felsőbbrendű szinonimái

melléknév
  • magasabb rendű, fejlettebb, tökéletesebb, különb, értékesebb
  • természetfölötti

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ambulancia

főnév
  • járóbeteg-rendelés
  • járóbeteg-rendelő, mozgókórház, kötözőhely

leszámol

ige
  • megszámol, leszámlál, leolvas
  • leszurkol (bizalmas), lepenget (szleng)
  • leszámít, elvesz
  • elszámol, elrendez
  • kilép, felmond
  • (valakivel): elégtételt vesz, bosszút áll, elbánik (valakivel), megtorol
  • megöl, kivégez
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felsőbbrendű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felfedez, fölfedez

ige
  • észrevesz, talál, lel, rábukkan, meglát, felderít, megpillant, felismer, rájön, ráakad, nyitjára akad
  • feltár, felkutat, napvilágra hoz, közzétesz
  • megalkot, megteremt, létrehoz
  • (régies): felfed, leleplez

emberül

határozószó
  • derekasan, becsületesen, tisztességesen

elszökik

ige
  • megszökik, elinal, meglóg (bizalmas), elfut, megugrik (bizalmas), megfutamodik, odábbáll, kereket old, elmenekül, elszalad, eloson, elillan, elsurran, ellopódzik, eltűnik, eliramodik, elrohan, nyakába vesz (valamit), eltávozik, eliszkol, elslisszol (bizalmas), meglép (bizalmas), lelép (bizalmas), elpárolog (bizalmas), felveszi a nyúlcipőt (bizalmas), elkalapol (tájnyelvi), elriszel (tájnyelvi), elsittyen (tájnyelvi), elorozkodik (tájnyelvi), elsuttyan (tájnyelvi), dobbant (szleng), megpattan (szleng), lelécel (szleng), eldönget, elporol (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), elpucol (szleng), lefalcol (szleng)

eldöntetlen

melléknév
  • függőben lévő, lezáratlan, megoldatlan, problematikus, elintézetlen, vitás, tisztázatlan, kétes, bizonytalan, határozatlan, kialakulatlan, kérdéses, nyílt, nyitott
  • döntetlen, remi

felmérgesedik, fölmé

ige
  • felindul, felbőszül, felingerlődik, felhördül, felidegeskedik, feldühödik, dührohamot kap, dühöng, megharagszik, haragra lobban, tűzbe jön, elönti a méreg, méregbe gurul, elfogja a méreg, dühbe gurul, dühbe jön, megvadul, begerjed, felháborodik, megbolondul, megmérgesedik, felpaprikázódik (bizalmas), begurul (szleng), bepörög (szleng), begőzöl (szleng), meggubolyodik (tájnyelvi) Sz: felmegy a cukra (bizalmas), felmegy a pumpája (szleng), felforr az agyvize (szleng), felkapja a vizet (szleng)

folyosó

főnév
  • tornác, gang (bizalmas), függőfolyosó, körfolyosó, kerengő, gádor (tájnyelvi)
  • átjáró
  • sétáló (régies)
  • korridor (szaknyelvi), vágat (szaknyelvi), tárna

népbolt

főnév
  • vegyesbolt, hangya (régies)

délkör

főnév
  • hosszúsági kör, délvonal, főkör, meridián (szaknyelvi)

csúcsérték

főnév
  • maximum, amplitúdó (idegen), top, tetőzés, kulmináció (szaknyelvi)

ámuldozik

ige
  • ámul, álmélkodik, bámul, csodálkozik, ámul-bámul, hüledezik, elképed, tátva marad a szája, leesik az álla

dohányzik

ige
  • cigarettázik, cigizik (bizalmas), bagózik (bizalmas), füstöl (bizalmas), eregeti a füstöt, pöfékel, szív, szí (választékos), szipákol, spanglizik (szleng), staubol (szleng), bagarettázik (szleng), szivarozik, pipázik, pipál, kojtol (tájnyelvi) Sz: füstöl, mint a gyárkémény

földi I.

melléknév
  • földlakó, evilági, terresztrikus (szaknyelvi), földünkhöz tartozó(idegen)
  • alacsony (növény), kúszó, földben termő
  • tapasztalható, átélhető, elérhető, reális
  • prózai, anyagias, fizikai, banális, köznapi, közönséges, földhözragadt
  • mulandó (élet), világi

gordonka

főnév
  • cselló, violincello (idegen), barbora (régies), kisbőgő (tájnyelvi)

irattartó

főnév
  • iratgyűjtő, iratrendező, levélrendező, dosszié, mappa

hegycsuszamlás

főnév
  • hegyomlás, sziklaomlás, kőzetcsúszás, suvadás (szaknyelvi)

félsz

főnév
  • félelem, ijedség, ijedelem, rettegés, reszketés, riadtság, aggodalom, gyengeség, lámpaláz, szurkolás, drukkolás (bizalmas)

felelős I.

melléknév
  • kezeskedő, jótálló
  • felelősségteljes, fontos
  • bűnös

finánc

főnév
  • pénzügyőr, vámőr, vámtisztviselő, vámos, vámszemlész (régies), spenótbakter (pejoratív), spenótfogdász (pejoratív), dohánycsősz (tájnyelvi), krumplijancsi (tájnyelvi), zöldhuszár (tájnyelvi)

haver

főnév
  • (bizalmas): pajtás, cimbora, barát, kebelbarát, koma (tájnyelvi), pajti (bizalmas), öcskös (bizalmas), testvér (bizalmas)
  • cinkos, bűntárs

felváltva, fölváltva

határozószó
  • váltakozva, váltott sorrendben, szerre-szerre (tájnyelvi)

enyh

főnév
  • enyhülés, könnyebbség, balzsam, ír, menedék, oltalom
  • vigasztalás, megbékélés

fogazat

főnév
  • fogsor
  • csipkézet, csipkézés, fogazottság, fogazás, perforálás

házvezetőnő

főnév
  • gazdasszony (régies), mindenes
  • bejárónő, takarítónő