eszes szinonimái

melléknév
  • okos, értelmes, intelligens, jófejű, lumen (bizalmas), éles eszű, nyílt eszű, éles elméjű, elmés, eszélyes (régies), agyas (tájnyelvi), meggondolt, bölcs, zseniális, racionális, logikus, józan, körültekintő, agyafúrt, ravasz Sz: úgy vág az esze, mint a borotva

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

őrült I.

melléknév
  • ámokfutó, háborodott, háborodott elméjű, tébolyodott, elmebajos, idióta, bolond, dilis, eszeveszett, eszelős, esztelen, mániákus, buggyant (bizalmas), hibbant (bizalmas), dilinyós (bizalmas), pista (szleng), gyengeelméjű, bomlott agyú, zavart, zavarodott, hülye, féktelen, lökött (szleng)
  • képtelen, túlzó, hihetetlen, valószínűtlen, borzasztó, nagyarányú, nagyfokú, nagyméretű
  • tébolyító

tettes

főnév
  • elkövető, delikvens (régies), bűnös, vétkes, bűntettes (régies), bűnfentes (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eszes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

enyhül

ige
  • csillapodik, csillapszik, csendesedik, halkul, csökken, mérséklődik, gyengül, lágyul, szelídül, ellanyhul, alábbhagy, mérséklődik, alábbszáll, szűnik, csitul, enyhed (régies), enged, nyugszik, megcsappan, tompul, kevesbedik, fogy, apad, sorvad, fogyatkozik, múlik, kisebbedik, elül, elenyészik, gyaluszik (tájnyelvi)
  • melegszik, melegedik, tavaszodik

elfajul

ige
  • elkorcsosul, degenerálódik (szaknyelvi), elsatnyul, elhitványul, elcsenevészedik, elavad (régies)
  • elaljasodik, elzüllik, elerkölcstelenedik, elfajzik (régies)
  • eldurvul, elvadul (régies), súlyosbodik, rosszabbodik, kiéleződik, elmérgesedik, fokozódik, felerősödik

elbeszélés

főnév
  • előadás, narráció (idegen), leírás
  • novella, beszély (régies), kisregény, mese, rege, história, mítosz, legenda, monda, történet, sztori (bizalmas)

delegátus

főnév
  • küldött, kiküldött, meghatalmazott, megbízott, képviselő

értékel

ige
  • felbecsül, taksál, esztimál (idegen), kvalifikál, saccol (bizalmas), felmér
  • megítél, minősít, kritizál, elbírál, zsűriz (bizalmas), méltat, véleményez, osztályoz, pontoz
  • megbecsül, becsül, becsben tart, nagyra becsül, nagyra tart, sokra tart, elismer, méltányol, respektál, honorál

feldühödik, földühöd

ige
  • megdühödik, felindul, felbőszül, felingerlődik, felhördül, felidegeskedik, feldühödik, dühbe jön, dührohamot kap, dühöng, megharagszik, haragra lobban, haragra gerjed, tűzbe jön, felmérgesedik, elfogja a méreg, elönti a méreg, méregbe gurul, méregbe jön, dühbe gurul, begorombul, begerjed (szleng), megvadul, felháborodik, felbosszankodik, megbolondul, felmérgelődik, megmérgesedik, felhergelődik, felheccelődik (bizalmas), felhúzódik (bizalmas), kiborul (bizalmas), felfortyan, felpaprikázódik, meggubolyodik (tájnyelvi), begőzöl (szleng), bepipul (szleng), bepöccen (szleng), berág (szleng), bezsong (szleng), begurul (szleng), bepörög (szleng) Sz: elveszti a fejét; felmegy a cukra (bizalmas); kijön a béketűréséből; elönti az epe; felforr a vére; felforr az epéje; felforr az agyvize (szleng); felkapja a vizet (szleng); felrottyan, mint a forró kása; meggyullad a szösz a fejiben; felmegy a pumpája (szleng); elönti a vörös köd (szleng); rájön az ötperc (bizalmas); feljön a fejvize; vörös lesz a feje; lila lesz a feje; hülyét kap

mérnök

főnév
  • inzsellér (régies), földmérő, kultúrmérnök, ködvágó (tájnyelvi)

bűvész

főnév
  • varázsló, mágus, szemfényvesztő, illuzionista, zsonglőr, boszorkánymester

búcsú1

főnév
  • elköszönés, búcsúvétel, istenhozzád (választékos), végszó, búcsúszó, agyő (bizalmas), pá (bizalmas)
  • elválás, eltávozás, búcsúzás

cukorgyár

főnév
  • cukorfábrika (régies)

felhergel, fölhergel

ige
  • felbosszant, felingerel, felidegesít, feldühít, felbőszít, felheccel, felloval

feszültség

főnév
  • villamosság
  • ingerültség
  • izgalom, drukk (bizalmas)

hím1

főnév
  • férfi, férfiszemély
  • apaállat, kan
  • szoknyavadász, nőfaló, nőbolond
  • (régies): porzó, hímpor, virágpor
  • (jelzőként): hímnemű
  • férfias, maszkulin (szaknyelvi)

gyep

főnév
  • gyepszőnyeg, pázsitszőnyeg, pázsit, fű
  • mező, rét, legelő, mezsgye (tájnyelvi), zöld
  • (szleng): marihuána, fű (szleng), gyom (szleng), mariska (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)

eszmél

ige
  • ébred, magához tér, ocsúdik, föleszmél, eszére tér, észhez tér, eszénkedik (tájnyelvi)
  • (valamire): ráeszmél, ráébred, rájön, rádöbben

emlő

főnév
  • mell, kebel (választékos), cici (bizalmas), didi (bizalmas), didkó (szleng), csecs, csöcs, tőgy (durva)

feddhetetlen

melléknév
  • kifogástalan, tisztességes, gáncstalan, becsületes, tiszta erkölcsű, tisztakezű, erkölcsös, erényes, romlatlan, ártatlan, makulátlan, mocsoktalan, vétlen, hibátlan, megtámadhatatlan, megvesztegethetetlen
  • intakt (szaknyelvi)
  • büntetlen

gyakori

melléknév
  • ismétlődő, meg-megújuló, többszöri, sokszori, sűrű, sorozatos, rendszeres, visszatérő, mindennapos, szüntelen, állandó
  • elterjedt, általános, megszokott, közönséges, közkeletű, kurrens, szokványos, elfogadott, bevett, frekventált

exponens

főnév
  • képviselő, követ, küldött, megbízott, ügyvivő, szószóló, deputátus (idegen), ablegátus (idegen), delegátus (idegen)
  • hatványkitevő, kitevő, jelzőszám, mutatószám, index

elharap

ige
  • kettéharap, szétharap
  • (szót): lenyel (bizalmas), elhallgat

fékező

melléknév
  • visszatartó, visszafogó, lassító, gátló, késleltető, akadályozó, represszív (idegen)

gyászkocsi

főnév
  • halottaskocsi