erőszakoskodik szinonimái

ige
  • követelődzik, nyaggat, nyúz, abajgat (tájnyelvi), zaklat, nyakára jár, ostromol, molesztál, buzerál (szleng)
  • kényszerít, hatalmaskodik, basáskodik, terrorizál, zsarnokoskodik, violál (régies), garázdálkodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vegyérték

főnév
  • vegyértékűség, valencia (szaknyelvi)

siet

ige
  • igyekszik, iparkodik, törtet, tüsténkedik, csipkedi magát (bizalmas)
  • (pejoratív): kapkod, elhamarkodik
  • szalad, rohan, fut, száguld, kilép, repül, szedi a lábát, lohol, nyargal, trappol (bizalmas), teker (szleng), tűz (szleng), tép (szleng), húz (szleng), söpör (szleng), pucol (szleng), sprintel (szleng), spurizik (szleng), iszkol, kotrecel (tájnyelvi) Sz: szikrázik a patkó; alig látni a lábát; mintha levelet vinne
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erőszakoskodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvonultság

főnév
  • magány, magányosság, elzárkózás, elzárkózottság, visszavonultság, egyedüllét, elefántcsonttorony (választékos), remeteség

eldugott

melléknév
  • félreeső, Isten háta mögötti

együtt érző

melléknév
  • megértő, szánakozó, sajnálkozó, részvétteli, részvevő, rokonszenvező, rokonérző (régies), szimpatizáló (idegen), emberséges, humánus, gyengéd, melegszívű, szerető, jólelkű, jóságos, jóindulatú, irgalmas, könyörületes, kegyes (régies), szolidáris, szimpatetikus (idegen, régies), szimpatikus (idegen), kondolens (idegen)

csuromvizes

melléknév
  • bőrig ázott, csuromvíz, pacallá ázott, lucskos, facsaró víz (tájnyelvi), csavaró víz (tájnyelvi), csoroncsú (tájnyelvi) Sz: olyan, mint az ázott ürge

érces

melléknév
  • (hang): csengő, telt, erős, zengzetes, zengő, acélos, harsány, sztentori (régies)

fejhang

főnév
  • falzett hang, falzett, fisztulahang, kappanhang (pejoratív), eunuchhang (pejoratív)

mélyhegedű

főnév
  • brácsa, viola

bukás

főnév
  • elesés, esés, zuhanás, lerogyás, összecsuklás, elvágódás
  • összeomlás, vereség, kudarc, balsiker, fiaskó, pléh (szleng), felsülés, sikertelenség, eredménytelenség, tragédia, megsemmisülés, meghiúsulás, katasztrófa
  • fizetésképtelenség, tönkremenés, tönkrejutás, csőd, krach (régies), bankrott (régies), leégés (szleng), bukta (szleng)
  • évismétlés, bukti (bizalmas), elhasalás (bizalmas), bukovina (szleng), szaltó (szleng), zakó (szleng)

borzasztó I.

melléknév
  • borzalmas, rettenetes, rettentő, irtózatos, iszonyatos, félelmetes, szörnyű, szörnyűséges, hátborzongató, rémes, rémületes, dermesztő, ijesztő, hajmeresztő, borzadalmas (tájnyelvi), éktelen, pokoli, rettegett, horribilis

cifra I.

melléknév
  • tarka, tarkabarka, színes, sokszínű, díszített, díszes, ékes, hímes (régies), feltűnő, csiricsáré, csicsás (bizalmas), rikító, ízléstelen, hivalkodó, kirívó, kiabáló (bizalmas), puccos (bizalmas), cikornyás, sallangos, túldíszített, cicomás, cafrangos, cincos (tájnyelvi), csicsós (tájnyelvi), hacacárés (tájnyelvi), finc-fánc (tájnyelvi), csecsés (régies), piperés (régies), kendett (régies)
  • (tájnyelvi): bonyolult, cikornyás, tekervényes, kacskaringós, körülményes
  • furcsa, bizarr, meghökkentő, különös

feldörzsöl, földörzs

ige
  • feltör, felsebez, felcseszer (tájnyelvi), felhorzsol, felsért
  • (szleng): beköp (szleng), besúg (bizalmas)

fene II.

melléknév
  • ádáz, szilaj, dühödt, félelmetes
  • elszánt, erőszakos
  • (bizalmas): átkozott, nyavalyás, ronda, kellemetlen
  • (hsz-ként): rettenetesen, nagyon, szörnyen

helyzet

főnév
  • elhelyezkedés, konstelláció (régies), állás, fekvés, topográfia (szaknyelvi)
  • pozitúra, tartás, testtartás
  • szituáció, szitu (bizalmas), állapot, status quo, stádium, körülmény, tényállás, környülállás (tájnyelvi), ábra (szleng)
  • viszony, rang, státusz, pozíció, kondíció (szaknyelvi)

gulyásleves

főnév
  • bográcsgulyás

értékelés

főnév
  • megítélés, elbírálás, kritika, bírálat, becslés, kvalifikáció
  • elismerés, méltánylás, méltatás
  • pontozás, osztályozás

elvégre

határozószó
  • utóvégre, utóvégre is, végre is, végül is, végtére, végtére is, végeredményben, legvégre (régies), lényegében, hiszen, hát, éppen, tulajdonképpen, voltaképpen
  • (régies): végül, végezetül

fakad

ige
  • kibuggyan, előtör, feltör, felszökik, folyik, ered, serked
  • kihajt, kifeslik, kibomlik, kisarjad, serked, zsendül, kiszökken, rügyezik, kibújik, kipattan
  • ered, keletkezik, fejlődik, származik, támad, jön, adódik, létrejön

gorilla

főnév
  • (bizalmas): testőr, kísérő, őr

esti

melléknév
  • esteli (régies), alkonyati, esthajnali (régies)

élet

főnév
  • emberélet, lét, létezés, életmód, életvitel, életfolyamat, élés, fennállás
  • pályafutás, sors, életút, életpálya
  • világ
  • hatály, érvény, tartam
  • elevenség, derű, életöröm
  • megélhetés
  • (tájnyelvi): gabona, búza

fátyolvirág

főnév
  • rezgőke

grimasz

főnév
  • fintor, arcfintorítás, fintorgás, arcrándítás, maskaraarc (tájnyelvi)