hamisítatlan szinonimái

melléknév
  • eredeti, originális (választékos), valódi, valóságos, igazi, tiszta, természetes, tősgyökeres, törzsökös, színtiszta, tőrőlmetszett, őseredeti, szavatolt, hiteles, autentikus, megbízható
  • vegyítetlen, szennyezetlen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

klívia

főnév
  • hercegvirág, narancsliliom, szobaliliom

kotlik

ige
  • költ, ül, kotol (tájnyelvi)
  • töpreng, tépelődik, rágódik
  • piszmog
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hamisítatlan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyűszű

főnév
  • dedzsetár (tájnyelvi)

forrás

főnév
  • buzogás, pezsgés, habzás, bugyborékolás
  • eredet, ősforrás (választékos), származás, keletkezés, forrásvidék, lelőhely, vízfő (régies), forradék (régies), buzgás (szaknyelvi), bugyorgó (tájnyelvi)
  • góc, ok
  • kútfő, kútforrás (régies), tudósító, hírforrás
  • forrásmű, forrásmunka
  • alap, anyagi eszközök

fodor

főnév
  • bodor, kacskaringó, göndörödés, cicoma, dísz, sallang, zsabó (szaknyelvi), rüs (idegen), krízli (régies)
  • (régies): vízhullám, hajhullám

felbátorít, fölbátor

ige
  • buzdít, serkent, lelkesít, biztat, ösztönöz

hajtóerő

főnév
  • becsvágy, törekvés, indíték, indok, magyarázat, motívum, alapeszme, hajtórugó, indítóok, motiváció, hév, elán
  • mozgatóerő, impulzus (szaknyelvi), lökés, lendítés, hajtóenergia, motor, lendítőerő, svung (bizalmas)

hétköznapi

melléknév
  • mindennapi, mindennapos, köznapi
  • szokásos, megszokott, átlagos, közönséges, banális, egyszerű, szimpla, jellegtelen, szürke, fantáziátlan, prózai, unalmas, jelentéktelen

pironkodik

ige
  • szégyenkezik, szégyenkedik (tájnyelvi), szégyelli magát, zsenírozza magát (bizalmas), pirul, irul-pirul, restelkedik, ég (szleng)
  • el-elpirul

ember

főnév
  • halandó, teremtmény, emberi lény, emberpéldány, teremtés, egyén, illető, valaki, személy, lélek, fő, pára, portéka
  • férfi, emberfia, alak, fráter, figura, pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pasinger (bizalmas), pali (szleng), krapek (bizalmas), pofa (szleng), pók (bizalmas), pacák (szleng), mókus, muki (szleng), ipse (bizalmas), tag (bizalmas), ürge (szleng), buksó (szleng), csóró (szleng), fej, gádzsó (szleng), hapsi (szleng), hapek (szleng), mandró (szleng), manusz (szleng), muksi (szleng), muksó (szleng), szivar (szleng)
  • (valakinek az embere): híve, segítőtársa, kiszolgálója

eltanácsol

ige
  • elküld, elutasít, lebeszél

borág

főnév
  • (régies): szőlővessző, venyige

érett

melléknév
  • édes, megpuhult, ért (tájnyelvi)
  • felnőtt, nagykorú, anyányi, ivarérett, kifejlett
  • meglett, érettségizett, maturált (régies)
  • kiérlelt, kiforrott, átgondolt

hírközlés

főnév
  • információ, kommunikáció, tájékoztatás, felvilágosítás, értesítés, jelentés, tudósítás, közlés
  • média

ifjúmunkás

főnév
  • ipari tanuló, inas, ifi (régies)(régies)

kiszenved

ige
  • meghal, elpusztul, kimúlik, kileheli lelkét
  • elvisel, kiáll, elszenved, átszenved

katica

főnév
  • katicabogár
  • (tájnyelvi): kuktáskodó férfi, katicás ember (tájnyelvi), katuska (tájnyelvi)

hamvas

melléknév
  • hamuszín, hamuszínű, szürke
  • bársonyos, üde
  • fiatalos
  • ártatlan, szűzies, tiszta
  • (régies): hamus

gyúró I.

melléknév
  • dagasztó
  • dörzsölő, masszírozó, dögönyöző

hazárd

melléknév
  • kockázatos, vakmerő, merész, rizikós

karakter

főnév
  • jellem, hajlam, természet, alaptermészet, lelkialkat
  • jelleg, jellegzetesség, sajátosság, jellemző vonás
  • egyéniség, jellemszilárdság, lelkierő
  • (szaknyelvi): írásjel, betű, leütés

harántsüllyedés

főnév
  • bokasüllyedés, lúdtalp (bizalmas), rucatalp (tájnyelvi)

förtelem

főnév
  • szörnyűség, utálatosság, förtelmesség, undokság, gusztustalanság

hely

főnév
  • tér, térköz, zug, terület, térség
  • helyszín, vidék, helység, tájék
  • fekvés, elhelyezés
  • ülés, ülőhely, férőhely, placc (bizalmas)
  • helyszín, színhely
  • lelőhely, locus (szaknyelvi)
  • (megbízható): hírforrás
  • helyezés, sorrend
  • körülmény, helyzet, szerep, állapot, viszony
  • munkahely, alkalmazás, állás, státusz, pozíció, poszt

kastély

főnév
  • palota, vár, várkastély, várlak (régies), váracs (régies), úrlak (régies), lakomány (tájnyelvi), udvarház (régies), kúria
  • villa