gumó szinonimái

főnév
  • dudorodás, csomó, gümő (tájnyelvi), kinövés, bütyök, dudor, daganat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bejáratos

melléknév
  • járatos, bennfentes, otthonos, beavatott, általjárós (tájnyelvi), benyalatos (tájnyelvi), benyalós (tájnyelvi), járós (tájnyelvi)

bemutató

főnév
  • premier, bemutatkozás, színre lépés
  • parádé, díszszemle, díszfelvonulás, díszmenet, szemle, mustra (régies), kiállítás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gumó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gázló

főnév
  • zátony, átkelő, átkelőhely

felsülés, fölsülés

főnév
  • kudarc, szégyen, megszégyenülés, csalódás, bukás, balsiker, vereség, blama (idegen), blamázs, baklövés, baki (bizalmas), leégés (bizalmas), csőd, fiaskó, égés (szleng), szívás (szleng), lebőgés (szleng)

feljelentés, följele

főnév
  • feladás, árulás, beárulás, besúgás, lebuktatás (szleng), leleplezés, vád alá helyezés, vádolás, panasz, feldobás (szleng), beköpés (szleng), denunciálás (idegen)

ért

ige
  • felfog, megért, hall, felér ésszel, átlát, lát, tisztán lát, leesik a tantusz (szleng), veszi a lapot (bizalmas)
  • kapiskál (bizalmas), sejt, pedz (bizalmas)
  • (valamit valamire): vonatkoztat, tulajdonít, ráért, hozzáért
  • (valamihez): jártas (valamiben), bennfentes (valamiben), konyít (valamihez), a kisujjában van, hajaz (valamihez), mestere (valaminek), kiismeri magát (valamiben), fekszik (valakinek), ismer, ken-vág, üt-vág Sz: tudja a tempót

gondozott

melléknév
  • ápolt, rendes, rendezett, rendben tartott, takaros, tiszta, nett (bizalmas), jó karban levő

halkít

ige
  • tompít, gyengít, csendesít, elnyel, csillapít

pác

főnév
  • páclé, szósz, csáva, csávázólé, cserzőlé
  • baj, kellemetlenség, slamasztika, szorult helyzet, kutyaszorító, kulimász (bizalmas), lekvár (szleng)

ellenőrző II.

főnév
  • ellenőrző könyv, index, ellenem őrző (bizalmas), árulkodó (bizalmas), jegytár (bizalmas), szálkatartó (bizalmas), szamárpasszus (szleng), szamárkönyv (szleng)

élhetetlen

melléknév
  • gyámoltalan, tehetetlen, lehetetlen, ügyetlen, mafla, együgyű, mulya, málé, bamba, pipogya, anyámasszony katonája, tutyimutyi (bizalmas), lepényszájú (tájnyelvi), bibasz (régies)
  • (régies): erőtlen, tehetetlen, nyurga, nyápic, vézna, vanyiga (tájnyelvi)

benépesít

ige
  • betelepít, kolonizál
  • megtölt, betölt, telezsúfol, teletöm

előrehalad

ige
  • előremegy, előrelép, előrejut, előretör, előrenyomul, előbbre jut
  • (idő): múlik, telik, szalad
  • fejlődik, boldogul, érvényesül

hangzás

főnév
  • csengés, zengzet (választékos)

hibbant

melléknév
  • őrült, eszelős, gyengeelméjű, elmebeteg, megbomlott agyú, ütődött (bizalmas), buggyant (szleng), megzavarodott, megháborodott, féleszű, félcédulás, félkegyelmű, hiányzik egy kereke, eszeficamodott, agyalágyult, hülye, bolond, gyagyás, dilis, lökött (szleng), flúgos (szleng), meg van húzatva, bogaras, eceboca (tájnyelvi), csihés (tájnyelvi)

kiállít

ige
  • kirak, kitesz, exponál (idegen), bemutat, prezentál, mutogat, közszemlére tesz, csillogtat, fitogtat
  • kizár, kiküld, eltilt, letilt
  • elkészít, megalkot
  • megír, megszövegez
  • rendelkezésére bocsát, kitölt

járadék

főnév
  • juttatás, életjáradék, évdíj (régies), járandóság, hópénz (régies), apanázs (régies), segély, adomány, támogatás, szubvenció (szaknyelvi), alamizsna, zsebpénz
  • nyugdíj, penzió (régies)
  • jövedelem, hozadék

gurigázik

ige
  • ide-oda görget, karikázik

garat

főnév
  • torok, pharynx (szaknyelvi)
  • nyelőcső, nyeldeklő (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): torkolat, beömlőnyílás, száj

hadicsel

főnév
  • hadifurfang, hadifortély, stratagéma (régies)

iszik

ige
  • iddogál, iszogat, italozik, poharazik, kortyol, kortyant, kortyint, hörpint, húz, fogyaszt, hörpöl, felhajt, szlopál (szleng), csöll (tájnyelvi), hüböl (tájnyelvi)
  • lefetyel (állat)
  • alkoholizál, iszákoskodik, részegeskedik, kocsmázik, vedel, nyakal, poharazgat (bizalmas), locsolgatja a torkát (bizalmas), öblöget (szleng), kvaterkázik (régies), ürítgeti a poharat (bizalmas), tankol (szleng), piál (szleng), gyantáz (szleng), tütül (szleng), tütükél (szleng), tintázik (szleng), trinkel (szleng), lőtyöl (tájnyelvi), gödényezik (tájnyelvi) Sz: iszik, mint a gödény; jó huzata van; elissza az orrát a két szeme közül; nem a csizmába tölti a bort; borvirág a tulipánja; akkor látott vizet, amikor a bába megmosdatta; elinná az Isten köpönyegét is; gyakran látja a korsó fenekét; megy belé az ital, mint bőgőbe a húszas; lökd meg, bor buggyan belőle; abba a templomba jár, ahol poharakkal harangoznak
  • magába szív, magába fogad, élvez

gyengeelméjű

melléknév, főnév
  • bolond, hibbant, agyalágyult, félkegyelmű, elmegyenge, beszámíthatatlan, féleszű, félcédulás, félnótás, fogyatékos, tökéletlen, ütődött (bizalmas), hígeszű (durva), hígvelejű, idióta, hülye, őrült, együgyű
  • kretén (szaknyelvi), debilis (szaknyelvi), imbecillis (szaknyelvi)

felüdül, fölüdül

ige
  • felfrissül, feléled, megújul, regenerálódik, rekreálja magát (szaknyelvi)
  • (régies): felébred, ocsúdik, serken

hajóépítés

főnév
  • hajógyártás

izzít

ige
  • hevít, melegít, szít, lángra lobbant, tüzesít
  • fülleszt (szaknyelvi), felkokszol (szaknyelvi), begyújt, befűt