kétségbeejtő szinonimái

melléknév
  • rossz, elkeserítő, lesújtó, leverő, reménytelen, vigasztalan, kilátástalan, végzetes, nyomorúságos, szánalmas

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csór

ige
  • (bizalmas): csen, lop, eltulajdonít, elemel, elvesz, lenyúl (szleng)

házasságközvetítő

főnév
  • házasságszerző, társkereső, sadhen (régies), köszköpű (tájnyelvi), kuttyogó (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kétségbeejtő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kelepce

főnév
  • csapda, hurok, háló, egérfogó, tőrvetés (régies), cselvetés

inkább

határozószó
  • sőt, jobban, erősebben, felettébb (választékos), mindinkább, mindjobban (választékos)
  • többnyire, általában, gyakrabban
  • szívesebben

igenis II.

határozószó
  • de bizony, bizony, csakugyan, valóban

háztető

főnév
  • tető, házfedél, födél, héjazat (szaknyelvi), eszterhéj (régies)

kereszt

főnév
  • feszület, krucifix (idegen), crux (idegen), keresztfa
  • sírfa (régies), sírkereszt, fejfa, síremlék
  • kereszthalál
  • (bizalmas): keresztszülő
  • keresztapa
  • keresztanya
  • teher, szenvedés, megpróbáltatás, kín, baj
  • (szaknyelvi): felemelőjel, diesis (idegen)
  • gabonakereszt, kalangya (tájnyelvi)

kioszk

főnév
  • kerti ház, kerti lak
  • bódé, pavilon

szerzet

főnév
  • szerzetesrend, rend
  • fajzat (tájnyelvi), fajta (tájnyelvi), alak, fickó, figura, pofa (szleng), flótás, csodabogár
  • lény, teremtmény
  • (régies): találmány, csinálmány

gyászkocsi

főnév
  • halottaskocsi

görény

főnév
  • petymeg
  • (szleng) (jelzőként is): rohadék (durva), tróger (durva), mocsok (durva)

előeste

főnév
  • (ünnepély): vigília

habzik

ige
  • tajtékzik, hullámzik
  • bugyborékol, gyöngyözik, pezseg, buzog, zubog

kisminkel

ige
  • (arcot): kifest, kikészít, bemeszel (tájnyelvi), kendőz (régies)

koros

melléknév
  • idős, öreg, agg, vén, éltes, élemedett, javakorabeli, hajlott korú, elaggott, kiöregedett, elvénhedt, megette már a kenyere javát

meggyilkol

ige
  • megöl, legyilkol, leöldös, agyoncsap, agyonüt, agyonver, agyonvág, kiirt, kivégez, elpusztít, felnyársal, felkoncol, lemészárol, lekaszabol, kardélre hány, elolt (tájnyelvi), hazavág (szleng), hidegre tesz (bizalmas), eltesz láb alól, likvidál

lélekjelenlét

főnév
  • önuralom, nyugalom, higgadtság, összeszedettség, hidegvér

kétszerkettő

főnév
  • egyszeregy, szorzótábla

kedvetlen

melléknév
  • rosszkedvű, kedveszegett, levert, letargikus, apatikus, lehangolt, nyomott, borongó, komor, búskomor, mogorva, harapós
  • elégedetlen, kelletlen, fád, mísz (bizalmas), fásult, fancsali, fanyar, szontyoli (tájnyelvi), savanyú, bélebűzhödt (tájnyelvi)
  • (régies): kellemetlen
  • kedélytelen

kiismerhetetlen

melléknév
  • problematikus, kétértelmű, dodonai, megoldhatatlan, megfejthetetlen, talányos, rejtelmes, titokzatos, kideríthetetlen, megmagyarázhatatlan, kifürkészhetetlen

legyez

ige
  • hűsít, hűt, hüsel (régies), leppel (tájnyelvi)
  • hízeleg, kedveskedik, bókol

kiáramlik

ige
  • kiárad, kiömlik, kitódul, kiözönlik, kilövell, előtör, emanál (idegen)

írás

főnév
  • betűvetés, szépírás, halligráfia (szaknyelvi)
  • macskakaparás, firka, irkafirka (bizalmas), ákombákom, krikszkraksz (bizalmas), kacaboca (tájnyelvi)
  • íráskép
  • tollforgatás, írásmód
  • irat, iromány, dokumentum, igazolás, tanúsítvány
  • szöveg, írásmű, feljegyzés
  • biblia, szentírás
  • (tájnyelvi): minta, rajz
  • rajzolás, festés, varrás

kimagyaráz

ige
  • kifejt, megmagyaráz, meggyőz, tisztáz, tisztába hoz, kiszakterol (tájnyelvi)
  • bizonygat, magyarázkodik

leköt

ige
  • odakötöz, odaköt, megköt, megkötöz, leláncol, rögzít
  • lebilincsel, lenyűgöz, elkápráztat
  • elfoglal, kitölt
  • lefoglal
  • lefoglalóz, leelőlegez, rezervál
  • rögzít, előjegyez, fixál, biztosít, megrendel
  • (leköti magát): elígérkezik, elkötelezi magát, ígéretet tesz