hideg I. szinonimái

melléknév
  • fagyos, jeges, kihűlt, lehűtött, jégbe hűtött, hűs, hűvös, fűtetlen, dermesztő, zimankós, csípős (időjárás), metsző (szél), éles (szél)
  • fagyasztott, izzítatlan, melegítetlen, préselt
  • szenvtelen, szenvedélytelen, szenvedélymentes, érzéketlen, közönyös, frigid, rideg, közömbös, tartózkodó, begombolkozott, barátságtalan, egykedvű, fásult, élettelen
  • szívtelen, keményszívű, kegyetlen, cinikus
  • elfogulatlan, pártatlan, józan

hideg II. szinonimái

főnév
  • fagy, cidri, zimankó, csikor (tájnyelvi)
  • kamra, spájz, hűtő, frizsider, jég
  • (szleng): börtön, fogház, kaptár (szleng), kóter, sitt (szleng), jég (szleng)
  • fázás, reszketés, borzongás, remegés, vacogás, didergés, lúdbőrözés, fagyoskodás
  • (régies): hideglelés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

erősködik

ige
  • bizonykodik, bizonygat, fogadkozik, kardoskodik, köti magát (valamihez)
  • (régies): fáradozik, erőlködik
  • huzakodik

útkaparó

főnév
  • útőr, utász (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hideg szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hátranéz

ige
  • hátratekint, visszanéz, visszapillant, visszatekint, hátrafordul, visszafordul

gödör

főnév
  • mélyedés, horhó, kátyú, vápa (régies), üreg, akna, verem, lyuk, horpadás, katlan, süllyedés, odú, tárna, szakadék, medence, teknő, kopolya (tájnyelvi), padmaly (tájnyelvi), bögödik (tájnyelvi), lövészteknő (szleng)
  • sírgödör, sírverem, sír
  • gödröcske, grüberli (idegen)

gázolás

főnév
  • taposás, tiprás, gyaloglás, lábalás, caflatás, cafogás (tájnyelvi), cankózás (tájnyelvi), copákolás (tájnyelvi)
  • baleset, közlekedési baleset, szerencsétlenség

fennen

határozószó
  • magasan, fenn
  • gőgösen, büszkén
  • nagy hangon, hangosan, hangoskodva, hangos szóval, fennhangon, fennszóval (régies), fennen, felszóval (tájnyelvi), emelt hangon, fennhéjázva, követelőn

helyiség

főnév
  • terem, szoba, hely

ideig-óráig

határozószó
  • átmenetileg, időlegesen, ideiglenesen, időszakosan, alkalmilag, egyelőre

rajongó

melléknév, főnév
  • odaadó, lelkes, lelkesedő, bálványozó, bámuló, elragadtatott, lázas, megrészegült, átszellemült, hevülő (régies), rajka (régies), egzaltált (idegen), energumen (idegen)
  • elvakult, elfogult, megszállott, vakbuzgó, fanatikus, túlzó, szélsőséges
  • hódoló, imádó, udvarló, széptevő, tisztelő, bámuló, szerető, kedves, csodáló, lovag (bizalmas), gavallér (régies), barát
  • szurkoló

fafaragás

főnév
  • faszobrászat
  • fafaragvány, faragvány, faszobor

eszmélet

főnév
  • öntudat, ész, értelem, tudata (valaminek)

cukormáz

főnév
  • cukorbevonat, glazúr

fejfedő

főnév
  • fejrevaló, sapka, sipka (tájnyelvi), süveg, birétum, kalap, kalpag (tájnyelvi), cilinder, csákó, föveg (régies), tökfödő (tréfás)
  • fejkendő, főkötő, párta (régies), pintli (tájnyelvi), csepesz (tájnyelvi), fityula (tájnyelvi)

ijed

ige
  • riad, retten

jázmin

főnév
  • jezsámen

kőműves

főnév
  • kőművesmester, építőmester, falazómunkás, mesterember, kőmíves (tájnyelvi), kőmester (tájnyelvi), pallér (régies)

kiegyenlít

ige
  • ellensúlyoz, kompenzál, egalizál, nivellál, egy szintre hoz, kiegyensúlyoz, ellentételez, temperál (idegen), összehangol, összhangba hoz
  • áthidal, felold, eloszlat, elsimít, semlegesít, megszüntet
  • kifizet, megfizet, visszafizet, rendez, lekvittel (bizalmas), szaldíroz (idegen), rekompenzál (idegen), kielégít, kárpótol, leró, törleszt
  • egyenlővé tesz, behoz

hidra

főnév
  • szörny, szörnyeteg, sárkány, hullámszörny (régies)

határőr

főnév
  • határvadász, végőr (régies), határszak (régies), granicsár (régies), gazvigyázó (szleng), vahur (szleng), hákás (szleng)

hozzávág

ige
  • hozzácsap, odacsap, nekiüt, nekivág, nekidob, nekilök

kialakul

ige
  • formálódik, keletkezik, létrejön, kibontakozik, kibomlik, érlelődik, megérik, beérik, kiforr, kiformálódik, összeáll, kifejlődik, kifejlik, kirajzolódik, kikerekedik, kikristályosodik, kijegecesedik (választékos), testet ölt, alakot ölt, formát ölt
  • elrendeződik, rendbe jön

hitvallás

főnév
  • krédó, hiszekegy
  • tan, dogma
  • meggyőződés, hivatás, célkitűzés, szándék, ars poetica (idegen), felfogás, nézet, alapelv, állásfoglalás

gulya

főnév
  • csorda, tehéncsorda, marhacsorda, ökörcsorda, bivalycsorda

huta

főnév
  • kemence, olvasztókemence, kohó, vasolvasztó, vaskohó, üveghuta

kidob

ige
  • kihajít, kivet, kizuhint, kiszór, kihajigál, ejiciál (idegen), kilök
  • kiselejtez, félredob, eldob, kiszuperál (bizalmas), kimustrál
  • kipenderít, kiakolbólít, kiebrudal, lapátra tesz (szleng), kigór (tájnyelvi), kivág, kibillent, kirúg (bizalmas), eltanácsol, kitessékel, eltávolít, kituszkol, kizavar, kipaterol (bizalmas), elzargat (tájnyelvi), kiutasít, kirepít, kilódít, elbocsát, elküld, kilakoltat Sz: ajtót mutat (valakinek); kiad rajta, mint eb a taligán; kiad vkin, mint a pataiak a szőrön; kiadja a nyargalót vkinek; kiadja az útját; kiteszi a szűrét; kivágja, mint a taknyot; megmutatja, hol csinálta az ács az ajtót; ebrúdra tesz; ebrúdon hány ki