hajlít szinonimái

ige
  • görbít, horgaszt, kajlaszt (tájnyelvi)
  • (régies): ragoz, deklinál (szaknyelvi), konjugál (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

profit

főnév
  • nyereség, jövedelem, haszon, értéktöbblet, tőkehaszon (régies), sáp (bizalmas), hozadék (szaknyelvi), kereset, gyarapodás, kihozatal (szaknyelvi), kinyerés (szaknyelvi)

kicsit

határozószó
  • kevéssé, keveset, kissé, alig, kicsinyig (tájnyelvi), kisség (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hajlít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gyerekeskedik

ige
  • bolondozik, idétlenkedik, haszontalankodik, szeleburdiskodik, komolytalankodik, éretlenkedik

fogaskerekű

főnév
  • fogaskerekű villamos, fogaskerekű vasút, hegyi vasút, fogas

férj

főnév
  • az ura (valakinek), az embere (valakinek) (tájnyelvi), férjura, férjeura, a párja (valakinek), apjuk (tájnyelvi), házastárs, házasfél

faszeg

főnév
  • csap, facsap, csapszeg, faék, pecek (bizalmas)

habcsók

főnév
  • habsütemény

házfőnök

főnév
  • gvárdián (régies), perjel, prior, apát

pénztárca

főnév
  • tárca, erszény, buksza (bizalmas), tarsoly (régies), bugyelláris (régies), bugyesz (tájnyelvi), tüsző (tájnyelvi), levéltárca, briftasni (bizalmas), brifkó (szleng)

eltakarodik

ige
  • elmegy, elkotródik, eloldalog, elsomfordál, elsompolyog, elkullog, elinal, eliszkol, elszelel, elfut, elhúzza a csíkot (szleng), elpucol (szleng), elpusztul (valahonnan), eltűnik, elviszi az irháját, elhordja az irháját, eleblábol (tájnyelvi), eltisztul, elpiszkódik (tájnyelvi), elkufercol (tájnyelvi), elsipircel (tájnyelvi)

előtör

ige
  • kitör, előront, kiront, előrohan, kirohan
  • (folyadék, gáz): kizúdul, feltör, kitör, előlövell, kilövell, kiárad, kibuzog
  • (indulat): kirobban, kiszakad

biztató

melléknév
  • bátorító, buzdító, lelkesítő, nógató, noszogató, ösztönző, sarkalló, serkentő
  • ígéretes, kecsegtető, reményre jogosító, sokat ígérő, reménykeltő

emlékezés

főnév
  • visszaemlékezés, visszaidézés, felidézés, visszagondolás, visszatekintés, visszapillantás
  • megemlékezés, kommemoráció (régies)
  • emlékirat, memoár (választékos), naplójegyzet

hempereg

ige
  • hempergőzik, hentereg, hancúrozik, hengergőzik, hengeredik (régies), hemperődik (tájnyelvi), hömpölög (tájnyelvi), hencsereg (tájnyelvi), hengereg (tájnyelvi), gömbörög (tájnyelvi), hánykolódik
  • lustálkodik, fetreng, heverészik, henyél
  • (bizalmas): szeretkezik, szerelmeskedik, bujálkodik, cicázik

húr

főnév
  • (régies): ideg, ín
  • (régies): bél
  • zsinór
  • chorda (idegen)

kioson

ige
  • kimegy, kilopódzik, kiszökik, kisurran, kisuhan, kisettenkedik, kisompolyog, kisunnyog (bizalmas), kiorozkodik (tájnyelvi), kifirren (tájnyelvi), kisajdul (tájnyelvi), kisuttyan (tájnyelvi)

kántor

főnév
  • (egyházi) énekes, hangász (tájnyelvi), elöléneklő (régies)
  • (régies): diák

hajnyírás

főnév
  • hajvágás, nyiratkozás, birkanyírás (tréfás), kopaszítás

gyarmatosító

főnév
  • gyarmatalapító, megszálló, kolonizátor (idegen), konkvisztádor (idegen)

háryjános

főnév
  • szájhős

kajál

ige
  • (szleng): eszik, táplálkozik, falatozik, kosztol (bizalmas), étkezik, zabál (szleng), abrakol (szleng), burkol (szleng), tömi a majmot (szleng)

hallgatás

főnév
  • némaság, hangnélküliség
  • szilencium, nyelvkötés (régies), csend
  • (valakiről, valamiről): mellőzés
  • titoktartás, diszkréció
  • elnémulás, némaság, terméketlenség, szótlanság
  • visszahúzódás
  • szélcsend
  • odafigyelés, hallgatódzás, fülelés, neszelés

folyékony

melléknév
  • cseppfolyós, fluid, folyó, folyós, híg, folyadékszerű
  • gördülő, folyamatos, sima, könnyed, gördülékeny
  • kurzív (szaknyelvi)

hatökör

főnév
  • (durva): barom (durva), ökör (durva), isten barma (durva), címeres ökör (durva), világ marhája (durva), világ állatja (durva), tökkelütött, nehézfejű, buta, korlátolt

kancellár

főnév
  • korlátnok (régies)
  • írnok (régies)
  • kormányfő, miniszterelnök