eszes szinonimái
melléknév
- okos, értelmes, intelligens, jófejű, lumen (bizalmas), éles eszű, nyílt eszű, éles elméjű, elmés, eszélyes (régies), agyas (tájnyelvi), meggondolt, bölcs, zseniális, racionális, logikus, józan, körültekintő, agyafúrt, ravasz Sz: úgy vág az esze, mint a borotva
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
enyhül
ige
- csillapodik, csillapszik, csendesedik, halkul, csökken, mérséklődik, gyengül, lágyul, szelídül, ellanyhul, alábbhagy, mérséklődik, alábbszáll, szűnik, csitul, enyhed (régies), enged, nyugszik, megcsappan, tompul, kevesbedik, fogy, apad, sorvad, fogyatkozik, múlik, kisebbedik, elül, elenyészik, gyaluszik (tájnyelvi)
- melegszik, melegedik, tavaszodik
elfajul
ige
- elkorcsosul, degenerálódik (szaknyelvi), elsatnyul, elhitványul, elcsenevészedik, elavad (régies)
- elaljasodik, elzüllik, elerkölcstelenedik, elfajzik (régies)
- eldurvul, elvadul (régies), súlyosbodik, rosszabbodik, kiéleződik, elmérgesedik, fokozódik, felerősödik
elbeszélés
főnév
- előadás, narráció (idegen), leírás
- novella, beszély (régies), kisregény, mese, rege, história, mítosz, legenda, monda, történet, sztori (bizalmas)
értékel
ige
- felbecsül, taksál, esztimál (idegen), kvalifikál, saccol (bizalmas), felmér
- megítél, minősít, kritizál, elbírál, zsűriz (bizalmas), méltat, véleményez, osztályoz, pontoz
- megbecsül, becsül, becsben tart, nagyra becsül, nagyra tart, sokra tart, elismer, méltányol, respektál, honorál
feldühödik, földühöd
ige
- megdühödik, felindul, felbőszül, felingerlődik, felhördül, felidegeskedik, feldühödik, dühbe jön, dührohamot kap, dühöng, megharagszik, haragra lobban, haragra gerjed, tűzbe jön, felmérgesedik, elfogja a méreg, elönti a méreg, méregbe gurul, méregbe jön, dühbe gurul, begorombul, begerjed (szleng), megvadul, felháborodik, felbosszankodik, megbolondul, felmérgelődik, megmérgesedik, felhergelődik, felheccelődik (bizalmas), felhúzódik (bizalmas), kiborul (bizalmas), felfortyan, felpaprikázódik, meggubolyodik (tájnyelvi), begőzöl (szleng), bepipul (szleng), bepöccen (szleng), berág (szleng), bezsong (szleng), begurul (szleng), bepörög (szleng) Sz: elveszti a fejét; felmegy a cukra (bizalmas); kijön a béketűréséből; elönti az epe; felforr a vére; felforr az epéje; felforr az agyvize (szleng); felkapja a vizet (szleng); felrottyan, mint a forró kása; meggyullad a szösz a fejiben; felmegy a pumpája (szleng); elönti a vörös köd (szleng); rájön az ötperc (bizalmas); feljön a fejvize; vörös lesz a feje; lila lesz a feje; hülyét kap
búcsú1
főnév
- elköszönés, búcsúvétel, istenhozzád (választékos), végszó, búcsúszó, agyő (bizalmas), pá (bizalmas)
- elválás, eltávozás, búcsúzás
felhergel, fölhergel
ige
- felbosszant, felingerel, felidegesít, feldühít, felbőszít, felheccel, felloval
hím1
főnév
- férfi, férfiszemély
- apaállat, kan
- szoknyavadász, nőfaló, nőbolond
- (régies): porzó, hímpor, virágpor
- (jelzőként): hímnemű
- férfias, maszkulin (szaknyelvi)
gyep
főnév
- gyepszőnyeg, pázsitszőnyeg, pázsit, fű
- mező, rét, legelő, mezsgye (tájnyelvi), zöld
- (szleng): marihuána, fű (szleng), gyom (szleng), mariska (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)
eszmél
ige
- ébred, magához tér, ocsúdik, föleszmél, eszére tér, észhez tér, eszénkedik (tájnyelvi)
- (valamire): ráeszmél, ráébred, rájön, rádöbben
emlő
főnév
- mell, kebel (választékos), cici (bizalmas), didi (bizalmas), didkó (szleng), csecs, csöcs, tőgy (durva)
feddhetetlen
melléknév
- kifogástalan, tisztességes, gáncstalan, becsületes, tiszta erkölcsű, tisztakezű, erkölcsös, erényes, romlatlan, ártatlan, makulátlan, mocsoktalan, vétlen, hibátlan, megtámadhatatlan, megvesztegethetetlen
- intakt (szaknyelvi)
- büntetlen
gyakori
melléknév
- ismétlődő, meg-megújuló, többszöri, sokszori, sűrű, sorozatos, rendszeres, visszatérő, mindennapos, szüntelen, állandó
- elterjedt, általános, megszokott, közönséges, közkeletű, kurrens, szokványos, elfogadott, bevett, frekventált
exponens
főnév
- képviselő, követ, küldött, megbízott, ügyvivő, szószóló, deputátus (idegen), ablegátus (idegen), delegátus (idegen)
- hatványkitevő, kitevő, jelzőszám, mutatószám, index
fékező
melléknév
- visszatartó, visszafogó, lassító, gátló, késleltető, akadályozó, represszív (idegen)