hárít szinonimái

ige
  • (ütést): kivéd, felfog, paríroz (régies)
  • visszautasít, cáfol
  • ráfog, ráken, áttol, ró, hagy, átpasszol (bizalmas), hárint (tájnyelvi), halít (tájnyelvi), hirgál (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): összesöpör, összegyűjt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hangtalan

melléknév
  • néma, nesztelen, zajtalan, zörejmentes, elnémult, megnémult, csendes, szótlan, siketnéma, kuka (tájnyelvi)

györgyike

főnév
  • georgína, gyászvirág
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hárít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hajóállomás

főnév
  • kikötő, stég

fuga

főnév
  • (szaknyelvi): hézag, téglakötéshézag, bútoralkatrész-hézag
  • ereszték, illesztés

fonoda

főnév
  • fonó, fonalgyár, fonóműhely

felforr, fölforr

ige
  • felfő, megfő, felhevül, felbuggyan, felrottyan, felbuzog, fellobban, felbizzsen (tájnyelvi), felfottyan (tájnyelvi)
  • átforrósodik, fölhevül
  • (régies): felfortyan, mérgelődik, felduzmad (tájnyelvi)

hanga

főnév
  • erika, csarab

hiszekegy

főnév
  • (szaknyelvi): krédó, hitvallás, apostoli hitvallás, hitvallomás (választékos)

pont

főnév
  • punktum (régies)
  • folt, petty, pötty, pecsét
  • hely, helység, térség
  • időpont, pillanat
  • mozzanat
  • szakasz, fejezet, paragrafus, klauzula (szaknyelvi), cikkely
  • poén (szaknyelvi), pontérték
  • mérték, fok
  • (régies): szempont, tekintet
  • (hsz-szerűen): pontosan, éppen

építő

melléknév
  • konstruktív (idegen), javító, jobbító, pozitív, hasznos

elvisz

ige
  • átvisz, elhord, elcipel, elvonszol, elhurcol, elfuvaroz, elszállít, eltranszparál (tájnyelvi)
  • elragad, magával ragad
  • ellop, elrabol, elvesz, eltulajdonít, elemel, elcsór (bizalmas)
  • elvezet, elkísér
  • (elemi csapás): elpusztít, tönkretesz
  • (díjat): elnyer, megnyer, megszerez, elér, megkap, hazavisz

bőrlabda

főnév
  • futball-labda, labda, bőr (bizalmas), bőrbogyó (bizalmas), laszti (bizalmas), foci (bizalmas), tök

esetenként

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, kivételesen, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

holtpont

főnév
  • nyugvópont
  • zsákutca, csőd, válság

imitt-amott

határozószó
  • helyenként, itt-ott, néhol, néhon (régies)
  • néha, néha-néha, egyszer-egyszer, szórványosan, elszórtan, elszórva, nagy néha, hébe-hóba, egyszer-másszor, ilitt-holott (tájnyelvi)

kivet

ige
  • kidob, kihajít, eltávolít, kipenderít, kilódít, kihány
  • kiközösít, kitaszít, kilök, kizár, száműz
  • kikerget, kiseprűz
  • (régies): kilő
  • (hálót): kifeszít
  • (valakire valamit): kiszab, kiró, előír, megállapít, kimér
  • megjósol, megjövendöl

kén

főnév
  • kénkő (régies), sulfur (szaknyelvi), büdöskő (tájnyelvi)

harmadosztályú

melléknév
  • (régies): harmadikos
  • gyenge, silány(szleng)

hajcsár

főnév
  • marhahajcsár, baromhajtó (régies), sitár (régies), botos (tájnyelvi)
  • rabszolgahajcsár

helyütt

határozószó
  • helyen

kedélytelen

melléknév
  • barátságtalan, fanyar, kedvetlen, letört, morózus, gyomorbajos (bizalmas), fatökű (durva)
  • savanyú, száraz, sótlan, szikkadt, unalmas
  • rideg, érzéketlen, sivár, fád

hátasló

főnév
  • paripa, nyerges (régies), hátiló (tájnyelvi), hátiparipa (tájnyelvi)

függőleges

melléknév
  • vertikális (szaknyelvi), függélyes (régies), függirályos (régies), függirányos (régies), perpendikuláris (idegen)

híd

főnév
  • átjáró, felüljáró, összeköttetés, palló, völgyhíd, viadukt, bürü (tájnyelvi)
  • (hajón): állás, dobogó, emelvény
  • (szaknyelvi): fogpótlás, protézis (szaknyelvi)

kemence

főnév
  • tüzelő (régies), kuptor (tájnyelvi), fűtő (tájnyelvi), gocik (régies), kucik (tájnyelvi), pucik (tájnyelvi)
  • kohó, huta (szaknyelvi)