halkít szinonimái
ige
- tompít, gyengít, csendesít, elnyel, csillapít
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
gyötrelmes
melléknév
- kínzó, sanyarú, nyomorúságos, fájdalmas, keserves, gyötrő, lesújtó, leverő
- fárasztó, nehéz
fonák II.
főnév
- (birtokszóként): visszája, hátoldala
- (teniszben): fonákütés, backhand (szaknyelvi)(szaknyelvi)
fejletlen
melléknév
- éretlen, kiforratlan, kezdetleges, tökéletlen, kezdeti, kialakulatlan, primitív, embrionális (idegen)
- csenevész, satnya, elmaradott, csökevényes, visszamaradott, silány, nyamvadt, rudimentális (szaknyelvi), nyápic, csefre (tájnyelvi), cseplesz (tájnyelvi), csögbög (tájnyelvi), nyevere (tájnyelvi), csökött (tájnyelvi)
pikoló
főnév
- kisfuvola, pikula (régies)
- söröspohár
- (régies): szimpla (kávé)
- (régies): borfiú (régies), pincérfiú, pincértanuló
elsötétül
ige
- elsötétedik, besötétedik, besötétül, elfeketedik, elborul, beborul, elhomályosul, elködösül
boldogul
ige
- előrelép, előrejut, előremegy, előlép, avanzsál (idegen), előretör, halad, érvényesül, érvényre jut, viszi (valamire), érvényt szerez, gyarapszik, fejlődik, erősödik, sikert arat, virágzik, virágját éli, prosperál, célt ér, emelkedik, föllendül, jól megy (valakinek), reuzál (idegen) Sz: felviszi az Isten a dolgát; zöld ágra vergődik; életmagra kap (tájnyelvi); dűlőre jut; emelkedik a szamárlétrán (pejoratív)
- (valamivel): elintéz (valamit), megbirkózik (valamivel)
hídfő
főnév
- támpillér, hídpillér, hídláb, ellenfal, támfal, támoszlop
- (szaknyelvi): hídfőállás, támaszpont, állás
idegösszeomlás
főnév
- ideg-összeroppanás, idegkimerültség, idegkimerülés, kiborulás (bizalmas), neurózis (szaknyelvi)
kisgyerek, kisgyerme
főnév
- gyerek, gyermek, palánta, emberpalánta, csemete, csimota (tájnyelvi), pulya (tájnyelvi), kispulya (tájnyelvi), kiscseléd (tájnyelvi), kölyök, poronty, bébi, bambino (idegen), apróság, csöppség, kicsi, kicsike, pici
- csipisz, pocok, tökmag, tücsök, prücsök, vakarcs, görcs, törpe
hallgatag
melléknév
- kevés beszédű, szűkszavú, kevés szavú, szótalan, magának való, szótlan, csöndes, szófukar, zárkózott, tartózkodó
- fanyelvű (tájnyelvi), kuka (bizalmas), gönye (pejoratív, tájnyelvi), kakukkferkó (tájnyelvi) Sz: okos malom; hitelbe beszél; csendes, mint a sík mező; szavát se lehet venni; lenyelte a nyelvét; fogóval kell belőle kihúzni a szót; ínyéhez ragadt a nyelve; hallgat, mint hal a vízben; elvitte a cica a nyelvét; aranyért méri szavát; úgy beszél, mintha pénzen venné a szót; kettőre se felel egyet
- csendes, nesztelen, néma, halk, hangtalan, zajtalan
gyors I.
melléknév
- azonnali, rögtöni, sürgős, operatív, mielőbbi, haladéktalan, prompt, gördülékeny, sietős, rohanó
- hirtelen, hamar, futó, röpke, odavetett
- szapora, heves, nagyfokú
hátralék
főnév
- tartozás, adósság, teher, restancia (bizalmas), elmaradás, késedelem, hátralevőség, kinnlevőség
kanyarulat
főnév
- kanyar, kanyarodás, kandarulat (tájnyelvi), görbület, hajlat, ív
- tekerület, tekervény, fordulat
hangulat
főnév
- kedv, kedély, kedélyállapot, lelkiállapot, hangoltság, diszpozíció (szaknyelvi)
- jókedv, vidámság, spicc (bizalmas), eufória, egzaltáció (régies), felfokozottság
- légkör, közvélemény, közhangulat
fő I.
főnév
- fej, kobak (bizalmas), koponya, észtok (szleng), tök (szleng)
- kalász, buga
- személy, tag, ember
házitanító
főnév
- magántanító, magántanár, nevelő, instruktor (régies), korrepetítor, preceptor (régies)
kardinális1
melléknév
- alapvető, fontos, tényleges, meghatározó, létfontosságú, kulcsfontosságú, nagy fontosságú, lényeges, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, fő, döntő, sarkalatos, fundamentális, szubsztanciális (szaknyelvi), szerves, konstitutív (szaknyelvi)