gyors I. szinonimái

melléknév
  • azonnali, rögtöni, sürgős, operatív, mielőbbi, haladéktalan, prompt, gördülékeny, sietős, rohanó
  • hirtelen, hamar, futó, röpke, odavetett
  • szapora, heves, nagyfokú

gyors II. szinonimái

főnév
  • gyorsvonat, expresszvonat, expressz (bizalmas), bolondgőzös (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elhajlít

ige
  • meghajlít, elgörbít, deformál, elferdít, eltorzít

egér

főnév
  • házi egér, mezei egér, pocik (tájnyelvi), gözü (tájnyelvi)
  • (lovon): gümő, daganat, duzzanat
  • (szleng): csaló, szélhámos
  • (szleng): gyáva
  • kurzormozgató (szaknyelvi)
  • (noteszgépen) pöcök, pocok (tréfás)
  • (szleng): újonc, kopasz (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyors szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gödény

főnév
  • pelikán

fénylik

ige
  • ragyog, csillog, csillámlik, világít, világol (régies), fényellik (régies), fényeskedik (régies), csillaglik (régies), sziporkázik, villódzik, villózik, tündököl, tündöklik, pislákol, pilácsol (tájnyelvi), glancol (tájnyelvi), sajog (régies)
  • (nap) süt
  • (arc): ragyog, sugárzik

felszabadít, fölszab

ige
  • megszabadít, kiszabadít, szabaddá tesz, szabadon enged, szabadon bocsát, szabadlábra helyez, kienged, elbocsát
  • felment, visszafoglal, visszahódít, visszaszerez, visszavesz
  • fölment, mentesít, megvált, kivált
  • (veszélyt) elhárít
  • egyenjogúsít, emancipál (idegen)
  • önállósít, nagykorúsít
  • (tájnyelvi): megpofoz, megver

evangélista

főnév
  • evangéliumszerző
  • hittérítő

gyár

főnév
  • üzem, vállalat, telep, ipartelep, fabrika (régies)

hárem

főnév
  • ágyasház (régies), asszonylak (régies), nőlak (régies), hölgylak (régies), szeráj

párhuzam

főnév
  • összehasonlítás
  • párhuzamosság, paralelizmus
  • hasonlóság, megfelelés, analógia, egyezés

élőlény

főnév
  • teremtmény, ember, állat, növény, kreatúra (pejoratív), lény, pára

ellop

ige
  • elvesz, eltulajdonít, elsikkaszt, elidegenít, elrabol, elemel, elcsór (szleng), elcsen, elbitorol, megcsap (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), megfúj (szleng), elköt, elsinkófál (bizalmas), bezsebel, elhappol (szleng), eloroz, pártját fogja (régies), eltüntet, elkommunizál, megléptet (bizalmas), meglógat (bizalmas), elzabrál (bizalmas), elszajrézik (szleng), megcsap (szleng), meglovasít (szleng), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)
  • plagizál

betekintés

főnév
  • benézés, belátás, bepillantás, bekukkantás, bekukucskálás
  • tanulmányozás, tájékozódás, vizsgálat

elszundít

ige
  • elbóbiskol, elszunnyad, elszundikál, elszenderedik, elszöntyörödik (tájnyelvi), elalszik, elnyomja az álom

hatástalan

melléknév
  • eredménytelen, sikertelen, meddő, hasztalan, kárba veszett, haszontalan, ineffektív (idegen) Sz: annyit ér, mint halottnak a szenteltvíz; annyi, mint jégverés ellen a miatyánk; annyi, mint süketnek a jóreggelt
  • erőtlen, szesztelen (régies), színtelen, szürke, gyenge, unalmas

hold2

főnév
  • hód (tájnyelvi), ekealja (tájnyelvi)

kígyózik

ige
  • kanyarog, kanyarodik, tekereg, tekergőzik, csavarodik, kunkorodik, kacskaringózik, gyűrűzik

jóképű

melléknév
  • vonzó, csinos arcú, megnyerő, jóvágású
  • szemrevaló, kellemes, tetszetős, mutatós

gyorsul

ige
  • fokozódik, felélénkül, megnő
  • élénkül, frissül

gondnokság

főnév
  • kuratórium, felügyelőség, felügyelet
  • gyámság, gyámkodás, kuratéla (régies)

hallgat

ige
  • figyel, fülel (bizalmas), fülét hegyezi, fülét kinyitja, figyelemmel kísér, meghallgat, figyelmez (régies), hallgatódzik, hallgatkozik (tájnyelvi)
  • (valakire, valamire): szót fogad, csüng (valakin), ragaszkodik (valakihez), engedelmeskedik (valakinek), figyelembe vesz, hajlik
  • tűr, eltűr, lenyel (bizalmas), vesztegel (régies), lapul (pejoratív), kushad (bizalmas), kussol (durva), tartja a pofáját (durva)
  • visszahúzódik, csendben van, meg se mukkan, megkukul (bizalmas), elnémul Sz: hallgatásba merül, hallgatásba burkolózik, befogja a száját; csomót köt a nyelvére; egy szót se szól, azt is halkan mondja; egy kukkot sem szól; elfagyott a beszélő sípja; fél, hogy megfázik a nyelve; fülel, mint nyúl a bokorban; hallgat, mint a csuka; hallgat, mint a nagyharang nagypénteken; hallgat, mint a sült hal; hallgat, mint a néma harang; hitelbe beszél; ki nem vehetsz egy szót belőle; lakat van a száján; nem szól, mint a fa; néma, mint a sír; ókumlál, mint a nyúl; se kukk, se bakk; vizet vesz a szájába
  • látogat (előadást), eljár (előadásra)

jelenlét

főnév
  • tartózkodás, megjelenés, meglét, ottlét, részvétel, prezencia (régies)(régies)

háborgó

melléknév
  • viharos, zivataros, örvénylő, tajtékos, fergeteges, dühöngő, zaklatott, felkavart, felbőszült, fodrosodó, szilaj, vad, zabolátlan, féktelen, hánykódó
  • lázadó, zavargó, békétlen, zendülő, zajongó, csendetlen (régies), veszekedő, csendzavaró, viszálykodó, elégedetlen, forrongó, nyugtalan
  • indulatos
  • émelygő, kavargó, kevergő, kóválygó

fiatal I.

melléknév
  • fiatalka, ifjú, ifjúdad (régies), kiskorú, fiatalkorú, éretlen, zöldfülű, gyermeteg, gyermekded (régies), hátulgombolós (pejoratív), ugrifüles (bizalmas), pisis (pejoratív), taknyos (bizalmas), tejfölösszájú (pejoratív), csiribiri (tájnyelvi)
  • friss, zsenge, zöld, gyenge (tájnyelvi), csivatag (tájnyelvi)

hangsúly

főnév
  • nyomaték, akcentus, emfázis (szaknyelvi), hangnyomaték
  • hangsúlyozás
  • hanglejtés
  • kiemelés, fontosság

jogilag

határozószó
  • jog szerint, jogosan, de jure, juridice (szaknyelvi)