ember szinonimái

főnév
  • halandó, teremtmény, emberi lény, emberpéldány, teremtés, egyén, illető, valaki, személy, lélek, fő, pára, portéka
  • férfi, emberfia, alak, fráter, figura, pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pasinger (bizalmas), pali (szleng), krapek (bizalmas), pofa (szleng), pók (bizalmas), pacák (szleng), mókus, muki (szleng), ipse (bizalmas), tag (bizalmas), ürge (szleng), buksó (szleng), csóró (szleng), fej, gádzsó (szleng), hapsi (szleng), hapek (szleng), mandró (szleng), manusz (szleng), muksi (szleng), muksó (szleng), szivar (szleng)
  • (valakinek az embere): híve, segítőtársa, kiszolgálója

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megbirkózik

ige
  • megküzd, szembeszáll, legyőz, leküzd, úrrá lesz, megold, megfejt (valamit)
  • boldogul, bír, elbánik (valakivel, valamivel), elbír (valamit)

robbanás

főnév
  • detonáció, dörej, explózió (idegen), explodálás (idegen), kitörés, durranás, dörrenés
  • árrobbanás, krach
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ember szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elpuskáz

ige
  • elront, eltéveszt, elhibáz, bakot lő, elfuserál (bizalmas), elpaccol (bizalmas), eltol (bizalmas), pancsol (szleng), elbazilikáz (bizalmas), elcsellóz (bizalmas), elbaszik (durva)

egyezkedik

ige
  • tárgyal, tanácskozik, megbeszél, értekezik, alkudozik, paktál (régies), negociál (régies), egyezik (régies)

dúvad

főnév
  • (ember is): bestia, fenevad, vadállat

csermelyciprus

főnév
  • átán, atkafű, hangafa, jászfenyő, némettamariska, tamarik, tamariska

eltökél

ige
  • elhatároz, eldönt, feltesz, fejébe vesz, megfogad

extrém

melléknév
  • szélsőséges, szélső, túlzó, végletes
  • szertelen, féktelen, mértéktelen, zabolátlan, túlfűtött, egzaltált, fanatikus, elvakult
  • nagy, rendkívüli, óriási, hatalmas, jelentős, szenzációs (bizalmas), páratlan, fantasztikus, extra

megszenved

ige
  • megbűnhődik, meglakol, megfizet, bán, megadózik (tájnyelvi)
  • (régies): elvisel, eltűr, elszenved

bolondozik

ige
  • tréfálkozik, viccelődik, humorizál, bohóckodik, komédiázik, mókázik, figurázik (tájnyelvi), játszik, szórakozik, vigad, mulatozik, dévajkodik (régies), pajzánkodik, csintalankodik, ingerkedik, kötődik, kötekedik, ugrat, rászed, pukkaszt, esztelenkedik, bomlik, komolytalankodik, hülyéskedik (bizalmas), hülyül (bizalmas), kergül, marháskodik (bizalmas), marhul (bizalmas), barmul (szleng), ökörködik (szleng), murizik (bizalmas), ízetlenkedik (régies), bagatellázik (tájnyelvi), bodázik (tájnyelvi), borgátáskodik (tájnyelvi), csajláskodik (tájnyelvi), kólikázik (tájnyelvi), mátékodik (tájnyelvi), gajálkodik (tájnyelvi) Sz: felvette a csörgősapkát; rájött a bolondóra; úgy játszik az eszével, mint a kutya a farkával

bisztró

főnév
  • falatozó, gyorsbüfé, büfé

bróker

főnév
  • tőzsdeügynök, értékpapír-kereskedő

falusi

melléknév
  • vidéki, községi, falulakó, falubeli, paraszti, nagy csizmás (régies)
  • mezei, rurális (idegen)
  • (pejoratív): műveletlen, iskolázatlan, bárdolatlan, faragatlan, nyers, együgyű, egyszerű, mucsai (durva), bugris, böszme (tájnyelvi)

felmentés, fölmentés

főnév
  • mentesítés, mentesség, diszpenzáció (idegen)
  • felmentvény
  • feloldozás, abszolúció (szaknyelvi), bűnbocsánat, megbocsátás
  • tisztázás, igazolás
  • felszabadítás, megszabadítás

használat

főnév
  • felhasználás, alkalmazás, igénybevétel, haszonvétel (régies), úzus (régies)

gáztűzhely

főnév
  • gázfőző, gázsparhelt, sparhelt (tájnyelvi), takaréktűzhely, tűzhely
  • gázrezsó, rezsó, gázfőzőlap, gázforraló, gázmelegítő, gázégő

embernyi

melléknév
  • (tájnyelvi): felserdült, felnőtt, kifejlett, meglett, érett
  • ember magasságú, ember nagyságú

előtör

ige
  • kitör, előront, kiront, előrohan, kirohan
  • (folyadék, gáz): kizúdul, feltör, kitör, előlövell, kilövell, kiárad, kibuzog
  • (indulat): kirobban, kiszakad

érzés

főnév
  • inger, impresszió, érzet, benyomás, szenv (régies)
  • érzelem, hangulat
  • jóérzés, jóindulat, jóakarat, rokonszenv, empátia
  • sejtelem, sejtés, megérzés

gabonafélék

főnév
  • cereáliák (szaknyelvi), szemes termény, gabonanemű, gabonanövények, kalászosok, lisztesmagvúak

epebajos

melléknév
  • epés (bizalmas), epebeteg

együttlét

főnév
  • együttélés, együttlétezés, életközösség, közös háztartás
  • összetartozás, összetartás
  • találkozó, találka, randevú, négyszemközt (tájnyelvi), szemtől szembe (régies), légyott (régies), pásztoróra (régies), szeánsz (bizalmas)

esztergályos

főnév
  • drehus (idegen), drukszer (tájnyelvi)

gazdálkodó II.

főnév
  • gazda, paraszt, földműves, szántóvető (régies), termelő, pór (választékos), farmer, ökonómus (szaknyelvi)