gerezd szinonimái

főnév
  • cikk, cikkely, csúcsa (tájnyelvi)
  • szelet, karéj, darab
  • szőlőfürt, biling (tájnyelvi)
  • (régies): rovátolás, barázdálás, völgyelés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felkiált, fölkiált

ige
  • elkiáltja magát, felordít, felüvölt, felkurjant, felrivall, felsikolt, felvisít, felcsattan, feljajdul, kifakad, elbődül, kitör, rikkant, megsivall (tájnyelvi), felacsarkodik (tájnyelvi)
  • felkiabál, felszól

kántor

főnév
  • (egyházi) énekes, hangász (tájnyelvi), elöléneklő (régies)
  • (régies): diák
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gerezd szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

furdal

ige
  • fúrogat, lyuggat
  • furkál, áskálódik (bizalmas)
  • piszkálódik, szurkál, csipkelődik
  • gyötör, nyugtalanít, kínoz, mardos, rág, tépdes
  • (tájnyelvi): csalogat, vonz

félig-meddig

határozószó
  • valamennyire, annyira-amennyire, valamelyest, félig, felébe, alig-alig, mintegy, látszólag, nagyjából, felületesen, felszínesen, tűrhetően, futólag, hanyagul, rendetlenül, félbe-szerbe (tájnyelvi), feléből-harmadából (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félsehogysem (tájnyelvi), félszakosan (tájnyelvi), fennedén (tájnyelvi)

felbiztat, fölbiztat

ige
  • felbátorít, fellelkesít, buzdít, serkent, sarkall, ösztönöz, rávesz (valakit, valamire), rábeszél, rábír
  • felbujt, feltüzel, felheccel, felkontat (tájnyelvi) Sz: felkeni a hasát; lovat ad (vki alá); szárnyakat ad (valakinek)

említ

ige
  • felemlít, megemlít, megjegyez, említést tesz, szóba hoz, szóvá tesz, előhoz, előhozakodik (valamivel), felhoz, előszámlál, érint (választékos), felvet, idéz, céloz, utal, hivatkozik, kitér, pedz

garat

főnév
  • torok, pharynx (szaknyelvi)
  • nyelőcső, nyeldeklő (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): torkolat, beömlőnyílás, száj

háborgó

melléknév
  • viharos, zivataros, örvénylő, tajtékos, fergeteges, dühöngő, zaklatott, felkavart, felbőszült, fodrosodó, szilaj, vad, zabolátlan, féktelen, hánykódó
  • lázadó, zavargó, békétlen, zendülő, zajongó, csendetlen (régies), veszekedő, csendzavaró, viszálykodó, elégedetlen, forrongó, nyugtalan
  • indulatos
  • émelygő, kavargó, kevergő, kóválygó

összecsődít

ige
  • összeharangoz, összetrombitál, összedobol, összekolompol, összekürtöl, egybegyűjt, összehív, összeterel, gyülekeztet, felsorakoztat, egybecsődít, becsődít, összetoboroz, összevon, összeszed, összegyűjt

elgyötör

ige
  • megkínoz, elkínoz, meggyötör, elöl, megvisel

elégedettség

főnév
  • megelégedettség, megnyugvás, kiegyensúlyozottság, béke, jókedv, derű, vidámság, boldogság, gondtalanság, léleknyugalom (régies), kielégültség

békekötés

főnév
  • békeszerződés, békeegyezmény, békealku (régies)

ellenszegül

ige
  • ellenáll, ellentmond, szembeszegül, szembehelyezkedik, szembeszáll, ujjat húz (valakivel), visszautasít, megtagad, tiltakozik
  • visszaszól, felesel, akaratoskodik, makacskodik, megmakacsolja magát, nyakaskodik, berzenkedik

hajó

főnév
  • vízi jármű, csónak, bárka, vízibusz, vitorlás
  • templomhajó
  • szedőhajó (szaknyelvi)

házbér

főnév
  • lakbér, bérleti díj

keresztel

ige
  • elnevez, nevet ad
  • (bort): pancsol, hígít, hamisít, vizez

iránti

melléknév
  • szembeni (bizalmas)

germán

melléknév, főnév
  • teuton, német

frissít

ige
  • üdít, élénkít, megújít, frissel (tájnyelvi)
  • hűsít
  • (szaknyelvi): készel, színít, finomít

gyepű

főnév
  • sövény, kerítés
  • határ, határsáv, országhatár

ing2

ige
  • ingadozik, inog, hajladozik, leng, hajlong, reng, rengedez (régies), dülöng, dől, imbolyog, billeng, tántorog, himbálódzik, himbálózik
  • (vízen): ring, ringatózik

gót

melléknév
  • (betű, írás): fraktúr
  • csúcsíves, gótikus

felmenő, fölmenő II.

főnév
  • ős, előd

gyönyörködik

ige
  • élvez, csodál, bámul, betelik (valamivel), nem tud betelni vele, tetszeleg, hizlalja a szemét, legelteti a szemét (valakin, valamin), gusztál (régies), örömét leli

ipar

főnév
  • mesterség, kézművesség, céh (régies)
  • indusztria (idegen), gyártás, gyáripar
  • iparág, szakma, ágazat (szaknyelvi)
  • (bizalmas): iparengedély, iparigazolvány
  • (régies): iparkodás, igyekezet, törekvés, szorgalom, tevékenység