gyógyítható szinonimái

melléknév
  • kezelhető, orvosolható, megmenthető, enyhíthető

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szövegez

ige
  • fogalmaz, formuláz (választékos), szavakba önt, formába önt
  • szerkeszt

tűzkő

főnév
  • kovakő (régies), kova (régies), tűzkova (régies), koha (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyógyítható szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gondoskodik

ige
  • eltart, ellát, istápol, segít, gyámolít, támogat, gondoz, gondját viseli, gondja van (valakire), provideál (idegen), ápol, ápolgat, táplál, törődik (valakivel), foglalkozik (valakivel), felkarol, pártfogol, szemmel tart
  • szorgoskodik, fáradozik, ügyel, vigyáz, tesz (valamiről), utánanéz, karbantart
  • felszerel, biztosít, előteremt, nyújt, szolgáltat

fenomenális

melléknév
  • kitűnő, nagyszerű, kiváló, príma, pompás, felséges, óriási, fantasztikus, szenzációs (bizalmas), kolosszális (bizalmas), isteni (bizalmas)
  • bámulatos, csodálatos, tüneményes, káprázatos, mesés, lenyűgöző

felruház, fölruház

ige
  • felöltöztet, ruhával ellát, kistafíroz (tájnyelvi), kiruház (tájnyelvi)
  • meghatalmaz, képesít, felhatalmaz, (jogot) megad, ráruház, ellát
  • tulajdonít, javára ír, attribuál (idegen)

étet

ige
  • mérgez, megmérgez
  • marat
  • (tájnyelvi): etet, táplál

gyalogság

főnév
  • gyalogkatonaság (régies), infantéria (idegen)

haragszik

ige
  • mérgelődik, bosszankodik, morog, dúl-fúl, acsarkodik, zabol (szleng), vicsorog, dohog, duzzadoz (tájnyelvi), fujakodik (tájnyelvi), horgol (tájnyelvi)
  • neheztel, appehendál (régies), orrol, fúj (bizalmas), pikkel (bizalmas), pipás (valakire) (szleng), kirúg (valakire) Sz: falra mászik, a plafonon van; az orrában van (valami); be van gerjedve; csomót kötött az orrán; dúl- fúl mérgében; ellenszenvvel viseltetik (valaki iránt); emészti a méreg; epét hány; foga van rá; fogát vicsorítja (választékos); forr az epéje; forr benne a lélek; fortyog a dühtől; fortyog benne a harag; görbe szemmel néz (valakire); hülyét kap; konyít reá, mint a rossz ló az országútra; lila a feje; majd megpukkad; majdnem a lúdméreg eszi meg; nehéz szíve van (valakire); nem lát a pipától (szleng); pöszög, mint a kása; rágja a nyelvét; reszket a dühtől; szikrázik a szeme haragjában; szívja magát; tüzet fúj az orra likán; üti a guta; van valami a begyében; vasvillaszemeket mereszt; vöröset lát

paraszt II.

melléknév
  • paraszti, falusi, vidéki
  • (durva): bugris, mucsai (durva), bárdolatlan, faragatlan, durva, goromba, parlagi
  • (tájnyelvi): dísztelen, díszítetlen, mázolatlan, festetlen

előítélet

főnév
  • elfogultság, prejudícium (szaknyelvi), balítélet (régies), megkülönböztetés, intolerancia, dogmatizmus (idegen)

ellenségeskedés

főnév
  • békétlenség, széthúzás, súrlódás, viszály, villongás, gyűlölködés, háborúskodás, harag, neheztelés, marakodás, acsarkodás, kocódás (tájnyelvi), összekülönbözés, konfliktus, veszekedés
  • belviszály, belvillongás, testvérháború, belháború, pártoskodás, pártütés

beszúr

ige
  • beledöf, bedöf, belebök, beledug, beletűz, belenyom
  • beilleszt, betold, beékel, közbevet, közbeiktat, beiktat, interpolál (szaknyelvi)

elszegényedik

ige
  • lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
  • elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)

hatály

főnév
  • érvény, érvényesség, hatályosság, jogerő, törvényerő
  • (régies): erő, erély, nyomaték

hódolat

főnév
  • tisztelet, imádat, alázat, bálványozás, rajongás, csodálat, reverencia (idegen), adoráció (idegen)
  • engedelmesség, meghunyászkodás, megalázkodás, szolgálat, talpnyalás (pejoratív)

kifolyólag

határozószó
  • következtében, következőleg, eredményeként, folyományaként

jog

főnév
  • örökség, juss (tájnyelvi)
  • igény (valamire), jogosultság, jogigény, jogcím
  • jogtudomány
  • jogrend
  • lehetőség, illetékesség
  • felhatalmazás, jogosítvány

gyógyvíz

főnév
  • termálvíz, gyógyforrás, forrásvíz, ásványvíz

gobelin

főnév
  • faliszőnyeg, falikárpit, falikép
  • gobelinhímzés

hálás

melléknév
  • hálatelt, háládatos (tájnyelvi), lekötelezett, viszontszolgálatra kész, hálára kötelezett, hálaadatos (tájnyelvi)
  • hasznos, kifizetődő, bevált, tartós

jégverem

főnév
  • jégpince, hűtőkamra

gyümölcsös I.

főnév
  • kert, gyümölcskert, bongor (tájnyelvi), telek, csemegés (tájnyelvi)

festőművész

főnév
  • festő, képíró (régies), piktor (régies), pingász (tájnyelvi)

handabandázik

ige
  • hangoskodik, henceg, szövegel (szleng), szájaskodik, hőbörög, szájhősködik, háryjánoskodik, halandzsázik (bizalmas), blöfföl (bizalmas), hadovál (szleng), hantál (szleng), hamukál (szleng), nagy hűhót csap (valaminek), nagy garral van, süketel (szleng), karingyál (tájnyelvi)
  • nagyzol, kérkedik, hetvenkedik, felvág (bizalmas)

jérce

főnév
  • jércecsirke, csirke, jércike, pipi, nőmadárka (régies), gérce (tájnyelvi)