hajszalag szinonimái

főnév
  • hajpánt, hajkötő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lehív

ige
  • lekér, lekérdez
  • átutaltat, kiutaltat, elküldet
  • (kártyalapot): kihív, kijátszik

üdítő I.

melléknév
  • friss, frissítő, élénkítő, hűsítő, jóleső
  • ózondús
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hajszalag szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyógyítható

melléknév
  • kezelhető, orvosolható, megmenthető, enyhíthető

fogós II.

főnév
  • (tájnyelvi): fogócska

feszített

melléknév
  • feszes, megfeszített, megerőltető, erőltetett, fokozott

feddés

főnév
  • dorgálás, korholás, szidás, megrovás, szapulás, leckéztetés, lecke, intés, intelem, pirongatás, figyelmeztetés, szemrehányás, fejmosás (bizalmas), regnálás (tájnyelvi), letolás (bizalmas), dörgedelem, lehurrogás (pejoratív), porítás (régies), dorgatórium (régies)

hadiflotta

főnév
  • flotta, hajóhad, armada (régies)

hébe-hóba

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időközönként, időnként, időről időre, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

perfekt

melléknév
  • tökéletes, kifogástalan
  • befejezett, teljes

eltéved

ige
  • utat téveszt, elvéti az utat, tévútra megy, eltájolódik, eltájolja magát, elbitangol (tájnyelvi), elcsámborog, elkóborol, elkeveredik, elbódorodik (tájnyelvi)
  • elvész, elkallódik
  • (régies): téved

elprédál

ige
  • elpazarol, elherdál, elpocsékol, eltékozol, elver, elveszteget, elkótyavetyél, elkölt, elfecsérel, elszór, nyakára hág, seggére ver (durva), elmismásol (bizalmas), elemészt (régies), eldividál (tájnyelvi)
  • (régies): elrabol, elragad, elzsákmányol

bocsát

ige
  • helyez, juttat
  • (fényt): áraszt, lövell, szór, enged, ereszt
  • enged, ereszt, küld, meneszt

engedetlenség

főnév
  • szófogadatlanság, ellenszegülés, fegyelemsértés, ellenállás, renitencia (régies), makacskodás, makacsság, önfejűség, akaratosság, nyakasság, nyakaskodás, konokság, dac, dacoskodás, megátalkodottság, durca (régies)

hetes I.

melléknév
  • hétórás (vonat)
  • hétnapos (csibe)

hűbelebalázs

melléknév
  • szeleburdi, hirtelen, elhamarkodott, hebehurgya, meggondolatlan, forrófejű, heveskedő, szeles

kiragad

ige
  • kivesz, kiránt, kikap, kitép (valakinek a kezéből), kiszakít, kihúz, kirándít (régies)
  • kiment, kiszabadít, megment, megszabadít, kimenekít, kihoz (bizalmas), megléptet (szleng)
  • kiválaszt, kiemel, elkülönít

kapitális I.

főnév
  • oszlopfő
  • nagybetű
  • (régies): tőke
  • (könyvön): szegőszalag, oromszegő

hajtás3

főnév
  • ág, kiágazás, szár (tájnyelvi), kacs (tájnyelvi), rügy, sarj, vessző, csíra, csemete, dugvány, palánta, sarjú (tájnyelvi)
  • fejlemény, kimenetel

gyerek, gyermek

főnév
  • gyerkőc (bizalmas), kisember, Isten áldása, csöppség, poronty (bizalmas), palánta, csemete (bizalmas), csimota (tájnyelvi), család (tájnyelvi), tacskó (bizalmas), pulya (tájnyelvi), klapec (szleng), pocok (bizalmas)
  • ivadék, utód, leszármazott, szülemény (régies), sarj, család, cseléd (régies), magzat

hasznavehetetlen

melléknév
  • használhatatlan, haszontalan, alkalmatlan, hasztalan, haszonvehetetlen (tájnyelvi), semmirevaló, vásott, értéktelen, semmit érő (tájnyelvi), szemétrevaló

kaliber

főnév
  • (szaknyelvi): átmérő, csőméret, űrméret
  • idomszer (szaknyelvi), mestermérő (szaknyelvi)
  • méret, nagyság, minőség, érték, kiválóság

hálózat

főnév
  • szövedék, vezeték, rendszer, láncolat, szervezet, apparátus, organizáció (idegen)

fordító I.

főnév
  • tolmács, transzlátor (idegen)

havanna

főnév
  • (régies): cabanos (régies), kubai szivar, szivar

kapálódzik, kapalózi

ige
  • rugdalódzik, rúgkapál, hánykolódik, kepickél (tájnyelvi), kelebicál (tájnyelvi) Sz: hánykolódik, mint az ürge a pórázon
  • (valami ellen): tiltakozik, védekezik, ágál, berzenkedik