kiterjedés szinonimái

főnév
  • nagyobbodás, szélesedés, bővülés, tágulás, nyúlás, dilatáció (idegen)
  • dimenzió
  • nagyság, méret, terjedelem, extenzió (idegen), formátum

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kettétörik

ige
  • széttörik, széjjeltörik, eltörik, derékba törik, kettéhasad, kettéválik

tovatűnik

ige
  • eltűnik, elenyészik, szertefoszlik, elillan, elmúlik, eliramodik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiterjedés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiment

ige
  • megment, kiszabadít, megszöktet, kihoz (bizalmas), kiragad, kitép, kihúz, kiránt, kiold, kivált, megléptet (szleng)
  • menteget, felment, felold, elnéz, kibeszél (régies), exkuzál (idegen)
  • mentesít, tisztáz, igazol

kapható

melléknév
  • megvásárolható, beszerezhető
  • (valamire): rávehető, rábeszélhető

jövetel

főnév
  • jövés, jövet, érkezés, közeledés
  • ádvent, úrjövetel (régies)
  • (tájnyelvi): jövő, jövendő, jövetelő (tájnyelvi)

idilli, idillikus

melléknév
  • boldog, derűs, irigylésre méltó, békés, ártatlan, meghitt, intim, bájos

kisfiú

főnév
  • legényke, ifjonc, fiúcska, gyerek, kölyök, nebuló (bizalmas), fickó, siheder, suhanc, tökmagzacskó (régies), bubi (bizalmas), jingli (idegen), kiskani (tájnyelvi), fattyacska (tájnyelvi), kölykecske (tájnyelvi)

köntös

főnév
  • köpeny, házikabát, háziköntös, kabátka, pongyola, fürdőköpeny, hacuka (bizalmas), slafrok (bizalmas)
  • (régies): kabát, lebernyeg, köpönyeg, kaftán, palást

tantestület

főnév
  • tanári kar, nevelőtestület

hátborzongató

melléknév
  • félelmetes, rémületes, rémítő, szörnyű, ijesztő, kísérteties, borzalmas, borzasztó, dermesztő, iszonyú, iszonyatos, lidérces, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies), vészjósló

hánykódik, hánykolód

ige
  • dobálja magát, hányja-veti magát, forgolódik, kapálódzik, fetreng, vergődik, küszködik, hentereg, feszeng, kepickél (tájnyelvi), hengereg (tájnyelvi), csöntöszög (tájnyelvi), nyüzgölődik (tájnyelvi)
  • háborog, hullámzik, csapódik, dobálódik, lökődik, taszítódik, hintázik, reng, hányódik, táncol, himbálódzik, imbolyog

értesítő

főnév
  • értesítő könyv, ellenőrző könyv, bizonyítvány, évkönyv (régies)
  • értesítés, közlöny, értesítvény, avizó (idegen)

helyzet

főnév
  • elhelyezkedés, konstelláció (régies), állás, fekvés, topográfia (szaknyelvi)
  • pozitúra, tartás, testtartás
  • szituáció, szitu (bizalmas), állapot, status quo, stádium, körülmény, tényállás, környülállás (tájnyelvi), ábra (szleng)
  • viszony, rang, státusz, pozíció, kondíció (szaknyelvi)

köteg

főnév
  • csomag, bála, csomó, nyaláb, kéve, göngyöleg (szaknyelvi), batyu, halom, stóc (bizalmas), paksaméta

láncolat

főnév
  • sorozat, sor, széria
  • egymásutániság, összekapcsolódás

akaszkodik

ige
  • akad, beleakad, akaszkózik (tájnyelvi), ragad, tapad, kötül (tájnyelvi)
  • kapaszkodik, fogódzik, csimpaszkodik, csipeszkedik (tájnyelvi), csimpajkozik (tájnyelvi), függeszkedik, aggatódzik (tájnyelvi), akaszkódik (tájnyelvi)

menetlevél

főnév
  • útiparancs, fuvarlevél, útilevél, menlevél

materialista

melléknév
  • anyagelvű, szabadgondolkodó

kitetszik

ige
  • kilátszik, meglátszik, kitűnik, kiválik
  • kiviláglik, kiderül

kilátástalan

melléknév
  • reménytelen, értelmetlen, hiábavaló, üres, kettétört, romba dőlt, szétfoszlott, csüggesztő, kétségbeejtő, távlattalan, jövő nélküli, perspektívátlan (idegen)
  • sziszifuszi

kopás

főnév
  • elhasználódás, elnyűvődés, ványolódás
  • értékcsökkenés, amortizáció (szaknyelvi)

mari

melléknév, főnév
  • (szaknyelvi): cseremisz

kivörösödik

ige
  • kipirul, kipirosodik

karöltve

határozószó
  • karonfogva
  • vállvetve, együttesen, közösen, egy akarattal, egyöntetűen

kórus

főnév
  • énekkar, kar, énekegyüttes, dalárda, dalkör (régies)
  • kórusmű
  • karzat

maszat

főnév
  • paca (bizalmas), folt, kulimász (bizalmas), mázga (tájnyelvi), pecsét, piszok, mocsok, kosz, szenny, szemét, elkenődés, zsírfolt