hangtalan szinonimái

melléknév
  • néma, nesztelen, zajtalan, zörejmentes, elnémult, megnémult, csendes, szótlan, siketnéma, kuka (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

értelmiségi

főnév
  • intellektuel (idegen), diplomás, lateiner (régies), kiművelt emberfő (választékos)

bármely

névmás
  • akármely
  • bármelyik, akármelyik
  • bármilyen, akármilyen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hangtalan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

haditermelés

főnév
  • hadianyaggyártás

földieper

főnév
  • eper, szamóca, komócsin (tájnyelvi)

foglalt

melléknév
  • fenntartott, lekötött, rezervált, előjegyzett
  • házas, nős
  • férjezett

feldönt, földönt

ige
  • eldönt, felborít, fellök, felfordít, felbillent, feltaszít, lábáról leüt, felöklel, eldűt (tájnyelvi)
  • (durva): lefektet, teherbe ejt, felcsinál (durva), feldűt (tájnyelvi)
  • meghiúsít, összezavar, összekuszál

halk

melléknév
  • csendes, suttogó, susogó, tompított, fojtott, elhaló, visszafogott, elhalkult, lehalkított, félhangos, piano (szaknyelvi)
  • nesztelen, zajtalan, néma, hangtalan
  • gyengéd, finom, szelíd, lágy, puha, bársonyos

hidegedik

ige
  • (régies): hidegszik, hűl, hűvösödik, kellemetlenebbé válik
  • (tájnyelvi): hidegül (viszony)

plébános

főnév
  • lelkész, pap, tisztelendő, nagypap (tájnyelvi), öregpap (tájnyelvi), lelkipásztor

emleget

ige
  • szóba hoz, felhoz, előhoz, előhozakodik (valamivel)

eltöm

ige
  • eltömít, tömít, eldugaszol, eldugít, elfojt, elzár, elrekeszt, eltorlaszol

borul

ige
  • beleborul, bukfencezik (valamibe)
  • dől, feldől, fordul, esik
  • ömlik, hullik, omlik
  • roskad, rogy, ereszkedik, nehezedik, dől
  • (valami valamire): ráborul, elborít, elfed, eltakar, takar, ellep, lep
  • felhősödik, fellegesedik, fellegzik (választékos), homályosodik, sötétül, elborul, beborul

erőszakoskodik

ige
  • követelődzik, nyaggat, nyúz, abajgat (tájnyelvi), zaklat, nyakára jár, ostromol, molesztál, buzerál (szleng)
  • kényszerít, hatalmaskodik, basáskodik, terrorizál, zsarnokoskodik, violál (régies), garázdálkodik

hív II.

főnév
  • követő
  • párthíve (valakinek)
  • (régies): szerelmese (valakinek)

így II.

kötőszó
  • tehát, eszerint, következésképp, ennélfogva, ezért, ennek következtében, ezenest (tájnyelvi)
  • például

kiterjedés

főnév
  • nagyobbodás, szélesedés, bővülés, tágulás, nyúlás, dilatáció (idegen)
  • dimenzió
  • nagyság, méret, terjedelem, extenzió (idegen), formátum

kedvezmény

főnév
  • előny, engedmény, koncesszió (szaknyelvi), kiváltság, privilégium, bonum (idegen), benefícium (régies)
  • jótétemény, könnyítés
  • (régies): kedvezés

hangzavar

főnév
  • zaj, lárma, zsivaj, ricsaj, zenebona, ribillió
  • diszharmónia

habókos

melléknév
  • hóbortos, bogaras, hangyás (szleng), szeszélyes, bolondos, mániás, különc, kelekótya, hebehurgya

házsártos

melléknév
  • veszekedős, zsörtölődős, zsémbes, kötekedő, civakodó, civódó, pörlekedő, összeférhetetlen, perelő, dörmögő, rigolyás, okvetetlenkedő, bakafántos (régies), szekánt (bizalmas), csörfös (tájnyelvi), házsárt (tájnyelvi)

kárpit

főnév
  • függöny, lambrina (régies), kortina (szaknyelvi)
  • előfüggöny (régies)
  • bútorhuzat, bútorszövet
  • szőnyeg
  • faliszőnyeg, gobelin (idegen)
  • (bizalmas): tapéta, falpapír

harsan

ige
  • felharsan, felhangzik, megszólal, felzendül, felcsendül

fuga

főnév
  • (szaknyelvi): hézag, téglakötéshézag, bútoralkatrész-hézag
  • ereszték, illesztés

hentes

főnév
  • húsárus, húsos (bizalmas), böllér
  • mészáros
  • (szleng): sebész
  • katonaorvos
  • (szleng): tömeggyilkos

kecsegtet

ige
  • biztat, buzdít, ígér
  • hiteget, áltat, ámítgat, csalogat, csábít, édesget, csecseget (régies), gögyöget (régies) Sz: keni a száját (valakinek)
  • (tájnyelvi): hízeleg, udvarol, kedveskedik
  • (régies, választékos): kényeztet, becéz, mecegtet (tájnyelvi)