hanga szinonimái

főnév
  • erika, csarab

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hangsúlyoz

ige
  • megnyom (szótagot), nyomatékol (szaknyelvi), nyomatékoz (régies), kiemel (szót), akcentuál (idegen)
  • aláhúz, megjelöl, állít, kidomborít, előtérbe állít, előtérbe helyez, nyomatékossá tesz, hangoztat, rámutat, súlyt fektet (valamire), felhívja a figyelmet, megerősít

textil

főnév
  • textília, textiláru, kelme, szövet, anyag, materia (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hanga szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

háborúzik

ige
  • háborút visel, hadakozik, harcol, csatározik, verekszik
  • veszekszik, perlekedik, viszálykodik

fotóz

ige
  • fényképez, filmez, fotografál

foganatosít

ige
  • megvalósít, végrehajt, érvényesít, kivitelez, elvégez, megcsinál, létrehoz, elintéz, véghezvisz, keresztülvisz, teljesít, eszközöl, perfektuál (idegen)

felbőszít, fölbőszít

ige
  • dühbe hoz, dühbe gurít, zabossá tesz, felhergel, feldühít, felháborít, felmérgesít, felhúz, felpaprikáz, haragra gerjeszt, megharagít, feltüzel, felidegesít, felpiszkál, megvadít

halál

főnév
  • elmúlás, elpusztulás, megsemmisülés, életvesztés, elhunyás, meghalás, elhalálozás, exitus (szaknyelvi), enyészet, kimúlás, elhunyta (valakinek), haláleset, vég, távozás az élők sorából, az árnyékvilág elhagyása, elutazás, a végső búcsú (szleng)
  • kivégzés, halálbüntetés, likvidálás
  • fejvesztés, fővesztés, lefejezés, nyakazás
  • akasztás, bitó, kötél
  • katasztrófa, végveszély
  • kaszás (választékos), a halál angyala, az ötödik lovas (választékos), a küszöb őre (választékos), alvilágisten (választékos)

heveskedik

ige
  • indulatoskodik, szenvedélyeskedik, felháborodik, hirtelenkedik, fellobban, haragra lobban, felfortyan (választékos), elragadtatja magát, dühbe gurul, dühöng, tüzeskedik

piszokság

főnév
  • aljasság, disznóság, komiszság, szemétség

emberül

határozószó
  • derekasan, becsületesen, tisztességesen

elterel

ige
  • elhajt, elvezet, elirányít, elkerget, elűz, eltérenget (tájnyelvi)
  • eltérít
  • (figyelmet): elvon, eltérít

borókapálinka

főnév
  • fenyőpálinka, borovicska, gin (idegen), fenyővíz (tájnyelvi), mókusvíz (tréfás)

erkölcsös

melléknév
  • erényes, tisztességes, feddhetetlen, becsületes, jámbor, igaz, makulátlan, morális, etikus
  • szeplőtlen, ártatlan
  • (tájnyelvi): csökönyös (ló), önfejű, makacs, veszekedős (személy)

hisztérikus

melléknév
  • (szaknyelvi): hisztériás (idegen), ingerlékeny, eszeveszett, eszelős, zaklatott, őrült, őrjöngő
  • tomboló, mániákus, felindult, felkorbácsolt

igazolatlan

melléknév
  • indokolatlan, megokolatlan, bizonyítatlan

kitágít

ige
  • kibővít, kiterjeszt, kinyújt, kifeszít, széthúz, megnagyobbít, megnövel, megtold
  • (ismeretet, látókört): kiszélesít, kibővít, elmélyít, erősít, gyarapít, gazdagít

kavarog

ige
  • gomolyog, forog, örvénylik, kering, buzog, zubog
  • zavarog
  • (régies): mozog, repked, csavarog, kóvályog
  • (kavarog a gyomra): émelyeg
  • felendeledik (régies)
  • szédeleg, szédül

hangjáték

főnév
  • rádiójáték, rádiódráma, rádiódarab

gyűlöletes

melléknév
  • utált, utálatos, ellenszenves, visszataszító, megvetésre méltó, elvetemült, gonosz, odiózus (régies), undorító, irtóztató, iszonytató, felháborító, gyalázatos, kiállhatatlan, rettegett

háziállat

főnév
  • haszonállat, jószág, lábasjószág (régies), barom, marha

karfa

főnév
  • támla, kartámasz, kartámlány (régies), könyöklő
  • kapaszkodó, korlát
  • kerítés
  • (régies): rúd, dorong, gerenda

hárít

ige
  • (ütést): kivéd, felfog, paríroz (régies)
  • visszautasít, cáfol
  • ráfog, ráken, áttol, ró, hagy, átpasszol (bizalmas), hárint (tájnyelvi), halít (tájnyelvi), hirgál (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): összesöpör, összegyűjt

frakció

főnév
  • csoport, pártcsoport, klikk (pejoratív)
  • (szaknyelvi): elegy, halmaz

helyhatóság

főnév
  • törvényhatóság, önkormányzat, elöljáróság, magisztrátus (régies), municípium (régies)

katolikus

melléknév
  • pápista (régies)