buta szinonimái

melléknév
  • képtelen, értelmetlen
  • (tájnyelvi): életlen, tompa

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dédszülő

főnév
  • dédi, dédszüle (tájnyelvi), öregszüle (tájnyelvi), igenöregszüle (tájnyelvi)

idejétmúlt

melléknév
  • ósdi, avatag, elavult, régimódi, túlhaladott, elmaradott, maradi, divatjamúlt, ódivatú, ásatag, avas, korszerűtlen, időszerűtlen, levitézlett
  • régi vágású Sz: lejárt róla a világ, mint a régi kétkrajcárosról
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a buta szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bonctan

főnév
  • anatómia

bebőrösödik

ige
  • (tej): bebőrödzik (tájnyelvi), bepillésedik, bepillézik (tájnyelvi), megfölösödik, (jég) becserjegezik (tájnyelvi)

bakacsin

főnév
  • (régies): gyászlepel

állítólag

határozószó
  • a hírek szerint, amint hírlik, azt mondják, azt hallani, azt csiripelik a verebek

bricsesz

főnév
  • lovaglónadrág
  • térdnadrág, sportnadrág

cserekereskedelem

főnév
  • árucsere, termékcsere, adásvétel

komázik

ige
  • pajtáskodik, barátkozik, cimborál, haverkodik (bizalmas), bratyizik (bizalmas), fraternizál (régies), amicázik (régies)
  • bizalmaskodik, tolakodik, konfidenskedik

csiripel

ige
  • csipog, csivitel, csicsereg, énekel, dalol, trillázik, fütyül, csicserél (tájnyelvi), csirimpol (tájnyelvi), zsibol (régies), hangicsál (régies)
  • csacsog, fecseg, locsog, cseveg, beszél, kotyog, karattyol (bizalmas), pletykál

dobban

ige
  • koppan, dübben (tájnyelvi)
  • (szív): ver, rebben (tájnyelvi)

ezelőtt

határozószó
  • azelőtt, régebben, korábban, előbb, egykor, hajdan, hajdanában, valamikor, eddig, régen
  • az imént, ezt megelőzően, nemrégen

elmegy

ige
  • (valamerre): eltávozik, távozik, odébbáll, elvonul, továbbáll, elvitorlázik, elutazik, elsétál, elmarsol (régies), elkotródik, elsomfordál, elsompolyog, elillan, elpályázik (szleng), eldzsal (szleng), kiteszi a lábát, elsiet, eltakarodik, kereket old, ellép, meglép (bizalmas), megpattan (szleng), lelécel (szleng), lekopik (szleng), elhúz (szleng), eltűz (szleng), dobbant (szleng), lelép (szleng), elszelel, elpárolog (szleng)
  • útra kel, útnak indul, útnak ered Sz: veszi a kalapját; hűlt helye támad; szedi a sátorfáját; a távozás hímes mezejére lép; elhúzza a csíkot; elhúzza a szennyest; angolosan távozik
  • odadugja a képét; odatolja a képét
  • (valaminek): beáll, elszegődik, elszerződik, bevonul, felcsap
  • (választékos): meghal, elhuny, elhalálozik, elköltözik, eltávozik az élők sorából
  • elmúlik, eltelik, elfogy, elszalad, tovatűnik, elhalad
  • (szleng): elélvez, kielégül
  • elfogadható, tűrhető, megjárja, jó, kielégítő, elcsúszik

bútorszállító

főnév
  • speditőr (bizalmas)

bolondít

ige
  • szédít (bizalmas), bódít, maszlagol (bizalmas), kormoz (szleng), etet (szleng), elhitet (valakivel valamit), félrevezet, megtéveszt, kijátszik, megcsal, becsap, rászed, lóvá tesz, beugrat, bepaliz (bizalmas), átejt (bizalmas), átver (bizalmas), átdob (szleng), hülyít (bizalmas), szórakozik (valakivel) (bizalmas), átráz (bizalmas), javátít (tájnyelvi)
  • ámít, áltat, hiteget
  • (magába bolondít): elcsábít, behálóz, befűz (bizalmas), elcsavarja a fejét

családfa

főnév
  • származásfa, törzsfa (szaknyelvi), nemzetségtábla
  • eredet, leszármazás, genealógia (idegen), pedigré (idegen)

elkölt

ige
  • felhasznál, kiad, elvásárol, elpazarol, eltékozol, fölél, fölemészt, elver, nyakára hág, fenekére ver (szleng)
  • elfogyaszt, megeszik, ellakmároz (régies)

célegyenes

főnév
  • befutó, finis

befűt

ige
  • begyújt, tüzet rak, (kazánt) felfűt, bedurrant (tréfás), betüzel (tájnyelvi), beböffent (tájnyelvi), bedörrent (tájnyelvi), behevít (tájnyelvi), bekongat (tájnyelvi), bepernyeszt (tájnyelvi)
  • (helyiséget): átfűt, bemelegít, felmelegít
  • (valakinek): elintéz (valamit), megtáncoltat, megszorongat, elbánik (valakivel), kitol (valakivel) (bizalmas), betesz (valakinek) (szleng), alátesz (valakinek) (szleng), betart (valakinek) (szleng)

csavargó II.

főnév
  • vándor, tekergő, vagabund (régies), vagabundus (régies), országfutó (régies), hobó (szleng), bitang, flaszterkoptató (bizalmas), sehonnai, jöttment, naplopó, hajléktalan, csőlakó, csövező, csöves (szleng), csövi (szleng), utcagyerek, utcakölyök, lóti-futi (tájnyelvi), falukolonca (tájnyelvi), faluseprője, lőcsöngörcs (tájnyelvi)

elles

ige
  • beles, lenéz, lemásol
  • eltanul, kiles, kitalál, kifigyel (bizalmas)