilinder, csákó, föveg (régies), tökfödő (tréfás)
- fejkendő, főkötő, párta (régies), pintli (tájnyelvi), csepesz (tájnyelvi), fityula (tájnyelvi)
kőműves
főnév
- kőművesmester, építőmester, falazómunkás, mesterember, kőmíves (tájnyelvi), kőmester (tájnyelvi), pallér (régies)
kiegyenlít
ige
- ellensúlyoz, kompenzál, egalizál, nivellál, egy szintre hoz, kiegyensúlyoz, ellentételez, temperál (idegen), összehangol, összhangba hoz
- áthidal, felold, eloszlat, elsimít, semlegesít, megszüntet
- kifizet, megfizet, visszafizet, rendez, lekvittel (bizalmas), szaldíroz (idegen), rekompenzál (idegen), kielégít, kárpótol, leró, törleszt
- egyenlővé tesz, behoz
határőr
főnév
- határvadász, végőr (régies), határszak (régies), granicsár (régies), gazvigyázó (szleng), vahur (szleng), hákás (szleng)
kialakul
ige
- formálódik, keletkezik, létrejön, kibontakozik, kibomlik, érlelődik, megérik, beérik, kiforr, kiformálódik, összeáll, kifejlődik, kifejlik, kirajzolódik, kikerekedik, kikristályosodik, kijegecesedik (választékos), testet ölt, alakot ölt, formát ölt
- elrendeződik, rendbe jön
hitvallás
főnév
- krédó, hiszekegy
- tan, dogma
- meggyőződés, hivatás, célkitűzés, szándék, ars poetica (idegen), felfogás, nézet, alapelv, állásfoglalás
kidob
ige
- kihajít, kivet, kizuhint, kiszór, kihajigál, ejiciál (idegen), kilök
- kiselejtez, félredob, eldob, kiszuperál (bizalmas), kimustrál
- kipenderít, kiakolbólít, kiebrudal, lapátra tesz (szleng), kigór (tájnyelvi), kivág, kibillent, kirúg (bizalmas), eltanácsol, kitessékel, eltávolít, kituszkol, kizavar, kipaterol (bizalmas), elzargat (tájnyelvi), kiutasít, kirepít, kilódít, elbocsát, elküld, kilakoltat Sz: ajtót mutat (valakinek); kiad rajta, mint eb a taligán; kiad vkin, mint a pataiak a szőrön; kiadja a nyargalót vkinek; kiadja az útját; kiteszi a szűrét; kivágja, mint a taknyot; megmutatja, hol csinálta az ács az ajtót; ebrúdra tesz; ebrúdon hány ki