felötlik, fölötlik szinonimái

ige
  • eszébe villan, felvillan, felmerül, átsuhan, átvillan, feltámad, felböffen (tájnyelvi)
  • szembetűnik, szembeötlik, szembeszökik, kirí, szemet szúr

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

derű

főnév
  • napsütés, napfény, verőfény, világosság, ragyogás, csillogás
  • derültség, megelégedettség, jókedv, vidámság, élénkség, életkedv, elevenség, életöröm, ujjongás, boldogság
  • jókedv, vígság, derültség, nevetés, kacagás

minimum

határozószó
  • legalább, legkevesebb, legszerényebb számítás szerint(tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felötlik, fölötlik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feldől, földől, feld

ige
  • felborul, felbillen, felbukik, felfordul, eldől, ledől (farakás), elborul (tájnyelvi)

elvet

ige
  • eldob, elhajít, elrepít, ellódít, ellök (tájnyelvi)
  • sutba dob, félrevet, megtagad
  • elutasít, visszautasít, ellenez, visszadob, leszavaz
  • elhint, elveteményez (tájnyelvi), elültet, eltesz (tájnyelvi), elszór (tájnyelvi)

első II.

főnév
  • éllovas, listavezető, bajnok, győztes, nyertes

elbánik

ige
  • kibabrál (valakivel) (bizalmas), kicsinál (valakit) (szleng), megtáncoltat, leszámol, elintéz, kitol (valakivel), kifog (valakin), helybenhagy, befűt (valakinek), betesz (valakinek), adjusztál (tájnyelvi), kipitykéz (tájnyelvi), kiszúr (bizalmas) Sz: ellátja a baját; elintézi a baját; ellátja a dolgát (régies); elveri rajta a port; elhúzza a nótáját; ráhúzza a vizes lepedőt; megtanítja kesztyűbe dudálni
  • megbirkózik, legyűr, megold, elintéz, végére jár (valaminek)

feljelentés, följele

főnév
  • feladás, árulás, beárulás, besúgás, lebuktatás (szleng), leleplezés, vád alá helyezés, vádolás, panasz, feldobás (szleng), beköpés (szleng), denunciálás (idegen)

foglár

főnév
  • börtönőr, fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), fegyőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)

nekimegy

ige
  • beleütközik, nekiütközik, belebotlik, hozzáütődik, odavágódik, odacsapódik, nekihajt, nekiszalad, nekifut, belerohan, elgázol, felborít, elüt
  • megtámad, nekiesik, nekiront, nekiugrik, nekitámad, rátámad, megrohan, szembeszáll, ráripakodik, odamond, beolvas (valakinek)
  • hozzáfog, belevág, hozzálát, nekikezd

dáma

főnév
  • hölgy, úrinő, úrhölgy, úrihölgy, delnő (régies), lady (idegen), naccsága (pejoratív)
  • dámajáték
  • (tájnyelvi): ringyó (durva), szajha, kurva

csontváz

főnév
  • tetemváz (régies), szkeleton (idegen)
  • csontrendszer, csontozat
  • (pejoratív): csontkollekció, gebe, madárijesztő, csont és bőr, saját maga árnyéka, egyszálbél, piszkafa, paszulykaró (tájnyelvi), konyhagyalázó (tájnyelvi)
  • halál, kaszás

altató I.

melléknév
  • álmosító, álomhozó
  • kábító, narkotizáló (szaknyelvi)
  • nyugtató, andalító, zsongító

díszeleg

ige
  • díszlik, ékeskedik
  • (rosszallóan) éktelenkedik, csúfoskodik, dísztelenkedik (választékos)
  • pompázik, parádézik, feszít (bizalmas), hivalkodik, flancol (szleng)

forgószél

főnév
  • ciklon, tornádó, orkán, hurrikán (szaknyelvi), tájfun, tromba (szaknyelvi), burana (szaknyelvi), szélörvény, széltölcsér, örvény (régies), boszorkányszél (régies)

gitározik

ige
  • penget

internacionális

melléknév
  • nemzetközi

házasít

ige
  • megházasít, összead, esket
  • nősít
  • kiházasít, férjhez ad

felpróbál, fölpróbál

ige
  • hozzámér, hozzáilleszt

felbiztat, fölbiztat

ige
  • felbátorít, fellelkesít, buzdít, serkent, sarkall, ösztönöz, rávesz (valakit, valamire), rábeszél, rábír
  • felbujt, feltüzel, felheccel, felkontat (tájnyelvi) Sz: felkeni a hasát; lovat ad (vki alá); szárnyakat ad (valakinek)

feszes

melléknév
  • kifeszített, megfeszített, sima
  • testhez álló, szoros, szűk, feszülő, passzent (bizalmas), passzentos (bizalmas)
  • merev, kimért, szertartásos, előírásos, hűvös, tartózkodó, rideg, hivatalos, katonás
  • feszített, megfeszített, fokozott, megerőltető

határsáv

főnév
  • határövezet, határzóna, határvidék, gyepű

félt

ige
  • aggódik, óv, őriz, vigyáz, ügyel

émelyeg

ige
  • háborog, kevereg (tájnyelvi), kavarog (tájnyelvi)
  • émelyedik, felfordul a gyomra, felkavarodik a gyomra, hányingere van, undorodik

fixíroz

ige
  • bámul, mereszti a szemét, megfigyel, méreget, szemez (bizalmas)
  • rögzít, fixál

hazaér, hazaérkezik

ige
  • hazajut, hazamegy, hazajön, hazakerül, hazatér, révbe érkezik, hazavergődik, hazakecmereg (bizalmas), hazakerekedik (tájnyelvi), hazavágódik (tájnyelvi)
  • visszajut