eltéved szinonimái

ige
  • utat téveszt, elvéti az utat, tévútra megy, eltájolódik, eltájolja magát, elbitangol (tájnyelvi), elcsámborog, elkóborol, elkeveredik, elbódorodik (tájnyelvi)
  • elvész, elkallódik
  • (régies): téved

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szószóló

főnév
  • közbenjáró, patrónus, pártfogó, képviselő, szócső, szóvivő, tolmács, prókátor (régies)

államtanács

főnév
  • tanács
  • díván (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltéved szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előítélet

főnév
  • elfogultság, prejudícium (szaknyelvi), balítélet (régies), megkülönböztetés, intolerancia, dogmatizmus (idegen)

édestestvér

főnév
  • vértestvér, egytestvér (választékos), testvér, egy test-vér (régies), egy vér (valakivel)

dózis

főnév
  • adag, porció, mennyiség

csatározás

főnév
  • összecsapás, csata, harc, küzdelem, összetűzés, ütközet, csetepaté, villongás, tűzpárbaj

ige
  • elvisz, elsöpör, elhord, elfúj, elmos
  • félretaszít, feldönt
  • (vmilyen élmény): magával ragad, elragad, hatalmába ejt
  • (tájnyelvi): (hajat) elválaszt
  • (tájnyelvi): (tésztát) kinyújt

eszeget

ige
  • csipeget, majszol, nassol (bizalmas), szemelget, rágcsál, eddegél, csiperész (tájnyelvi), rájár (valamire)

megörökít

ige
  • lefest, lerajzol, lefényképez, lefotóz, levesz (bizalmas), lekap (bizalmas)
  • feljegyez, írásba foglal, emlékezetessé tesz, halhatatlanná tesz, állandósít

bizonnyal

határozószó
  • bizonyára, bizonyosan, biztosan, kétségtelenül, kétségkívül, feltétlenül, okvetlenül, valóban

beugrik

ige
  • beszökellik (választékos), bevetődik, beveti magát, beleveti magát
  • besiet, beszalad, bemenekül, beiszkol, bepucol (bizalmas)
  • benéz, bekukkant, betér, felkeres, vizitel (régies), látogatást tesz, ellátogat, beszól, beköszön
  • (valakinek valami): megért, felfog, veszi a lapot (bizalmas), leesik a tantusz (bizalmas)
  • (bizalmas): bedől (valakinek) (bizalmas), felül, lépre megy, bekapja a legyet (bizalmas), bekapja a horgot (bizalmas), elhisz (valamit)
  • (valaki helyett): beszáll, fellép
  • beszögellik, bemélyed
  • (motor): megindul, beindul, begyullad, pöccen (szleng)

borsódzik, borsózik

ige
  • (a háta): lúdbőrzik, lúdbőröz, hideg futkos a hátán
  • idegenkedik (valamitől, valakitől), viszolyog, irtózik, undorodik, fél

exportál

ige
  • kivisz, kiszállít

felháborodott, fölhá

melléknév
  • tiltakozó, méltatlankodó, megsértett, indignált (régies), megbántott, neheztelő, ingerült, felhevült, bosszús, pipa (szleng), felindult, haragos, dühös, dühödt, felbőszült, bősz, dúló-fúló

hányad

főnév
  • rész, osztályrész, köteles rész (szaknyelvi), adag, darab, törtrész, töredék
  • dézsma, járandóság, kontingens, részesedés
  • arány, részarány, számarány, kvóta (szaknyelvi), ráta (idegen)
  • mérték, mennyiség, hányados, viszonyszám

füstköd

főnév
  • szmog, füstsapka

eltorlaszol

ige
  • elzár, elrekeszt, elszigetel, elbarikádoz, eltorlaszt (régies), megakaszt

eloson

ige
  • (választékos): elillan, eltűnik, elsuhan, elszökik, kiszökik, elmegy, ellopódzik, eloldalog, elsomfordál, megszökik, meglép (bizalmas), lelép (bizalmas), lelécel (szleng), elpárolog (bizalmas), meglóg (bizalmas), kereket old, felszedi a sátorfáját, elsurran, ellábal (régies), elsuttyan (tájnyelvi), elosont (tájnyelvi), elsullog (tájnyelvi), elsullankodik (tájnyelvi), ellábít (tájnyelvi)

erélytelen

melléknév
  • határozatlan, bizonytalan, bizonytalankodó, habozó, gyenge, gyengekezű, teddide-teddoda, engedékeny, lagymatag, erőtlen, lágy, lanyha, tehetetlen, pipogya, gyámoltalan, jámbor, bátortalan, tutyimutyi, nyimnyám Sz: lágy, mint a tészta

furcsaság

főnév
  • különösség, különlegesség, szokatlanság, ritkaság, különcség, kuriózum, kuriozitás, érdekesség, furaság (bizalmas), bizarrság, bohóság, bohózat, hóbort
  • rendellenesség, sajátság, eredetiség, originalitás (idegen)

elvtárs

főnév
  • elvbarát, elvrokon, bajtárs

egyenetlen

melléknév
  • érdes, durva, buckás, gödrös, göröngyös, hegyes, hepehupás, dombos, rögös, göcsörtös, darabos, barázdált, rovátkás, ráncos, redős, bütykös, göcsös (tájnyelvi), zökögős (tájnyelvi), grádicsos (tájnyelvi), hoportyos (tájnyelvi), kátyalos (tájnyelvi), csajtorjás (tájnyelvi), girbe-gurba, oldalgós (tájnyelvi), varancsagos (tájnyelvi)
  • változó, hullámzó, ingadozó, szabálytalan, szaggatott, szakadozott, rapszodikus, tökéletlen, pontatlan, kiegyensúlyozatlan, döcögő, döcögős, akadozó

értesülés

főnév
  • hír, információ, füles (szleng), infó (bizalmas), hallomás

fülsiketítő

melléknév
  • fülhasogató, fülsértő, fülrepesztő, fülhasító, éles, harsány, harsogó, erős, eget verő, mennydörgő, velőtrázó