gáncsoskodik szinonimái

ige
  • hibát keres, akadékoskodik, a kákán is csomót keres, akadályokat gördít az útjába (valakinek), kerékkötője (valaminek)
  • kötözködik, kötekedik, nehézségeket támaszt, aprólékoskodik, kukacoskodik, okvetetlenkedik, bakafántoskodik (régies), szarakodik (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

leüt

ige
  • lever, ledob, lelök, ledönt, lesodor, letaszít, lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi)
  • (ütéssel): leválaszt, levág, lecsap
  • leterít, lebunkóz, agyonüt, letaglóz, lesújt, földre terít, kifektet (szleng), megborít (szleng), padlót fogat (valakivel) (szleng)
  • lecsalaváz (szleng)
  • (figurát): kiüt, leszed, levesz
  • (földbe): rögzít, lever, lezuhol (tájnyelvi)

hidegpadló

főnév
  • cementpadló, műkő
  • kőpadló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gáncsoskodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

föl2

főnév
  • (ételen): hártya, bőr
  • java, legjava, színe

felelős I.

melléknév
  • kezeskedő, jótálló
  • felelősségteljes, fontos
  • bűnös

fegyelmez

ige
  • nevel, rendszabályoz, reguláz, fenyít, büntet, ráncba szed, kordában tart, kézben tart, féken tart, zaboláz, kordáz (régies), abriktol (régies)
  • üt, ver, páhol (bizalmas), tángál

elvarázsol

ige
  • elváltoztat, átváltoztat, átvarázsol
  • elbájol, elbűvöl, megbűvöl, megigéz, megbabonáz, elszédít, megdelejez (választékos), lenyűgöz, megejt, megboszorkányoz, magával ragad, elragad, lebilincsel

függés

főnév
  • lógás, csüngés, fityegés
  • függőség, kiszolgáltatottság, alárendeltség, alattvalóság (régies), alávetettség, dependencia (idegen), függelem (szaknyelvi)

gyomorfájás

főnév
  • gyomorbántalom, hasfájás, hasi fájdalom (régies), bélfájdalom (régies)
  • gyomoridegesség

önzés

főnév
  • egoizmus (idegen), önösség (régies), individualizmus (idegen), énközpontúság, önszeretet, önérdek, egocentrikusság, egocentrizmus (idegen), énkultusz, nárcizmus (idegen)
  • számítás

elenged

ige
  • elereszt, kienged, kiereszt
  • (elengedi magát): kienged, lazít
  • szabadon enged, szabadon bocsát, szabadjára enged, elold, elköt
  • útnak indít, útra bocsát
  • elbocsát
  • elmulaszt, elszalaszt
  • (régies): megbocsát, elnéz, megenged (régies)

eladósodik

ige
  • tartozik (valakinek), adósságba veri magát, túlköltekezik, leég (szleng) Sz: nyakig úszik az adósságban; teste-lelke zálogban van

beesik

ige
  • beleesik, bedől, beledől, befordul, belefordul, belepottyan, belehuppan, belezuhan, beleszédül, beroskad, beleroskad, beletántorodik, beborul, beleborul, bedől (tájnyelvi), beledől (tájnyelvi), bebükken (tájnyelvi)
  • (eső): befolyik, becsorog, becsepeg, beszivárog, behull, bever, becsap, bevág
  • bebukik, bebotlik, befut, bezuhan, besuppan (tájnyelvi) Sz: bevágódik, mint a féltégla (tréfás)
  • (arc): soványodik, belapul
  • (szem): karikásodik

elit I.

melléknév
  • első osztályú, kiváló, exkluzív, válogatott
  • rangos, úri, arisztokratikus, kékvérű, előkelő

habitus

főnév
  • alkat, lelkialkat, érzület, magatartás, viselkedésmód, modor, szokás
  • megjelenés, termet, testalkat
  • öltözék, viselet, ruházat

határállomás

főnév
  • határátkelő, átkelő, határváros, határátlépő hely

kengyelfutó

főnév
  • futár (régies), hírnök, hírvivő, kurír (régies), gyorsfutár (régies)
  • pajzshordozó, fegyverhordó, csatlós

indítóok

főnév
  • ok
  • indíték, indíttatás, indok, hajtóerő, mozgatóerő, mozgatórugó, motívum, alap, momentum, impulzus, stimulus

garázda I.

melléknév
  • durva, erőszakos, vad, agresszív, féktelen, duhaj, duhajkodó, verekedő, kötekedő, huligán, vandál, krakéler (régies), balhés (szleng), vaddisznó (bizalmas), radó (tájnyelvi)

forradás

főnév
  • heg, sebhely, var, varrat, hegedés, hegesedés, forrács (tájnyelvi), derce (tájnyelvi), gyürke (tájnyelvi), kukuc (tájnyelvi)

gumó

főnév
  • dudorodás, csomó, gümő (tájnyelvi), kinövés, bütyök, dudor, daganat

iktató I.

melléknév
  • bevezető, besoroló, befogadó, betoldó, bejegyző, lajstromozó (régies), sorszámozó, kodifikáló (idegen)

géprész

főnév
  • gépelem, gépalkatrész

felhajt, fölhajt

ige
  • felemel, fellebbent
  • feltűr, feltűz, felgyűr, megrövidít, megkurtít, felvarr, visszahajt
  • felkerget, felűz, felzavar, felterel, fölver, felhajszol (bizalmas), megszalaszt
  • előteremt, megszerez, megkeres, megkerít, előkerít, kikerít (tájnyelvi), kiugraszt, felkutat, kiszimatol, felhajhász (tájnyelvi), jár (valami után), érdeklődik, tudakozódik
  • lenyel, felhörpint, leönt (bizalmas), lehajt, lehajít, bedob, behajít, bevág, benyakal, megiszik, kiiszik, behörpöl (régies), felhöppent (régies), felkortyolgat (régies)
  • becsíp, berúg

gyász

főnév
  • gyászolás, gyászolkodás (tájnyelvi)
  • szomorúság, bánat, fájdalom, lesújtottság, keserűség, keserv, siratás, jajszó
  • gyászruha, gyászöltözet
  • gyászszalag
  • gyászidő, gyászév

impulzus

főnév
  • hatás, lökés
  • ösztönzés, indítás
  • (szaknyelvi): mozgásmennyiség